A román kormányfő is azt mondta: nem kellene megnyitni a bányát. Ugyancsak így foglalt állást a Román Tudományos Akadémia. A magyar környezetvédelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy nemzetközi fórumokhoz fordul a tárca az ügyben. Az uniós biztosok meghallgatásán is szó volt a verespataki aranybánya működésének káros hatásairól.

Szerdán mutatták be az Uránia moziban Kocsis Tibor "Új Eldorádó" című dokumentumfilmjét, amelyet péntektől vetítenek a mozikban. Az alkotás különdíjat kapott Romániában, meghívták a lipcsei dokumentumfilm-fesztiválra és a torontói környezetvédelmi filmfesztiválra is.

A mozijegy árából a bányanyitás ellen tiltakozókat segítik a szervezők.

- Több évig készült a filmje. Miért találta fontosnak Verespatak ügyét?

- Verespatak nem messze van tőlünk, 150 kilométerre - mondta Kocsis Tibor. A film részben a verespataki aranybánya története, annak a projektnek, amit egy kanadai-román vegyesvállalat tervez, részben azoknak az embereknek a drámája, harca, akik nem akarnak elmenni onnan, és ott akarnak élni, ott akarják eltemetni halottaikat, oda akarnak ugyanúgy templomba járni, mint őseik. A verespataki bányaprojekt egy nagyon komoly környezettani kockázatot rejt magában, hiszen az a cianiddal szennyezett tározó százszor nagyobb lesz, 800 hektár, mint az, amely 2000-ben a Tisza katasztrófáját okozta. Egy völgyzáró gát mögött lesz ez a vízmennyiség. 180 méter magas lesz! Mondanom sem kell, hogy az elmúlt jó pár évben hányszor hallottunk környező országokból, főleg sajnos Romániából érkező szennyezésekről, amelyek valamilyen gát leomlásából, ipari létesítmények hibájából keletkezett szennyezések voltak. El nem lehet képzelni, hogy az ekkora méretű projektet hogyan lehet olyan biztonsággal működtetni, hogy minden kockázati tényezőt kizárhatnánk. A bányavállalat annak reményében, hogy ezt a területet megkapta koncesszióban, kapott bizonyos kutatási engedélyeket, elkezdte fölvásárolni a házakat, amiket egy idő után le is bontott már. Elkezdte a házak dózerolását, megpróbálja előkészíteni a terepet, hogy ha az engedély már meglesz, akkor kevesebbet kelljen ezzel bajlódnia, illetve egyfajta presszúrát gyakorol az ott lakókra, hogy jobb belátásra bírja őket, mondván, adják el a házukat, hiszen a szomszédban már bontják. Ez egy nagyon komoly konfliktusforrás a településeken, Verespatakon belül, hiszen családok mentek tönkre, emberek haltak meg ebben a stresszben, házasságok mentek tönkre, hiszen az egyik fél el akart menni, a másik fél nem akart elmenni. A gyerekek el akartak menni, a szülők maradni akartak.

- A kanadai vállalkozók pedig azt mondják, hogy jelentős kilátásaik vannak a nyereségre, megérné ez annak a négy településnek, amelyet fel kell számolni, és hogy álláshelyeket teremtene az embereknek, felvirágoztatná a környéket.

- Valóban több milliárd dollárra becsülik a 300 tonna aranynak, és az 1600 tonna ezüstnek az értékét, és egy részét ők itt hagynák az országban, hiszen 20 százalékkal vesz részt a román kormány ebben a projektben. De én azt gondolom, hogy elgondolkodtató az a néhány mondat, amit a film egyik szereplője mond, hogy "a pusztulásért érdemes-e dolgozni, érdemes-e 17 évig ezt a néhány hegyet, néhány települést teljesen fölszámolni, átalakítani egy holdbeli tájjá magát a vidéket, itt hagyni egy nagyon komoly szennyező forrást, környezeti kockázatot azért a 300 tonna aranyért és 1600 tonna ezüstért?"

- Templomokat bontanának le, és temetőket telepítenének át.

- Verespatak közel kétezer éves település, hiába állítja a vállalat, hogy skanzenként megőrzik a belvárost, múzeumot nyitnak, meg éttermeket, képzeljük el, hogy van egy gyönyörű főtér, ezekkel a gyönyörű renovált házakkal, majd négy oldalról körben négy darab két kilométer átmérőjű bányagödör, ami 300 méter mély, és olyan teherautók mennek jobbra, balra és viszik a köveket, amelyeknek csak a kerekének az átmérője több mint háromméteres. Ezek a bányagépek, amik ott fognak markolni, ezek húsz köbmétert markolnak egyszerre, ezek két-három emelet magas bányagépek, és naponta több tucat tonna dinamitot fognak robbantani.

- Sebestyén Márta verespataki dalt énekel Kocsis Tibor filmjében.

- Lehetne románul, lehetne magyarul, ugyanis a probléma nem nyelvhez kötött - mondta Sebestyén Márta. Ami ott zajlik, az egy világra szóló disznóság. Ez egy nagyon szomorú, fájdalmas dal. Rengeteg ilyen van a magyar népzenében, ezek a bujdosódalok. Az emberek arra kényszerülnek, hogy elhagyják azt a helyet, ahol születtek, ahol éltek, ahol annyira szeretnek élni, de valamiért muszáj elhagyni az otthonukat. Csodálatos tájak vannak ott, gyönyörű hegyek, az a környék egy Svájc lehetne. Igenis, ott a turizmust kellene fejleszteni.

Liebhardt Ágota, Magyar Rádió

fideszfrakcio.hu
Liebhardt Ágota