A frakciók a szerdai voksolás előtt még tartanak egy találkozót ebben a témában, és több csoporton belül még változhat a támogató vagy elutasító vélemények aránya. A leginkább kétséges frakcióknak a szocialisták és a liberálisok tűnnek, ahol a csütörtöki nyilatkozatok szerint nincs eléggé egységes vélemény a képviselők között.
Miután Barroso csütörtökön bizonyos új lépéseket jelentett be a bizottság működését illetően, a legnagyobb pártcsoportok vezetői lényegében azt jelezték, hogy azok nyomán nem változtattak korábbi álláspontjukon. A testület ellen állást foglaló szocialista frakcióelnök, Martin Schulz azonban - csalódottságának hangot adva - azt is leszögezte, hogy Barrosonak még van ideje újabb javaslatok kigondolására.
Schulz és a konzervatív-kereszténydemokrata erőket tömörítő néppárti csoportot vezető Hans-Gert Pöttering a találkozó utáni sajtótájékoztatókon egyformán üdvözölték a bizottsági elnök bejelentéseit arról, hogy a testületben - saját elnöklete alatt - külön munkacsoport foglalkozik majd az alapvető jogok és a diszkrimináció kérdéseivel. Valamennyi bizottsági tag elfogadta azt, hogy Barroso felkérésére megbízatásának lejárta előtt is lemond, ha e kérésre kellően nyomós okok késztetik az elnököt. Schulz azonban értésre adta, ezt messze nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy eddigi elutasító álláspontját megváltoztassa, illetve erre kérje frakciójának tagjait is.
Pöttering üdvözölte azt is, hogy a leginkább bírált biztosjelölt, Rocco Buttiglione külön levélben jelezte Barrosonak majdani lemondási készségét az említett esetre, illetve - korábbi nyilatkozatainak némiképp ellentmondva - leszögezte, hogy tevékenysége során, de személyes meggyőződése alapján is senkit nem kíván megkülönböztetni. Schulz azonban kijelentette, hogy nem tartja hihetőnek Buttiglione levelét, és a minimum, amit továbbra is elvárna Barrosotól, hogy az olasz biztosnak más megbízatást ad a szabadságjogok és megkülönböztetésmentesség kérdéseinek irányítása helyett.
A Barroso-bizottság egészéről - egyetlen szavazással - a jelenlévők egyszerű többségének véleménytöbbségét elfogadva dönt a 731 fős Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén. Kevesebb mint egy héttel a szavazás előtt mindazonáltal igen nehéznek tűnt megkísérelni kiszámolni, mennyien fogják támogatni, hányan elutasítani a bizottságot. Mind Pöttering, mind Schulz azt hangoztatták csütörtökön, hogy 268, illetve 200 fős frakciójuk nagy többsége egyformán - előbbi igennel, utóbbi nemmel - fog szavazni, ám például a szocialista csoport megfigyelők szerint megosztottabb, mint amilyennek a frakcióvezető megpróbálta beállítani. A 88 tagú liberális frakcióban a brit Andrew Duff brüsszeli nyilatkozata szerint mintegy háromnegyedes elutasítás várható - a magyar EP-képviselők közül a témáról egyedül megnyilatkozó Szent-Iványi István (SZDSZ) azonban például igenlő voksolásra buzdította frakciótársait. A csekélyebb létszámú frakciók közül szinte egyöntetű elutasítás várható a 41 fős zöld csoport részéről, igennel szavaz viszont valószínűleg egy 27 főt számláló kisebb pártcsoport, a Nemzetek Európájáért Unió.
Az EP-ben a csütörtöki sajtótájékoztatók után leggyakrabban megfogalmazott megfigyelői vélemények szerint Barroso várhatóan elnyeri a képviselők szükséges többségének bizalmát. Amennyiben viszont meggyőző többséget kíván szerezni, és hosszú távra jó viszonyt akar megalapozni az Európai Parlamenttel, a voksolás előtt további kezdeményezéseket kellene tennie azon aggályok eloszlatására, amelyek a biztosjelöltek EP-meghallgatása során, illetve azok előtt vagy után merültek fel. Abban a kérdésben pedig csütörtökön valamennyi rangos nyilatkozó - beleértve Barrosot és Josep Borrell EP-elnököt is - egyetértett, hogy az EP és az Európai Bizottság között jó együttműködésre, kölcsönös konstruktivitásra van szükség. Kapcsolatuk ugyanis kulcsfontosságú az európai integráció elmélyítésének szempontjából, illetve az európai uniós tagországok közvéleményének alakulását illetően.

MTI - fideszfrakcio.hu