A KÖH napokon belül felterjeszti javaslatát, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza a kérdést - mondta Varga Kálmán.
Mint hozzátette, szakmai álláspontjuk kialakítása során két szempont vezérelte őket: az Andrássy út mint világörökségi terület védelme, valamint a 290 épületet magában foglaló egykori zsidónegyed "helyi értéke".
A KÖH kezdeményezése arra irányul, hogy az Andrássy út, a millenniumi földalatti vasút és történelmi környezetének védőövezete magyar jogi védelmet kapjon.
Az UNESCO a korábbi budapesti területet kibővítve 2002-ben a világörökség részévé nyilvánította az Andrássy utat és környezetét, ezzel együtt a Belső-Erzsébetváros jelentős részét, a régi pesti zsidónegyedet a világörökségi terület védőövezeteként határozta meg. Varga Kálmán elmondta: a műemléki jelentőségű területté nyilvánítás azt jelenti, hogy a KÖH az adott területen szakhatóságként jár el, vagyis mindennemű építészeti beavatkozáshoz a hivatal hozzájárulását kell kérni.
A KÖH 2004 júniusában elrendelte a Belső-Erzsébetváros Károly körút - Dohány utca - Klauzál utca - Klauzál tér - Csányi utca - Király utca határolta területének ideiglenes műemléki védelmét.
Varga Kálmán azt mondta, hogy a belső-erzsébetvárosi fejlesztések számos ponton ellentétesek az örökségvédelem szándékaival, ezért az ideiglenes területi védelmet a műemléki jelentőségű területté nyilvánításig fenn kívánják tartani.
A KÖH elnöke kitért arra is, hogy a területen sok ház védettségi fokozatát meg kell emelni; elkezdték az előkészítését annak, hogy 61 épület egyedi műemléki védelmet kapjon. Ez a munka jövő év elejére fejeződhet be - mondta. A KÖH ezen kívül a fővárossal egyetértésben javasolni fogja a VII. kerületnek a beruházásokat illető jelenlegi szabályozási terv módosítását. Varga Kálmán szerint az épített örökség megtartására a mostaninál nagyobb figyelmet kell fordítani. Egyúttal leszögezte: a hivatal partner kíván lenni, együttműködésre törekszik az önkormányzattal.

A Gyurcsány-agitátor színre lép

A KÖH sajtótájékoztatóján megjelent Hunvald György Erzsébetváros - a SYMA-csarnokban Gyurcsány mellett agitáló - polgármestere "passzív védelemnek" nevezte a KÖH eljárását. "Itt mi most mattot kaptunk a műemlékvédelem részéről" - mondta. Mint kifejtette, a területen lévő 21 üres telekből csak nyolc az önkormányzaté és nem tudnak új lakóházakat építeni a kiúttalan helyzetbe "kényszerített" háromezer családnak, akiket szerinte ki kell költöztetni a lakhatatlanná váló házakból.
A KÖH-t bírálva kijelentette: nem kapott választ a két legfontosabb kérdésre, hogy ki és miből fogja megőrizni és felújítani a védett épületeket, illetve hogy miképpen lehet majd javítani az ott lakók életkörülményein.

Pedig a védettség közügy

Varga Kálmán óvott attól, hogy a közvéleményt félreinformálják és az értékvédő hatóságot a bajok forrásaként állítsák be. Mint hozzátette, az a tapasztalat, hogy még szigorú műemléki védettség esetén is megjelennek a befektetők, és a KÖH-nek nem az épületek felújítása a feladata. A törvény szerint a védettség pedig közügy, közérdek - magyarázta.
Győr Attila, a KÖH védési osztályának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a szóban forgó védőövezet az V., VI., XIII. és XIV. kerület egyes részeit is érinti, de csak a komoly területfejlesztéseket tervező VII. kerület önkormányzata emelt kifogást. Ráday Mihály, a Városvédő Egyesület elnöke a KÖH épületében tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a világon új tendencia érvényesül, ma már nem bontanak el a 60-as, 70-es évek szellemében területeket azért, hogy zöldmezős beruházásként új városrészeket létesítsenek, mert értékesebb a régi épületek rendbe hozatala.
"Jó lenne, ha Budapest áldozna arra, hogy a város megújítása is az előrelépés egy formája, nemcsak a város lecserélése" - mondta. Kifejtette: Magyarországon még nem létezik az a Nyugat-Európában működő műemlékvédelmi koncepció, hogy a műemlékek felújításában résztvevőket adó- és egyéb kedvezményekkel ösztönözzék. Megjegyezte, a műemlékvédelmi törvény módosításának koncepciója azonban ezt már tartalmazza.

MTI - fideszfrakcio.hu