Pavel Domonji, a helsinki bizottság újvidéki irodájának vezetője egyetért a vajdasági magyar pártok véleményével, miszerint veszélyként leselkedik a Vajdaságra a Szerb Radikális Párt (SRS) esetleges sikeres szereplése a jövő hét végén esedékes szerbiai helyhatósági és tartományi parlamenti választáson. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségellenes incidensek a radikálisok átütő sikerét hozó tavalyi szerbiai decemberi parlamenti választás után szaporodtak meg, a választás ugyanis felbátorította a szélsőségeseket és nacionalistákat, visszaadta lelkesedésüket. Domonji tart attól, hogy a radikálisok visszafogottabb retorikája ellenére az SRS újabb győzelme fokozná a feszültséget az etnikumok között.
Dusan Janjic, a Fórum az Etnikai Kapcsolatokért nevű belgrádi civil szervezet elnöke Domonjihoz hasonlóan úgy látja, hogy a Vajdaságban és Szerbiában nagyon nagy a milosevici időkből örökölt távolságtartás az etnikumok között, s a rendszerváltás utáni hatalom keveset tett a bizalomépítés érdekében. Vojislav Kostunica szerb kormányfő szerdai vajdasági látogatását mind Janjic, mind Domonji pozitívan értékeli, de megkésettnek tartják, tekintettel arra, hogy az incidensek tavaly év végén kezdődtek.
Domonji közölte a Beta hírügynökséggel, hogy a Vajdaság "a koszovói kérdés kompenzációs költsége" lesz. Amennyiben Koszovó függetlenné válik, valahogyan le kell csendesíteni a szerbiai nacionalistákat, ezért tányéron odaadják nekik a Vajdaságot. Ez még egy ok a Vajdaság kérdésének nemzetközi színtérre vitelére, mert - mondja Domonji - "ha eltörik a vajdasági magyarok gerince, akkor a többi kisebbség másnap keresztet vethet, és vezetéknevét megtoldhatja "ity" végződéssel" (a szerb vezetéknevek többsége fonetikusan "ity"-re végződik).
Janjic szerint nem jó, hogy Budapest magát a vajdasági magyarok egyedüli védelmezőjeként tünteti fel. Mind Janjic, mind Domonji él a gyanúperrel, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensekkel kapcsolatos megnyilatkozások mögött a tartomány etnikai vonalak mentén történő felosztásának szándéka áll. A magyar kormány a vajdasági magyarok területi autonómiájának pártjára állt, ami veszélyes dolog, mert a terv megvalósítása esetén a vajdasági magyarok majd negyven százaléka a régión kívül maradna - mondja Janjic, aki szerint a területi autonómia láncreakciót indítana el, és ez szerinte nemcsak Szerbiát, hanem Koszovót, Macedóniát és Boszniát is megingatná. Domonji úgy látja, hogy a vajdasági magyarok gyakorlatilag ugyanazt követelik maguknak, amit a koszovói szerbek, s emiatt egyre nagyobb nyomás nehezedik Budapestre.
Mindkét szakértő azon a véleményen van, hogy Szerbiában hiányzik az intézményes keret a kisebbségeket érintő problémák megoldásához, részint azért, mert köztársasági szinten nincs kisebbségügyi minisztérium, sem kisebbségvédelmi törvény, másrészt azért, mert az állami szervek nem elég hatékonyak az etnikumok közötti incidensek megfékezésében.

MTI - fideszfrakcio.hu