A meghívások körüli vita alaposan felborzolta a kedélyeket, bár ezt a kormányoldal igyekezett az "eddigi legbékésebb ülés" jelszava alatt teljes mértékben szőnyeg alá söpörni. Igen sok nyilatkozat látott napvilágot a Máért-ülésre szóló önkényes meghívásokkal kapcsolatban, mégis érdemes néhány mondat erejéig még egyszer visszatérni a probléma lényegére. Két olyan szervezet volt jelen a szerdai fórumon - az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége -, amelyek nem indultak az illető országok választásain. A Máért eddigi üléseire a meghívások egy jól meghatározott kritériumrendszer alapján történtek: azon szervezeteket invitálták meg, amelyek valamilyen hivatalos megméretésen részt vettek, legyen az parlamenti, tartományi vagy megyei szintű választás. E szabály helyességén, hatékonyságon lehet vitatkozni, a szerdai Máért-ülés előtt azonban az új kormány úgy iktatta ki az előbb említett kritériumrendszert, hogy nem állított helyébe másikat. Az eddigi résztvevők automatikusan meghívást kaptak, Ukrajnából és Horvátországból pedig egy-egy új szervezet jutott képviselethez, anélkül, hogy a meghívó, azaz a kormány érdemi magyarázatot adjon arra az egyszerű kérdésre: miért ők és miért nem mások. Miután a válasz elmaradt, a közeljövőben számtalan kis, nem reprezentatív határon túli magyar szervezet követelheti jelenlétét a Máért ülésein. Mi lesz a kormányzati indok az ő igényeik elutasítására? Mi történik akkor, ha ezek után esetleg a határon túli magyar egyházak is úgy gondolják, helyük lenne az egyeztető fórumon? Ez utóbbi kérdés már csak azért is indokolt, mivel Tőkés László református püspököt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem jelölte a Máérton megjelenő delegációjába.
Az állandó értekezlet megalakulása óta először alakult ki kaotikus állapot a meghívások körül. Figyelembe véve, hogy a következő, szeptemberre tervezett tanácskozáson már érdemi döntések várhatók a státustörvény módosításáról, a résztvevők meghatározása körüli zűrzavar tisztázása több mint égető feladat. Annál is inkább, mert az újonnan meghívott két szervezet nincs beszélő viszonyban az illető ország legitim magyar reprezentánsaival, és homlokegyenest ellentétes álláspontokat képviselnek a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban is. Így például, míg a Kovács Miklós által irányított Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nem tudja elképzelni a jogszabály érvényesítését az információs irodák nélkül, addig a szocialistákhoz közel álló, első alkalommal meghívott Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége nem tartja indokoltnak a státusirodák létét. Melyik kárpátaljai véleményt veszi figyelembe a kormány e kérdés eldöntésekor - tette fel a kérdést a KMKSZ elnöke a szerdai tanácskozáson. Választ nem kapott.
