- Meglepetésként érte, hogy Orbán Viktor önt javasolta a Fidesz-frakció élére vagy magától értetődő döntés volt, hogy a párt és a képviselőcsoport vezetése továbbra is egy kézben marad?

- A Fidesz elmúlt tizennégy esztendeje és a parlamentben eltöltött tizenkét év is azt mutatja, hogy magától értetődő személyi javaslatok és döntések nincsenek. Ezeket minden alkalommal kellő mérlegelés, több emberrel való konzultáció előzi meg. Most is így történt, Orbán Viktor - aki a javaslat megtételére jogosult - egyeztetett az elnökséggel és a frakció több tagjával, illetve az általa alkalmasnak vélt személyekkel. Ezt követően mérlegelte a jelöltek mellett és ellenük szóló érveket, végül pedig engem javasolt a frakció élére. Arról, hogy milyen szempontok alapján döntött mellettem, nyilván Orbán Viktort kellene megkérdezni.

- Talán nem elhanyagolható szempont volt, hogy ön alkalmas a képviselőcsoport munkájának összefogására, a fegyelem erősítésére.

- A fegyelemmel nem volt probléma korábban sem, mind Szájer József, mind Pokorni Zoltán jól látta el a frakcióvezetői munkát. Annyiban más a helyzet az előző ciklushoz képest, hogy nagyobb létszámú a frakció, ugyanakkor ellenzékben vagyunk. Ezáltal a képviselőinknek több személyes munkát kell elvégezniük, míg a másik oldalon támaszkodhatnak a kormányzati apparátus szakértelmére és munkájára.

- Ez valóban így van, mégis sokakban felvetődik a kérdés: megengedhető-e, hogy ilyen szoros parlamenti erőviszonyok mellett rendszeresen hiányozzon legalább 20-25 ellenzéki képviselő a parlamenti határozathozataloknál?

- A Fidesz képviselői így is nagyobb arányban vesznek részt a parlamenti munkában, mint tették azt az előző ciklusban a hasonló nagyságú, ellenzéki szocialista frakció tagjai. Másrészt, mivel nincs mögöttünk kormányzati apparátus, sokszor előfordul, hogy a képviselőink egy része a szavazások idején már a bizottsági munka vagy a következő plenáris hét előkészítésével foglalkozik. Fontos megjegyezni, hogy ezek mindig igazolt távollétek. Ha valaki igazolatlanul hiányzik, az súlyos pénzbüntetésre számíthat, ugyanúgy mint amikor kormányzati pozícióban voltunk.

- Nyilván nem lesz könnyű egyszerre ellátni a párt és a frakció irányítását, hiszen az önkormányzati választásokra is készülni kell. Milyen munkamegosztást tervez, kikre számít elsősorban?

- A párt vezetését tekintve annyival egyszerűbb a helyzet, hogy Kövér László választmányi elnökként rendkívül sok segítséget tud nyújtani az önkormányzati választásokra való felkészülésben és a Fidesz irányításában. A következő hónapokban, a kongresszus összehívásáig csapatmunkában dolgozunk. A frakció vezetésében az idő rövidsége miatt még nem alakítottam ki a végleges munkamegosztást. Mielőtt bármilyen szervezeti átalakításra vállalkoznék, kikérem a kabinetvezetőknek a véleményét, hogy közösen alakítsuk ki az őszi parlamenti ülésezési rendhez leginkább illeszkedő struktúrát.

- Mit szól ahhoz, hogy Rogán Antal jelezte, lemond a frakcióigazgatói posztról?

- Tiszteletben tartom a döntését, ha nem kívánja ellátni a továbbiakban ezt a tisztséget, és biztos lehet benne, hogy nem marad munka nélkül.

- Mit tud mondani azoknak a polgári oldallal szimpatizáló embereknek, akik csalódottságot éreznek amiatt, hogy a Fidesz a kormány jóléti csomagjával együtt megszavazta többek között az általa is ellenzett földtörvény-módosítást?

