"A rendszerváltás óta nem létezik Magyarországon olyan mértékadó politikai csoport, amely a legcsekélyebb siker reményével építhetne ezekre az eszmékre és a hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiségekre" - mondta a XX. Század Intézet és a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója a nyilaskeresztes párt magyarországi hatalomra jutásának 60. évfordulóján tartott tudományos tanácskozáson.
Schmidt Mária hangsúlyozta: mindaz, ami hatvan éve megtörtént, "nem történhetett volna meg egy szabad és független Magyarországon".
Mint felidézte, 1944. március 19-én a náci Németország csapatai megszállták az országot, október 15-én pedig hatalomra juthatott az a Szálasi Ferenc, akinek nyilaskeresztes pártja és ordas eszméi sohasem határozták meg annak előtte a mértékadó magyar politikai és szellemi életet.
"Egy vesztes háború vesztes nagyhatalma vérátömlesztéssel adta át beteg eszméit" - mondta, majd a magyarországi követőkre utalva hozzátette: "minden szervezet magában hord kórokozókat, amelyek azonban csak akkor döntik le a lábáról, ha túlsúlyba kerülnek".
Közlése szerint ami történt, ma már történelem, amelyből sokat tanultunk, gyakorlatilag hatvan éve ismételjük "ezt a leckét".
"Érdemes elgondolkodni azon, miként válhat valódi médiatényezővé egy zavaros elméjű gyermekasszony, aki néhány tucat követővel egyetemben készül « megingatni» a magyar demokrácia alapjait?" - tette fel a kérdést a péntekre meghirdetett hungarista demonstrációra utalva Schmidt Mária.
A történész azt is felvetette: "Miért van az, hogy antifasiszta harcot hirdetünk egy maroknyi csoport ellenében, de a másik totális diktatúra, az évtizedeken át megszenvedett kommunista rémuralom máig létező követőivel szemben korántsem ilyen vehemens a fellépés?"
Schmidt Mária kiemelte: biztos abban, hogy azok, akik pénteken a Terror Háza Múzeum előtt akarják megidézni a nyilas szellemet, nincsenek tisztában a hatvan évvel ezelőtt megtörtént keserűség rendszerezett tényeivel és tanulságaival.
"Ahogy sajnos nem vagyok biztos abban, hogy azok, akik az antifasiszta harc szándékával terítik szét a múlt árnyait, tisztában vannak-e azzal, miféle tűzzel játszanak, milyen szörnyszülöttet akarnak mindenképp életre kelteni" - tette hozzá.

Méregtelenítés

Mezei András költő személyes hangú visszaemlékezésében elmondta, hogy zsidó üldözöttként élte túl a második világháborút. Mint fogalmazott, tényverseit azért írja, mert a saját lelkét "méregteleníti vele". A történelem szörnyű groteszk, "véres humorának" nevezte, hogy a kommunizmus német agyban született meg, de Oroszországban nyert teret, míg az antiszemitizmus Oroszországban keletkezett, de Németországban hatalmasodott el. "Az oroszok szabadítottak fel" - közölte Mezei András, hozzátéve: "nem mindenki gonosz, rossz, aki nosztalgiával gondol a szocialisztikus eszmékre".
Máthé Áron történész Péntek Istvánnak, a nyilasok Szálasi Ferenc által megbízott egykori főideológusának életútján keresztül érzékeltette: sokan voltak, akik "a baloldali munkásmozgalom, a marxizmus felől érkeztek a nyilasokhoz".
Szita Szabolcs történész a Bécs felé indult egykori gyalogmenetekről beszélt, amelyekben 1944 őszén a németeknek munkára "kölcsön adott" zsidók haladtak Hegyeshalom felé. A gyalogmenet halálmenetté vált: a nagyrészt Bécs és Graz erődítményi munkáira irányított "maradék" zsidóság soraiból sokan elpusztultak, az áldozatok száma meghaladja a kétezret - mondta, hozzátéve, hogy a tömegsírokba temetett emberek száma nem ismert.

MTI - fideszfrakcio.hu