A 12 tagország (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) egy héttel azt követően kezdte megvitatni a javaslatokat, hogy a brüsszeli végrehajtó testület bejelentette azokat. A vita a teljes EU mind a 25 tagországának körében folytatódik szombaton is.
A bizottság javaslatai közül talán a legfontosabb az, hogy a jelenlegi merev szabályokat némiképp korrigálva egy-egy tagország túlléphesse a bruttó hazai termék 3 százalékában megszabott költségvetési hiányt, de csak nehezebb gazdasági időkben. A javaslatok bírálói szerint ez a kitétel például a paktum gyengítését jelenti, és ezért kockázatokat hordoz magában a töretlen növekedésre és stabilitásra nézve.
A résztvevők közül azonban többen jelezték, hogy nincs szó a szabályok felhígításáról. A német Hans Eichel például kijelentette: tévednek, akik ezt állítják, mert egyszerűen arról van szó, hogy nincs értelme kínoznia magát annak a gazdaságnak, amelyre rosszabb idők járnak. Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter, a tanácskozás házigazdája is megerősítette, hogy számos kérdésben egyeznek a miniszterek álláspontjai. Elmondta azonban azt is, hogy van olyan kérdés, amelyben még nem egyeztek meg, például azoknak a rendkívüli körülményeknek a meghatározása, amelyekben a szabályoktól el lehet térni. Leszögezte, az alapállás az, hogy csak minimális módosításról lehet szó.
A hágai találkozón úgy döntöttek, hogy a luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter Jean-Claud Junckert nevezik ki a teljes euróövezetet irányító "euróminiszternek". Ennek - a leendő EU-alkotmányban is rögzített - döntésnek a jelentőséget az adja, hogy a jelenlegi gyakorlattal, az irányítás félévenkénti váltásával szemben hatékonyabb gazdaságpolitikai iránymutatást tesz lehetővé. Megegyeztek abban is, hogy még jobb összehangolás érdekében minden tagország a jelenleginél korábban informálja a többieket költségvetési terveiről.
Az informális ülésen áttekintik a 2007-2013 közötti EU-költségvetés kereteit. Ennek keretében vitatják meg a francia pénzügyminiszter, Nicolas Sarkozy javaslatát, hogy az unió azon új tagországai, ahol a társasági adó alacsonyabb az uniós átlagnál, ne kapjanak támogatást a strukturális pénzalapokból. Bár a régebbi tagországok közül többen egyetértenek azzal, hogy néhány új tagállam esetében valóságos adódömpingről lehet beszélni a befektetőcsalogató, alacsony adók miatt, Sarkozy felvetését ebben a formában szinte senki nem támogatja. A belga Didier Reynders Hágában jelezte ugyan, hogy egyetért a javaslat elveivel, de annak megvalósítását több fázisban tudja elképzeli.

MTI - fideszfrakcio.hu