- Már korábban is elmondtuk, hogy a polgárok életét javító intézkedéseket támogatjuk. Az MSZP és az SZDSZ elmúlt ciklusbeli magatartásával ellentétben nem utasítunk el mindent pusztán azért, mert ellenzékben vagyunk. Az életszínvonal emelését szolgáló bér- és nyugdíjemelések költségvetési fedezetét egyébként a polgári kormány teremtette meg. A szocialista kormány abba a kényelmes helyzetbe került, hogy eloszthatta az Orbán-kormány sikeres gazdaságpolitikája következtében keletkezett többletforrásokat. Másrészt persze megértem a gazdák elégedetlenségét, amelyekkel magam is találkoztam. Figyelembe kell venni azonban, hogy a Fidesz parlamenti frakciója nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen kormányzati döntést meg tudjon akadályozni, ha a koalíciós képviselők elegendő létszámban jelennek meg a szavazáson, márpedig kedden ez történt. A földtörvény módosítását tehát így vagy úgy, de mindenképpen átvitték volna a parlamenten. Most nem tehetünk mást, mint hogy a polgárok és az ország számára kedvezőtlen döntések korrigálására önálló törvényjavaslatokat nyújtunk be, és ha ezek sikertelenek lesznek, akkor egyéb, parlamenten kívüli alkotmányos eszközökhöz folyamodunk. A földkérdésben már az Országos Választási Bizottság előtt van egy népszavazási kezdeményezés, így alkalom nyílik arra, hogy a gazdák céljaival egyetértő választók olyan döntést hozzanak, amely kötelező érvényű a parlament kormánypárti többsége számára is.

- Felháborodást okozott a társadalom egyik felében Medgyessy Péter ügynöki múltja és az ezzel kapcsolatos kormánypárti magatartás is. Mit vár az ügyben felállított vizsgálóbizottság munkájától?

- Most még nem lehet megjósolni a vizsgálat eredményét, bár kétségtelenül rövid határidőt szabtak a kormánypártok a bizottság munkájára, így félő, hogy nem tudják feltárni a kormányfő szigorúan titkos tiszti múltját. Főként úgy, hogy az első ülésen a kormánypárti képviselők mindjárt le akarták váltani a bizottság elnökét és hosszú ügyrendi vitával telt az idő. Rengeteg kérdésre kellene választ kapni, többek között arra, hogy kik és mikor szervezték be, kikről készített jelentéseket és azok mit tartalmaztak, mettől meddig volt állományban... Mindenesetre már most is vannak tanulságai az ügynek, hiszen, ha visszaemlékezünk, már 2001 novemberében a parlamentben interpelláció hangzott el, amelyben az akkori titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől Medgyessy Péter ügynöki múltjáról érdeklődtek. Akkor Demeter Ervin a titoktartási kötelezettség miatt nem válaszolhatott, az ügy pedig visszhangtalan maradt. Ezután többször felvetődött ez a kérdés például az Új Baloldal sajtótájékoztatóján, de Medgyessy Péter soha nem adott érdemi választ. Megállapítható tehát, hogy az MSZP vezetése akkor is folyamatosan tagadott, s nem tett másként a Magyar Nemzetben megjelent, a kormányfő ügynöki múltját bizonyító dokumentum kapcsán sem. Aznap a parlamentben Medgyessy Péter egyszerűen hazudott, azt mondta ugyanis, hogy nem volt ügynök, majd másnap ugyanott beismerte ezt. Rövid idő múlva kiderült, hogy Medgyessy Péter másodszor is füllentett, hiszen 1978 és 1981 között nem védhette az IMF-fel való tárgyalások során a magyar érdekeket, mivel ilyen eszmecserék abban az időszakban még nem folytak. A miniszterelnök botrányos múltja mellett az ügy másik tanulsága az, ahogyan mindezt a médiában tálalták: először elhallgatás, majd szerecsenmosdatás, végül Orbán Viktorral szembeni ellentámadás. Ráadásul ezek után Medgyessy Péter arcátlan módon azt meri nyilatkozni, hogy ő az első és egyetlen magyar politikus, aki őszintén feltárta a múltját. A lap hasábjain is üzenem neki, hogy téved vagy megint csak füllent, mert jó néhány politikus már számot adott a múltjáról, így jómagam is. Amikor az átvilágítóbírákkal való találkozóm után kiléptem az épületből, az ott várakozó újságíróknak megmutattam a vizsgálatról készült dokumentumot, amely szerint semmilyen probléma nincs a múltammal, hasonlóan a többi fideszes politikushoz. És ennek már jó néhány éve.

- Lehetséges jó és megnyugtató megoldást találni az ügynökkérdésre?

