- Nagyon jó lett a film: megpróbáltunk a munkatársaimmal, akik vannak vagy százan, egy olyan filmet készíteni, ami megrázza a közönséget, megrázza Európát, és valamilyen formában hatást tud gyakorolni, talán a döntéshozókra is. Bízom abban, hogy a Verespatak szimbólummá válik, hiszen valahol nemet kell parancsolnunk annak, ami a Földünkön történik - mondja Kocsis Tibor filmrendező.

- Hogy történhetett, hogy öt év alatt ennyi mindent romboltak, úgy, hogy egyetlen engedély sem volt a birtokukban?

- Néhány engedély már a kezükben van, exportengedélyek, kutatási engedélyek, de a legfontosabb engedély, az hogy ők ott bányászhatnak, még nincs a kezükben. Arra igazán volt jogosítványuk, hogy házakat vásároljanak, magánemberektől és ezeket utána le is rombolhatták. Ez az egyik legszörnyűbb az egészben: arra volt licenszük, hogy dózerolhassanak."

- Önök hogyan kaptak forgatási engedélyt?

- Az nekünk nem volt. Úgy közlekedtünk ott a bányavidéken mint turisták, kiskamerával, néha menekülnünk kellett, de arra nem volt nagyon példa, hogy bántottak volna minket, de egyszer, kétszer megfenyegettek elég keményen, de ez nem nagyon érdekelte a csapatot, visszamentünk ha kellett még felvétel...."

- Ez a film nem hungarista propagandafilm, hiszen a rombolás egyaránt érinti a románokat és a magyarokat, de mégis: kormányzati szinten dőlnek el a dolgok, illetve immár az Unió is foglalkozik az üggyel. Románia hogyan kezeli az ügyet?

- Nagy pénzről van szó, a beruházás több milliárd dolláros, két-két és fél milliárd dollár értékű, háromszáz tonna aranyat, ezerhatszáz tonna ezüstöt remélnek kinyerni a hegyekből. De a román közvélemény meglehetősen bányaprojekt ellenes, a sajtó is nagyrészt, politikai szinten megy még a huzavona, de most a választások környékén a parlament talán nemmel fog szavazni, hiszen egy Uniós csatlakozás küszöbén nem mindegy, hogyan dönt Románia. A filmnek egyébként lesz egy Európa Parlamentes bemutatója, és a filmet látta Margot Vaalström is, (környezetvédelmi uniós biztos) akit megrázott a film, mert az egészről nem tudott.
Nap mint nap történnek a folyóinkon kisebb szennyezések, például ma is, Ukrajna felől egy adag szemét úszik le a Tiszán, de volt múlt héten is, meg előtte is. Ez a film természetesen Magyarországot is érinti, hiszen a szennyeződés hozzánk is eljut, de ez elsősorban a román környezetről, a román tájról, a román emberekről szól. Úgy gondolom, hogy hatásos lesz. Főleg, hogy a díszbemutatóra meghívtuk a kanadai nagykövetet is, így ez kap egy kis pikáns színezetet.
Az aranybánya megnyitásának hátterében egy volt román, jelenleg kanadai állampolgár, bizonyos Frank Timis áll, akit a Greenpeace információi szerint a 90-es években heroin csempészésért körözött az Interpol és más gyanús ügyletei is voltak. Frank Timis hozta létre a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalatot. A cég 80 százalékban kanadai kézben van, az ottani tulajdonos a Gabriel Resources Ltd. (GRL), 20 százalékot a román állami bányavállalat a Minvest birtokol.
A GRL amerikai és kanadai brókerek szervezésében részvényeket bocsátott ki, hogy a beruházáshoz szükséges tőkét előteremtse. Az RMGC két adóparadicsomban létrehozott fantomcégen keresztül ellenőrzi a tulajdonában lévő 80 százalékot. Ez annyit jelent, hogy bajos lenne utolérni őket a kártérítés miatt egy esetleges katasztrófa esetében.

Forrás: www.tv2.hu, több információ a www.ujeldorado.hu weboldalon

fideszfrakcio.hu