A bróker számításai szerint az érintettek mintegy 500 millió forintos extraprofitot könyvelhettek el az önkormányzat pénzének többszöri törvénytelen tőzsdei megforgatásával.
A sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila ügyészségi vallomásában ügyfeleit három csoportra osztotta. Az első csoportba tartoznak azok a cégek, illetve magánszemélyek, akik abban a tudatban voltak, hogy befektetéseikkel legális pénzügyi tranzakciókban vesznek részt. Az alkusz a második kategóriába sorolta azokat az ügyfeleit, akik az ügyletek körülményeiből sejthették, hogy pénzükkel törvénytelenségeket hajtanak végre. A harmadik csoportba tartozók Kulcsár szerint tisztában voltak azzal, hogy bűncselekmények elkövetéséhez nyújtanak segítséget.

A lap információi szerint ez utóbbiakhoz sorolta Kulcsár Attila Kőbánya MSZP-s polgármesterét, Andó Sándort, Neszteli Istvánt, a kerület volt jegyzőjét és Váradi Jánost, a főváros X. kerületi önkormányzata tulajdonosi bizottságának egykori elnökét. A bróker úgy vallott: Karl Imre volt MSZP-s országgyűlési képviselő - aki ugyancsak ügyfele volt - 1999-ben állt elő azzal az ajánlattal, hogy az önkormányzat bizonyos anyagi ellenszolgáltatások fejében a K&H Equitiesnél helyezné el a pénzét. Miután megállapodtak a feltételekben, az alkusz igent mondott, mivel az Equitiesnél keletkezett hiányok leplezéséhez egyre több pénzre volt szüksége. A vallomás szerint Karl ezt követően mutatta be a brókernek Andót - aki ekkor csupán alpolgármester volt, 2002-ben lett polgármester -, Nesztelit és Váradit. A találkozón abban állapodtak meg, hogy Kulcsár felhasználhatja az önkormányzat portfólióját, de kizárólag "egy napon belüli" (day-trade) tőzsdei ügyletekre. A brókernek a tőzsdezárásra vissza kellett állítania a számlán lévő eredeti értékpapír-állományt. Erre a kikötésre állítólag azért volt szükség, hogy az önkormányzat pénzügyi osztályán ne vegyék észre a változásokat.

A tranzakciókért cserébe Kulcsár elmondása szerint havonta ötmillió forintot fizetett Karl Imrének, míg a három kerületi politikus együtt havi tízmillió forintot tehetett zsebre. A bróker az ügyészségen azt állította, a pénzt legtöbbször ő adta át személyesen, de Szekér Gyula taxisofőr is részt vett a pénzek kézbesítésében. Kulcsár Attila számításai szerint 3-4 év alatt összesen mintegy 500 millió forintot adott át az említett négy személynek. A bróker beismerte, hogy a kőbányai önkormányzat hatalmas anyagi veszteséget szenvedett el az ő tevékenysége következtében.

Az alkusz vallomásában kitért arra is: a politikusok nem tudták, hogy a kerület pénzéből az Equitiesnél keletkező hiányok pótlására került sor. Tudomásuk volt viszont arról, hogy Kulcsár az eredetileg nem engedélyezett tőzsdei műveletekkel pluszhasznot termel, amiből a bróker és ők is részesednek. A törvénytelenségek leplezéséhez a bróker hamisított letéti igazolásokat, adásvételi megállapodásokat állított ki. A vallomás szerint az említett négy személy tudta, hogy ezek az iratok nem valós tartalmúak, hiszen nem tükrözik az általuk szóban engedélyezett, ám egyébként tiltott műveleteket.

Kulcsár Attila említést tett arról is, hogy Kőbánya vagyonkezelő cége, a Kőbeta Kft. ugyancsak az Equitiesnél fektette be a pénzét. A bróker a fent említett megállapodáshoz hasonló egyezségre jutott, megint Andóval, Váradival - akik a cég igazgatósági tagjai voltak - és Nesztelivel. Ebből az üzletből Kulcsár állítása szerint nem részesült Karl Imre, ellenben Andó, Váradi és Neszteli havonta ötmillió forintos prémiumot kapott. A bróker emlékezete szerint a vagyonkezelő cégnek nem keletkezett vesztesége a tranzakciókból, mivel csak rövid ideig volt ügyfele az Equitiesnek. Kulcsár vallomásában megjegyezte, hogy a Kőbeta Kft. ügyvezetője erős kontrollt gyakorolt a portfólió felett, mert valamilyen háttér-megállapodást sejthetett, ezért óvatosnak kellett lennie a számlával.

Forrás: Magyar Nemzet

A lap leszögezi, hogy a fenti állítások kizárólag Kulcsár Attila közokiratba foglalt vallomásán alapulnak.

fideszfrakcio.hu