A Máért ötödik ülésén a határon túli felszólalók majd mindegyike kitért a drámai népességcsökkenésre, amelyek külön hangsúlyt kaptak a nemrég közzétett friss romániai és szerbiai előzetes népszámlálási adatok miatt. Medgyessy Péter külön fejezetet szentelt előadásában e témának. Mondandójának végkicsengése az volt, hogy erre, az egyébként valóban drámai súlyú problémára egyetlen megoldás van, ez a szülőföldön való megmaradás elősegítése, a határon túliak áttelepedésének megállítása. A kormány természetesen minden tőle telhetőt megtesz majd ennek érdekében. A miniszterelnöki előadás azt sugallta, hogy íme, végre itt egy magyar kabinet, amely valóban átlátja a szülőföldön való boldogulás fontosságát, s erőfeszítéseket tesz a kisebbségben élő magyarok jólétéért. A Medgyessy-kormány feltalálta a spanyolviaszt. Ha őszintén gondolja a kormányfő, amit szerdán előadott, akkor felvetődik a kérdés: hol élt az utóbbi négy esztendőben? Nem hallotta volna, hogy a polgári kormány nemzetpolitikája éppen a szülőföldön való megmaradás, boldogulás célját tűzte ki a határon túl élő véreink jövőjét illetően? Valóban nem tudja, hogy a státustörvény éppen ezt a célt szolgálja, ezért született? Nem tudná, hogy a jogszabály elfogadását megelőző parlamenti vitában a Fidesz azért sem tartotta elfogadhatónak az MSZP által javasolt féléves munkavállalási kedvezményt a három hónapos helyett, mert a hosszabb munkavállalás az anyaországban való letelepedésre biztatta volna a határon túliakat? Hallott-e a miniszterelnök egy Sapientia nevű önálló erdélyi magyar magánegyetemről? Hát mi más célja lett volna egy ilyen felsőoktatási intézmény létrehozásának, mint az, hogy a kisebbségben élő fiatal magyarok ne az anyaországban, hanem otthon végezhessék tanulmányaikat, s elkerüljék ezzel a kísértést az ittmaradásra? Az új kormánynak nem kell stratégiákon dolgoznia a szülőföldön való megmaradás elősegítésére. Mindössze folytatni kell azt, amit az előző kabinet elkezdett.
A kedvezménytörvény körüli kérdések képezték a szerdai fórum másik említésre méltó témáját. A státustörvény módosításának érdemi vitájára a Béke Szállóban nem került sor, de a résztvevők abban megegyeztek, hogy a következő fórumon napirendre tűzik a kérdést, a szeptemberi Máért-egyeztetés előtt tehát nem kerül sor változtatásra. A legitim határon túli szervezetek között, úgy tűnik, egyetértés van abban, hogy a jogszabály módosítása pusztán technikai jellegű lehet, azaz kizárólag az Orbán-Nastase megállapodásban és a végrehajtási rendeletekben foglaltaknak a törvény szövegével történő egyeztetésére vonatkozhat. Nem világos, miért van szükség ehhez újabb két hónapra, s hogy az ezt megelőző vitát miért nem lehett előkészíteni és levezetni már a szerdai összmagyar fórumon. Ne feledjük: a szocialisták éppen azért bírálták a polgári kormányt, mert az - véleményük szerint - nem veszi figyelembe a szomszédos országok igényeit. Néhány nappal ezelőtt a román kormányfő a státustörvény romániai végrehajtásának felfüggesztésével fenyegetett, addig, amíg a magyar kabinet nem hajtja végre a jogszabály módosítását. A késlekedés tehát óhatatlanul a magyar-román viszony kiéleződésével fenyeget. Ez a kapcsolat pedig már amúgy is terhelt az Orbán-Nastase megállapodás miatt keltett szocialista hisztéria miatt.
Végül érdemes néhány mondat erejéig kitérni a kormány látványosnak szánt kezdeményezéseire. Medgyessy Péter felépíttetné a Magyar Nemzet Házát. Tudtommal Magyar Ház ma is létezik, ennek támogatása talán jobban megnyugtatná az építkezési költségekre igen érzékeny adófizetőket. A tudós magyarok, illetve a gazdasági életben sikeres magyarok világtalálkozóinak megrendezése üdvözlendő. Ez utóbbin valóban nagy elismertségnek örvendhetne a miniszterelnök. Szó van egy "Közép-európai Híd Alapítvány" felállításáról, amely a határon átnyúló együttműködést támogatná. Különböző - egyelőre csak elképzelések szintjén megfogalmazott - formákban tervezi a kabinet a befektetések ösztönzését a szomszédos országokba. A tervek csak a megvalósítás stádiumában értékelhetők igazán. Addig marad tényként az új koalíció által első ízben szervezett Máért, a meghívási mizériával és a halogató tendenciáikkal.
Pataky István (Magyar Nemzet, július 19.)
Cikk: | A MÁÉRT kiürítésétől tart a Fidesz |
Cikk: | Megalapozatlanul hiszterizálta az MSZP az országot a 23 millió román munkavállalóval |