"Az utóbbi években többnyire afgánok, irakiak, grúzok kértek Magyarországon menedékjogot, sok éve nem fordult elő olyan eset, hogy határon túli magyar kisebbséghez tartozó személy folyamodott volna ezért" - mondta Garamvölgyi Ágnes annak kapcsán, hogy egy szabadkai magyar család a zaklatások elől pénteken Magyarországra menekült. Hozzátette: a magyar hatóságok nem tesznek és nem is tehetnek különbséget a menekült státusért folyamodók között nemzetiségük alapján.
Garamvölgyi Ágnes közölte: bármilyen menedékkérőről legyen is szó, a hatóság egy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat, éppen a menedékkérő és még inkább annak származási országában hátra maradott családtagjai, környezete érdekében.
"Talán maguk a menedékkérők sincsenek mindig tisztában azzal, hogyha lépésük széles nyilvánosságot kap, akkor ezzel kockára tehetik a származási országban hátra maradt rokonaik biztonságát" - figyelmeztetett az igazgató.
Garamvölgyi Ágnes elmondta: a politikai menedékjog a történelemben korábban létezett ugyan, ma már azonban nincs ilyen.
Az ENSZ Menekültügyi Egyezménye alapján, melynek részese Magyarország is, a magyar hatóságok azt vizsgálják, hogy a származási országban milyen üldöztetés éri, érheti a kérelmezőt.
Itt öt ok jöhet szóba úgy, mint politikai, faji, vallási, nemzetiségi, vagy társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldöztetés.
A szakember elmondta: a hivatal vizsgálja, hogy érte-e ilyen üldöztetést a kérelmezőt, vagy fennáll-e ennek reális veszélye.
Mérlegeli a hivatal a birtokába jutott információkat, így többek között azt is, hogy kért vagy kérhetett-e egyáltalán védelmet a származási országban a kérelmező.
A hatóságnak a kérelem benyújtásától számított 60, bonyolultabb ügyben legfeljebb 90 napja van arra, hogy döntést hozzon a menedékkérelemről. A hatóság döntése ellen bírósághoz lehet fordulni - ismertette a szabályozást Garamvölgyi Ágnes.
Aki menekült státust kap, az kvázi állampolgár, a választójogot leszámítva szinte minden olyan jog megilleti, amely Magyarország állampolgárait. Így például társadalombiztosítási juttatások, különböző segélyek is.
A menekült státus mellett létezik befogadotti státus is. Aki ezt megkapja, a menekülthöz hasonlóan nem küldhető vissza a származási országba, de csak a speciálisan általa igényelhető segélyekben részesülhet.
A menekültek többnyire anyagi javak nélkül lépnek be az országba. Kérésükre addig, amíg sorsuk nem rendeződik véglegesen elhelyezésükről, étkezésükről, ruházkodásukról befogadó állomásokon gondoskodnak a hatóságok - mondta a bevándorlási hivatal menekültügyi igazgatója.
MTI - fideszfrakcio.hu