Egy gasztromájszter kellett, hogy megszólaljon az Élet dolgain elmélkedve, s irodalmiasan a szocialista-szabad demokrata kormány körül széles mozdulatokkal elhessegesse a csúnya, szakállas ellenzéket, mely matematika-kibernetika szakot végzett. Jól fésült, fess fiatalember elmélkedik címlapon az eheti ÉS-

hasábokon - hasákombákom.

Nem derül ki a szövegből többszöri figyelmes elolvasásra sem, vajon szándékosan óhajtott-é hazudni Váncsa István, amint tette ezt a Népszabadság a hazug mód hamisított Teller-levéllel, a 168 óra a francia nagykövetség megmozdulását kiváltó, Chirac-interjúnak nevezett textuális tákolmányával, stb.
Váncsának - közelítünk rá a problémára - az a baja, hogy a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője nem csupán tartalmi, hanem formai problémákat is felvetett a "Lejtmenetben az orcád" című Gyurcsány-programnak titulált iromány elemzése kapcsán. A megnevezett formai problémák így foglalhatók össze: betűhegyeket követ néhány üres oldal, az üres oldalak előtt pedig egy nagy, nagyon modoros, címbetűvel szedett duplasoros felkiáltás: A KÖZTÁRSASÁGÉRT! MAGYARORSZÁGÉRT! Feltételezte a szóvivő, hogy akkor ezt követi majd a program, ami eddig volt, az a bevezető, mivel a szövegben idáig eljutó olvasóként nem találta meg a Medgyessy-kormány programjának 185 konkrét ígéretét. Gondolta, hogy hátha szerencséje lesz, és ezek a hiányzó ígéretek jönnek, megoldási javaslattal.
Azt mondja Váncsa István, hogy a füzetben minden rendben van. "Kell, hogy valami oka legyen annak, ha valaki normális ember olyasmit állít, ami egészen nyilvánvaló módon nem igaz" - írja, s egyetértünk vele. Épp ez az, kell valami oka legyen annak, hogy ha olyat állít, ami - esetünkben ha valaki kezébe veszi a "kormányprogramot", kiderül: nem igaz. Sanda gyanú, hogy a szerző annyira rosszat akar írni-mondani, hogy utána sem néz a valóságnak. Szánalmas.
Aztán arra utal, hogy minden kormányprogram silány, ezt cselesen az Orbán-kormány programjával igyekszik objektíve bemutatni. Idézi azt, ami silány benne: "... közös erőfeszítésre van szükség. Olyan légkörre, amely képes az egyének, a családok, a közösségek kezdeményezőképességét és alkotóerejét mozgósítani." Döbbenetes, így utólag olvasva is. Mert a Széchenyi Terv eredménye valami hasonlót lett, s a millenniumi ünnepségek nyomán is valami hasonló történt. Ez fáj. Ennek még csak nem is paródiája az, hogy "Éljünk, ahogy élhetnénk", Marci a hevesen.
De vajon milyen szakács az, aki a szakácsmesterség és a konyhaművészet csínját-bínját ismerve mégis, kormányon és ellenzékben, állandóan fideszes fejet szolgál fel reggelire, ebédre és vacsorára, aki, bár lehetséges, hogy frankón ismeri a tutit, mégis inkább babzsákokról beszél - meggyőződése szerint - tutira frankón? (Megengedők lehetünk kicsinyég: van még tízórai, uzsonna: e kettő közül - minő képzavar -: egyszer, alma gyanánt miépes, szocialista vagy szabad demokrata, netán emdéefes herepöcit is felajánl. A sarokban, hátul, zárójelben.) Vagy mondjuk azt, hogy ez egy ilyen étterem, ahol mindig ugyanazt adják. Jó, tessék kiírni.
Ja, és a présház-sztori. Palcsó Mihály, Sárazsadány polgármestere egy sajtótájékoztatón elmondta: az útról, mely a "présházhoz vezet": az út építését még 1994-ben határozták el. Akkor a zsadányi és a tolcsvai önkormányzat fogott össze azért, hogy a két települést, csaknem 600 termelővel, összekössék. Mindezt azért találták ki, mert szüret idején a traktorok csupán a 37-es főúton közlekedhettek. A sárfelhordás, valamint a sok lassú jármű miatt a közlekedés ezen a szakaszon veszélyessé vált, ugyanis a termelők arrafelé vitték termésüket a tolcsvai szőlőfeldolgozóba. Persze ez nem teszi lehetővé Orbán Viktor fejének tálcán való hordását, ez tehát nem alkalmas arra, hogy tudják az emberek, csitt, pici szája, taplónyelve.
Mert jobb ezeregy recept, mint ezeregy hazugság, és mivel az emberek nem hazugsággyárilag naivak, üdvözlet a Gyurcsány által három hétre külügyminiszterré kinevezett Kovácsnak.

fideszfrakcio.hu