A Kolozsváron megjelenő, Erdély egész területén terjesztett napilap szerint a 2003/41-es kormányrendelet 20-as cikkelye értelmében az illetékes polgármesteri hivatal adminisztratív úton eljárva írhatja át a kérvényező anyanyelvére az eredetileg más nyelven anyakönyvezett nevet.
A Krónika cikkírója konkrét példát is leír. Emlékeztet: Suciu Ladislaunak, Gyimesbükk alpolgármesterének apját még Szőcsnek hívták. Noha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő elöljárót a községben mindenki Szőcs Lászlóként ismeri, keresztlevelében a Suciu név szerepel. A családnév románosított változata került fia irataiba is, aki azonban nemrég visszamagyarosíttatta nevét.
"Apámék tizenketten voltak testvérek; tizenegyüket Szőcsnek, a tizenkettediket Suciunak hívták. Minket már hivatalból Suciuként vettek nyilvántartásba. A fiam viszont a minap két nap alatt elintézte, hogy visszanyerje eredeti családnevét" - magyarázta az alpolgármester. Elmondása szerint az eljárás egyszerű, és nem igényel különösebb kiadást: bizonyítékkal kell szolgálni az ősök nevét illetőleg. A helyi tanácsnál elkészül az új születési bizonyítvány, amely alapján ki kell cserélni a személyazonosságit és a többi hivatalos iratot is. Suciu Ladislau maga is követné fia példáját - olvasható a lapban.
Görbe Vilmos, a Bákó megyei csángó település polgármestere a Krónikának elmondta, hogy az utóbbi időben mintegy tízen kérték nevük visszamagyarosítását. Az embereket közjegyzőhöz, majd a helyi tanácshoz irányítják, ahol megadnak minden segítséget ahhoz, hogy egy-két napon belül visszakapják apáik, nagyapáik eredeti nevét.
"Többnyire a fiatalok kérik nevük visszamagyarosítását, ennek pedig egyszerű a magyarázata: az anyaországban kívánnak érvényesülni" - állítja Görbe.
Fordított esetről, amikor valaki a magyar nevét szeretné románosítani, a bükki községvezetők az utóbbi másfél évtizedben nem hallottak - állapítja meg az erdélyi napilap.

MTI - fideszfrakcio.hu