Az MTI birtokába jutott dokumentum szerint a bizottság megállapítja, hogy a vizsgált periódusban, az augusztusban véget ért 12 hónapban az átlagos inflációs ráta Magyarországon 6,5 százalék volt, szemben a 2,4 százalékos inflációs kritériummal. Az inflációs kritériumot Lettország, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Szlovénia sem teljesítette (megjegyezzük, nem mindenütt teljesítettek annyira elul, mint Magyarországon).
Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya 2003-ban 6,2 százalék volt, míg a kritérium 3 százalék. A hosszú távú kamatkritérium 6,4 százalék, viszont Magyarországon a vizsgált évben az átlagos hosszú távú kamatszint elérte a 8,1 százalékot, aminek a dokumentum szerint a növekvő árfolyamkockázat és a magas inflációs várakozás az oka.
Magyarország még nem lépett be az ERM-II rendszerbe, így értelemszerűen az árfolyam-kritériumot sem teljesítette.
A jegybankra vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a jegybanktörvény és az Alkotmány nem teljesen egyeztethető össze az EKB statútumával.

MTI - fideszfrakcio.hu