- Ez csak akkor lehetséges, ha biztosak lehetnénk abban, hogy az összes irat eredeti állapotában a rendelkezésünkre áll. Tudjuk azonban, hogy a rendszerváltás idején tonnaszám semmisítették meg a dokumentumokat. Érdekes fintora a történelemnek, hogy akkor az SZDSZ a Duna-gate botrány kirobbantójaként az iratok megsemmisítése ellen, a szocialistákkal szemben foglalt állást, most pedig a leghevesebb védelmezői a jelenlegi helyzet fenntartásának, hiszen azt mondják: nem kell bolygatni a múltat. Hovatovább, a minap azt hallottam Pető Ivántól, hogy az egykori párttitkárok között talán több rendes ember volt, mint az 1990 óta parlamenti munkát végző képviselők között. Sokat változott a világ 1989 óta.

- Többször említette már, hogy a sajtó gyakran egyoldalúan tájékoztat, kettős mércét alkalmaz és mindez jelentősen nehezíti a Fidesz kommunikációját. Emlékezetes, hogy az előző kormányzati ciklus elején Stumpf István kancelláriaminiszter azt mondta: törekedni kell a médiaviszonyok kiegyenlítésére. Ez a cél azonban nem valósult meg s a választások után maga Orbán Viktor volt kormányfő is elismerte, hogy kudarcot vallottak. Várható-e változás ezen a téren a következő négy évben?

- Teljesen természetes törekvés, hogy egy parlamentáris demokráciában, amelynek lényege a politikai pluralizmus, meg kellene teremteni a véleménynyilvánítás sokszínűségét is. Akkor működik jól, a nyugati mintának megfelelően a demokrácia, ha ez megvalósul. Éppen ezért sok tennivalónk van még ezen a területen.

- Az elmúlt napok eseményei közé tartozik a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozása, amelyen ismét szóba került az Orbán- Nastase megállapodás és a státustörvény. Mi a véleménye a kormány ezzel kapcsolatos álláspontjáról?

- Örülünk annak, hogy az MSZP is belátta, nincs szükség az Orbán-Nastase megállapodás módosítására, legalábbis erre utal a kormány eddigi magatartása. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az egyezmény megkötése után az MSZP és az SZDSZ két hónapon át durva és alaptalan kampányt folytatott. Akkor több millió román munkavállaló beözönlésével riogatta a magyar állampolgárokat. Keller László MSZP-s képviselő egyenesen 23 millió külföldi bejövetelével fenyegetett, később Kovács László pártelnök már csak egymillió vendégmunkással riogatta a hazai munkavállalókat, azzal a finomítással, hogy mindez majd tavasszal és a nyár folyamán válik valós problémává. Közben eltelt a tavasz, sőt a nyár fele is. A Munkaügyi Minisztérium hivatalos adatai szerint azonban mindössze 134 olyan munkavállaló érkezett, aki a magyarigazolvány birtokában kért munkát. A szocialista politikusoknak most be kellene ismerniük, hogy tévedtek és elnézést kellene kérniük azoktól, akikben alaptalanul riadalmat keltettek. Nyilvánvaló, hogy maguk a szocialisták sem hitték el egyetlen pillanatig sem, amit hónapokon át hangoztattak. A gátlástalan, hazug és durva kampány azonban meghozta számukra az eredményt, mert valószínűleg ennek is szerepe volt minimális választási győzelmükben.

- Ősszel ismét komoly erőpróba vár a polgári pártokra az önkormányzati választásokon. Milyen eredményt vár a megméretéstől? Az előzetes esélylatolgatások szerint Budapesten és a vidéki nagyvárosok többségében baloldali fölény várható, míg a kistelepüléseken a Fidesz és szövetségesei lehetnek a befutók.

- Bízom benne, hogy sikerül megismételni az 1998-as, jó választási eredményt az önkormányzati választásokon. Ehhez minden feltétel adott, az eredményességben sokat segíthet az elmúlt hetekben, hónapokban megalakult polgári körök támogatása is.

- Pártelnökként milyen elképzelései vannak a Fidesz és a polgári körök kapcsolatáról, hogyan kívánja összehangolni a tevékenységüket?

