2002. július 18.
Műsorvezető: Betlen János

Műsorvezető: Jó estét kívánok! Az Aktuális vendége Áder János, a Fidesz ügyvezető elnöke, a párt parlamenti képviselőcsoportjának hétfőn megválasztott vezetője. Jó estét kívánok!

Áder János: Jó estét kívánok!

Műsorvezető: Képviselő úr, igaz-e az újságírók körében terjengő híresztelés, miszerint elhatározta a Fidesz vezetése, hogy az eddiginél is vagy az eddiginél visszafogottabb stílusban kel politizálni? Már ezt megelőlegeztem, azt, hogy is, mert gondoltam azt fogja mondani, hogy úgyis visszafogottan politizáltunk eddig is, és akkor arra azt mondta volna, hogy az eddiginél is. Ez igaz-e?

Áder János: Én nem tudom, hogy honnan szerzik be újságíró kollégái az információkat. Általában egy párt vagy egy frakció nem szokott ilyen döntéseket hozni, legalábbis a Fidesz történetében nem nagyon tudok ilyenről. Kéne keresgélni az emlékeim között, hogy egyáltalán volt-e ilyen. Nem ez a fő kérdés általában egy frakcióülésen vagy amikor ilyen kérdésekről beszélünk, hanem az...

Műsorvezető: A vezetőkre gondoltam, azt nem is mondta senki, hogy a frakció hozott volna ilyen döntést, de úgy egymást között elhatározták, hogy

Áder János: Elnökségi ülésen sem tudok róla, hogy ilyen volt vagy lett volna vagy szerepelt volna. Tárgyi kérdések azok, amelyekről vitatkozni szoktunk és amiről beszélgetni szoktunk, hogy melyek azok a kérdések, tárgyi kérdések, szakmai kérdések vagy aktuálpolitikai kérdések, amelyekben a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak mondjuk az álláspontját érdemes hallatnia, a véleményét kifejtenie, egy javaslatot kidolgoznia. Esetleg a korábbi álláspontját, ha azt támadás éri, alaptalan támadás éri, akkor azt megvédenie. Ilyenekről szoktak ezek a beszélgetések zajlani, nem pedig arról, hogy éppen milyen stílusban adjuk elő mindezt.

Műsorvezető: Hát az egyik ilyen kérdés nyilván a közeledő önkormányzati választások és erről ön azt mondta tegnap az Info Rádióban, hogy arra remény van, hogy jobb eredményt érnek el, mint tavasszal. Ezt mire alapozza?

Áder János: Hát nézzük akkor, hogy pontosan hogy is fog történni az önkormányzati választásokon. Eleve, ha szabad azt mondanom, négy kategóriában hirdetnek majd eredményt. Hiszen vannak a 10 000 alatti települések, az egy külön választói kört jelent, ha úgy tetszik. Vannak a 10 000 feletti települések, vannak a megyei közgyűlések és a megyei városok, ráadásul itt a voksolásánál a megyei jogú városoknak a szavazatai nem számítanak. Tehát a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokon kívüli települések döntik el azt, hogy a megyei közgyűlésnek milyen az összetétele. És utána van még a főváros, ahol külön van még ráadásul főpolgármester választás, a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztása plusz kerületi polgármester választás, kerületi képviselők megválasztása. A tavaszi eredmény, a második forduló eredménye azt mutatta, hogy a második fordulóban az egyéni kerületek többségét a Fidesz-MPP, illetőleg a szövetségeseknek a jelöltjei megnyerték. Ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a mandátumok többségét megszerezzük a parlamentben. De a Fidesz-MDF-MKDSZ-Kisgazda Polgári Egyesület és a Lungo Drom-Fidelitas közös jelöltjei végül is, szavazatszámban a második fordulóban a legtöbb szavazatot szerezték meg. Ráadásul, ugye rendkívül különböző - ezt mindenki tudja egyébként - különböző eredmények születtek. Volt, ahol óriási Fidesz-fölény volt, és volt, ahol nagyon kikaptunk. Tehát ilyen szempontból, én azt hiszem, hogy ott, ahol a támogatásunk, támogatottságunk tavasszal már 60%-os volt, 50% fölött volt, ott jó eséllyel pályáznak a polgármester-jelöltjeink, képviselőjelöltjeink, megyei közgyűlési választáson induló jelöltjeink arra, hogy ismét a többséget, a választók többségének támogatását megszerezzék.

Műsorvezető: De miért gondolja, hogy jobb lesz az eredmény? Mert nagyon jó volt a második fordulóban a Fidesz szempontjából az eredmény, több szavazatot kapott a Fidesz és szövetségeseinek tábora a második fordulóban, mint a mai kormánytábor? De miért gondolja ön, hogy ennél jobb eredményt lehet elérni az önkormányzati választáson, miközben, hát mindenféle közvélemény-kutatási adatok vannak, ilyen is meg olyan is, de olyan nincs azért, hogy a Fidesz növelte volna támogatottságát?

