Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül- mondta Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a romániai Magyar Polgári Szövetség választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen.
"Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" - mondta.
A politikus szerint aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, "Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" - mondta.
A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok - hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet szerintem hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, "amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelen beli élmények és a közös jövő tervezése.
"Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik - jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András a Vajdasági Magyarok Demokrata Pártjának elnöke.
Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét.
Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról.
Kovács Miklós a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak - mondta. Mindennek csupán az az előnyös oldala - folytatta-, hogy Kárpátalján könnyebb felismerni az ellenséget. Szerinte, az anyaországban élőknek is jobban fel kellene ismernie az ellenséget. "Nekem jó lenne, ha kevesebbszer kellene elviselnem hátba szúrást a hátország felől" - mondta.
"Ha megtanulnak (...) jobban embereket a maguk helyén kezelni, ezzel az alapfeltételét teremtik meg annak, hogy legyen eredményes népszavazás", a kettős állampolgárságról - mondta Kovács Miklós.
Faludi Sándor a Fidesz Gazdatagozatának elnöke hangsúlyozta: hogy a kárpátok őreihez hasonlóan meg kell védeni Magyarországot, "mert napjaink közéletében jól látható, hogy a bukott bolsevizmus szörnyszülötteinek sötét, sátáni árnyai a kimúlás kínjaitól vergődve rúgják, csikarják, harapdálják a nemzet szent testét".
A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem éjjel nappal strázsáló őrök segítségével zárta le és ellenőrizte a kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon.

MTI - fideszfrakcio.hu