Medgyessy Péter megpuccsolt miniszterelnök televíziós hattyúdalában, a Friderikusz-show-ban (ott, ahol nemrégiben Demszky Gábor és Wekler Ferenc is magyarázkodott) leszögezte: nem barkochbázunk. Nincs is rá szükség. A két kormányzó pártot összeköti a közös érdek, "hogy lehessen mutyizni különböző ügyekben". Az autópálya-építésben pedig a mutyizás előtt is négysávos lehetőség nyílik. S hiába mondja Medgyessy, hogy "az SZDSZ-nek (...) szembe kell nézni azokkal a zavaros ügyekkel, (...) amelyek ma körbeveszik"; s hasztalan sejteti, hogy "képzelje el, hogy ha egy miniszterelnök nem tudna többet, mint önök" ezekről a zavaros ügyekről - ha egyszer a zavaros (korábbi miniszterelnöki jelzőhasználattal: korrupt) párt úgy dönt, hogy megrendült a bizalma a kormányfőben. A kormányfőt persze e nyilvánvaló zsaroló szituációban is megvédhetnék saját szocialistái, de nem teszik. Beint nekik a rendezői bal.
Medgyessy most úgy látja: "az SZDSZ mindent megtesz, hogy saját renoméját tönkretegye", továbbá "a Szocialista Párt mindent megtesz, hogy ő is saját magát szétverje". Azaz a koalíció ebben is egységes. Legfőképp azonban abban, hogy hátba kellett szúrni Medgyessyt. Hiába mondja a felültetett miniszterelnök, hogy "a puccshoz is az embernek valamifajta tehetsége kell legyen" - Kuncze Gábor és Kovács László kipróbált csapatai tehetségesek a puccsolásban. Az egyik kiterveli az elszabadult hajóágyúként viselkedő kormányfő hatástalanítását, a másik előzékenyen végrehajtja. Ez a - saját elvtársait sem kímélő - harcmodor fölöttébb ismerős: a koncepciós perek idejéből, sőt még előbbről, az illegalitásból.
Medgyessy moralizál olyan közegben, ahol az erkölcs fogalma elhomályosult. Szövetséget, házasságot kötött a szocialistákkal, ők meg - mondja keserűen - "a jóban kitartottak mellettem". Az árulást "silány emberi magatartásnak" minősíti, "tettetésnek" és "álnokságnak"; s ebben újfent felfedezhetjük a "gyárilag naiv" politikus rácsudálkozását: létezik, hogy ne tudta volna, miféle társaságba keveredik? "Ezzel a két párttal én egy fészekben voltam. Nem akarok a fészekbe piszkítani, de van véleményem, és ez a vélemény nem túlságosan dicsérő" - összegzi a vele történteket. Dicsérgetésre azonban azóta sem igen van oka: míg például Lendvai Ildikó szerint már réges-rég beleegyezett a konstruktív bizalmatlansági indítványba, az interjúban még lebegteti, mégis inkább a lemondást válassza-e. Kettejük közül valamelyikük hazudik - s ebben a helyzetben Medgyessynek fűződik ehhez kevesebb érdeke. Megalázták, jószerivel még "nehéz szívvel, de felemelt fejjel" sem engedik távozni, hiszen eddigi miniszterei is kénytelenek ellene szavazni a parlamentben - s jószerivel egyetlen fegyvere maradt a kíméletes bánásmód kikényszerítésére: a fenyegetés, hogy nekiül megírni az emlékiratait, s abban majd mindent kitálal a koalíciónak és pártjainak fészekmeleg világáról.
Medgyessy - bevallása szerint - előzetesen elmondta az MSZP-nek, mire készül, s ők feltehetőleg továbbadták az aranyat érő információt a koalíciós társnak. Bezárult a kör. A rendezői mutatóujj beintett, az előadás megkezdődött. A vastaps egyelőre várat magára.

Csontos János; Magyar Nemzet

mno.hu - fideszfrakcio.hu