- Első lépésben azt kell elérni, hogy az egyes polgári körök - amelyek száma már tízezer fölött van - egymásra találjanak, majd vegyék fel a kapcsolatot a helyi Fidesz-szervezetekkel. A régi népi bölcsesség szerint több szem többet lát: a polgári körök tagjai olyan új ötletekkel, javaslatokkal segíthetik a helyi párttagság vagy a polgármesterek munkáját, amelyre esetleg ők korábban nem gondoltak. A másik népi bölcsesség pedig úgy szól, hogy időnként az ember a fától nem látja az erdőt - talán így van ezzel néhány helyi Fidesz-szervezet is. Ezért fontos az együtt gondolkodás, a közös munka a helyi közösségek életének jobbá tételéért. A harmadik népi bölcsesség szerint ugyanis "sok kicsi sokra megy".

- Hallani arról is, hogy több helyen önálló polgármesterjelöltet kívánnak állítani a polgári körök, így megoszthatják a jobboldalt.

- Ez egyelőre csak elvi lehetőség, de ha valós probléma lesz, akkor nyilván arra kell törekedni, hogy ez ne következzen be. Az önkormányzati választás egyfordulós és az a célunk, hogy a polgári oldal jelöltjei minél több helyen megszerezzék a szavazatok többségét. Nagy baj lenne, ha az a politika valósulna meg helyi szinten, a városokban és a megyei közgyűlésekben, amelyet az MSZP-SZDSZ koalíció az elmúlt ötven nap során országosan bemutatott. Ennek drámai következményei lennének az ország politikai hangulatára, közéletére és az előttünk álló feladatok elvégzésére is.

- Lehet már tudni, hogy a jelenlegi hatalom által támadott és rendőrségi eljárás alá vont Happy End Kft. irányítja-e a Fidesz kampányát vagy másra bízzák a feladatot?

- Tény, hogy a Fidesz korábbi kampányait irányító cég munkáját a rendőrség - nyilván politikai megrendelésre - törvénytelen eszközökkel igyekszik megbénítani, így egyelőre nem tudni, hogy kire bízzuk a választási kampány kidolgozását. A jogszerűtlen eljárás során számítógépeket és iratokat foglaltak le, így rendkívül megnehezítették a napi munkavégzést. A Fidesz kampányanyagait hetekig nem adták vissza, Keller László politikai államtitkár pedig törvénysértés elkövetésére bujtogatta az ügyészséget levélben és a sajtóban tett nyilatkozataival. Az MSZP "létbiztonság, közbiztonság, jogbiztonság" hármas kampányszlogenje nyomán egyre többször jut az ember eszébe az "állambiztonság", hiszen ezek a rendőri eljárások a legalapvetőbb törvényeket sértik meg.

- Budapesten már elkészült a választási megállapodás az MDF-fel, mikor várható ugyanez országosan? Tervez-e találkozót Dávid Ibolyával, a Demokrata Fórum elnökével és általában milyen egyeztetési mechanizmust tart szükségesnek a két párt között?

- Eddig is rendszeresen egyeztettünk az MDF vezetésével, mind a parlamenti frakciókat, mind a pártokat érintő kérdésekről és ez a jövőben is így lesz. A főváros után várhatóan országos szinten is hamarosan létrejön a választási megállapodás az MDF-fel, illetve az MKDSZ-szel és a Kisgazda Polgári Egyesülettel.

Kis Ferenc (Magyar Nemzet 2002. július 20.)

***

Dr. Áder János

Csornán született 1959-ben.
1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1983-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. Főként politikai szociológiával foglalkozott.
1988. áprilisban lépett be a Fideszbe, azóta a párt egyik jogi szakértője. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénnyel foglalkozó 1/3. politikai albizottságban az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának tagja. Az 1989. november 26-i első magyar népszavazáson az Országos Választási Bizottság tagja. 1990-ben a Fidesz országos listáján választották képviselővé, az Országgyűlés Alkotmányügyi-, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Állandó Bizottságának, valamint az Ügyrendi Különbizottságának tagja volt 1992-ig. A Fidesz 1993. áprilisi debreceni kongresszusán alelnökké választották. 1993. márciustól 1997 szeptemberéig a Fidesz ügyvezető alelnöke. Az 1994-es választásokon a párt kampányfőnöke, ekkor is országos listáról került be a Parlamentbe. Tagja az Alkotmány- és Igazságügyi, valamint az Alkotmányelőkészítő Bizottságnak. 1997 szeptemberétől az Országgyűlés alelnöke.
Az 1998-as választásokon a csornai választókerületben választották képviselővé. A Parlament alakuló ülésén az Országgyűlés elnökévé választották, 1998. június 18-án.
Nős, felesége bíró. Három gyermek édesapja.