A javasolt dátum nem véletlen: ez a II. világháború európai befejezésének hatvanadik évfordulója. Mint a határozat egyik kezdeményezője, egy francia európai parlamenti képviselő mondta: ezzel az EU egy nagyon erős szimbolikus alapra építhetné jövőjét. Ráadásul a különböző (népszavazással, vagy éppen parlamenti jóváhagyással zajló) ratifikálási folyamatok egy időpontra koncentrálásával - legalábbis remélik a parlamenti képviselők - csökkenteni lehetne annak esélyét, hogy az egyes országokban a helyi, belpolitikai viták domináljanak, ezektől függjön a szentesítés sikere.
Az EU első alkotmányát hatályba lépése előtt mind a 25 tagállamnak ratifikálnia kell, s elég egyetlen elutasítás, hogy ez a folyamat megbénuljon. Ha viszont a ratifikálás mindenütt sikerrel jár, akkor az lényeges változást hoz majd az EU életében: a szervezetnek lesz elnöke és közös külügyminisztere, akik az EU megtestesítőiként nagyobb hatékonyságot adhatnak majd a szervezetnek a nemzetközi színtéren, s a remények szerint hatékonyabbá válik a belső döntéshozatal is.
Az Európai Parlament határozatának azonban nincs sok esélye a megvalósulásra: nem kötelező jellegű, s több tagállam - főleg azok, amelyekben népszavazással fogják ratifikálni a szerződést, s amelyeknél egyelőre nem biztos a lakosság támogatása - már jelezte, hogy erre a lépésre legkorábban 2006-ban kerülhet sor. Spanyolországban viszont már ki is tűzték a ratifikálásról döntő népszavazás időpontját, méghozzá jövő év február 20-ára: s ha itt a dokumentum megkapja a szükséges többséget, akkor valószínűleg ez lesz az első ország, amely teljesítette ratifikálási kötelezettségét.

MTI - fideszfrakcio.hu