Azóta, hogy 1919 szeptemberében megszűnt az Erzsébet királynéról elnevezett Pozsonyi Tudományegyetem és a nyomában létrejött a kizárólag cseh és szlovák nyelven oktató Komensky Egyetem, Csehszlovákia, majd az 1993-ban önállósult Szlovákia területén önálló magyar felsőoktatási intézmény nem létezett.
Ez a körülmény és a két világháború közti időszakban kialakult szlovákiai magyar értelmiség második világháborút követő kitelepítése, elköltözése maradandó nyomot hagyott a magyar közösség sorsán: a magyar nemzetiségűek között ma csak fele annyi a diplomások száma, mint a többségi nemzetben. A szlovákiai egyetemeken tanuló diákoknak csupán 2,5 százalékát teszik ki a magyar nemzetiségűek.
A második világháborút követő évtizedekben a pozsonyi Komensky Egyetemen - ma is fennáló - magyar tanszék alakult. Nyitrán is létrejött, de 1992-ben megszűnt a Pedagógiai Főiskola, amelynek magyar tanszékén magyar pedagógusokat képeztek. Ennek helyébe később létrehozták a magyar pedagósképzéstől tartósan ódzkodó Konstantin Egyetemet, miközben a magyar képzés javarészt leépült. Hosszas viták után, kivált a révkomáromi egyetem biztos létrejöttének hírét követően a nyitrai intézmény is megkezdte a Közép-európai Tanulmányok Karának kiepítését, ahol ugyan magyar kar nem jött létre, de - egyelőre nem egészen tisztázott körülmények között - mód lesz majd magyar nyelvű képzésre, minden bizonnyal a révkomáromiakkal való együttműködésre is.
Röviddel az 1989-es rendszerváltást követően felmerült, majd a heves szlovák és cseh ellenállás miatt gyorsan köddé is foszlott az önálló magyar egyetem gondolata. Az 1998-ban kormányzati pozícióba került Magyar Koalíció Pártja (MKP) négy év múlva, 2002-ben azzal a feltétellel vállalt ismét szerepet Mikulás Dzurinda második kormányában, hogy a kormány elkötelezi magát az önálló magyar egyetem létrehozására. A harcos ellenzéki és részben a kormányon belül is érzékelhető ellenkezés dacára a kormány állta a szavát, végül pedig a parlament többsége is igent mondott. A kabinet tavaly 80, a múlt héten pedig 20 millió koronát utalt Révkomáromba, ahol az elmúlt hónapokban felgyorsult tempóban folytak az előkészületek, a felvételi vizsgák, az egyetem működési feltételeinek megteremtése.
Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Albert Sándor, az egyetem megbízott rektora az MTI érdeklődésére megerősítették: a napokban a magyar kormány részéről beígért 130 milliós forintos támogatás esedékes része is megjelent a kedden ünnepélyesen kaput nyitó Selye János Egyetem számláján.
Albert Sándor közlése szerint a három karral induló Selye János Egyetem tanárképző karára 164, a gazdaságtudományira 149, a református teológiai karra pedig 49 nappali tagozatos hallgató iratkozott be, 199 diákot pedig levelező tagozatra vettek fel. Köztük néhány magyarországi és néhány szlovák nemzetiségű szlovákiai diák is akad. Az egyetem oktatói gárdájában szép számmal lesznek majd magyarországi tanárok is. Egyebek között Bokros Lajos volt pénzügyminisztert is felkérték, aki azonban még nem döntette el, hogy elvállalja-e a révkomáromi oktatást.

MTI - fideszfrakcio.hu