Áder János: Hát, erre a kérdésre válaszolhatok röviden is egyébként - ha nem kell bonyolult, kifejtő magyarázatba bonyolódnom -, azért, mert bizakodó vagyok.

Műsorvezető: Azt is mondta ön tegnap, ebben a beszélgetésben az Info Rádióban, hogy Budapesten mintha javult volna a népszerűség. Erre vannak adatok, vagy pedig ez is a bizakodás kategóriájába tartozik?

Áder János: Én nem emlékszem rá, hogy az Info Rádióban erről beszéltem volna, de tény egyébként, ezzel én is csak később, a választások után jóval később szembesültem, hogy abszolút számban, tehát a szavazók számát tekintve, bármennyire furcsa is, most érte el a Fidesz-MPP Budapesten a legjobb eredményt, a szavazatok számát illetően. Mégis, mindenki ugye azt mondja, hogy Budapesten katasztrofális eredményt értünk el. Nincsenek olyan kerületi méréseink, amik alapján megalapozott véleményt lehetne mondani arról, hogy pontosan mi várható ősszel. Egy valami azonban bizonyos, és ez megint csak az előző kérdéshez visszakanyarodik, amit az imént föltette, hogy más egy önkormányzati választás, több szempontból is, mint egy parlamenti választás. Részben azért, mert egyfordulós a választás, tehát a választóknak tudniuk kell, hogy csak egyetlen egy választási lehetőségük van, ha úgy tetszik nincs korrekció vagy nincs másodlagos preferencia kinyilvánítására lehetőség. A másik, hogy...

Műsorvezető: És önök eleve egy jelölttel indulnak...

Áder János: És közös jelöltekkel, így van, a választókerületek többségében a...

Műsorvezető: Ez előny akkor, hogyha az MSZP és az SZDSZ nem egy jelöltet indít...

Áder János: A települések többségében, most már azt biztosan tudom mondani, hogy közös jelöltekkel indulunk, tehát egy széles körű összefogás lesz a jelöltek mögött, az MSZP és az SZDSZ háza tájáról ilyen híreket nem hallok, de hát még van egy hónap a választások kezdetéig vagy a kampány kezdetéig, tehát ilyen értelemben még ott is történhetnek ilyen megállapodások. Néhány helyről tudok egyébként ott is. Sokkal fontosabb a parlamenti választásoknál a személyi kvalitásoknak, az egyéni ismertségnek, tekintélynek, megbecsültségnek a szerepe. Tehát, ha jók a polgármester-jelöltjeink, helyben ismertek, tekintéllyel bírnak vagy jól teljesítményt nyújtottak idáig - mert már korábban is sok polgármesteri tisztséget töltöttek be Fideszes politikusok -, és hogyha hasonló módon jók az egyéni önkormányzati képviselőjelöltjeink, akkor azt gondolom, az a fajta ismertség, az a fajta tekintély, amit esetleg kivívtak az elmúlt esztendőkben önkormányzati munkájukkal, jó reményt jelenthet arra, hogy újra megválasztják őket.

Műsorvezető: Na, most az a bizonyos visszafogott stílus, amit én csak úgy kérdeztem, de amiről, ugye, mint mondta, nincsen határozat, az azért érdekes ebből a szempontból. Mert én azt hiszem, hogy a tüntetések, amelyeket, ugye, nem önök szerveznek - és itt Orbán Viktor elmondta hat nappal ezelőtt, hogy ha önök szervezték volna, akkor kicsit többen lettek volna ottan, ezt elfogadom - de mégis, ugye a sajtó jelentősrésze és talán az emberek jelentős része is automatikusan az önök számlájára írja. A tüntetések jók, különösen, hogy az olyan tüntetések, amelyekben konfrontáció van, más szempontból nézve rendzavarás, mindegy, hogy ezek jók a részvevők lelkének, meg azért nagyon elkötelezett emberek ott felmegy az adrenalin szintjük, nekik ez jó. De a szavazóközönség nagyobb része nem szokta ezt szeretni. Hát az volna a kérdés, hogy milyen típusú kampányra készülnek önök?

Áder János: Nem jelöltük ki még azokat a sarokpontokat, amelyek alapján egy nagyon pontos, precíz választ lehetne adni erre a kérdésre. De azért ami a felvezető részében, a kérdés felvezető részében lehangzott, arra azért hadd mondjak annyit, hogy egyrészt szerintem nem lenne elvitatni azt az alkotmányba rögzített jogát a magyar választópolgároknak, hogy törvényes keretek között, akkor és mikor akarnak, olyan célok érdekében, amilyen célokat fontosan tartanak, gyülekezési jogukkal, alkotmányban rögzített jogukkal élhessenek.

Műsorvezető: Ezt nem vitattam.

Áder János: Rendben van, én ezt csak azért mondom, mert időnként már hallani ilyen felvetéseket is, bár józanabb kormánypárti politikusok ezt így elfogadják. A másik, hogy mérjünk egyenlő mércével. Mert az egyik oldalon az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatosan megfogalmazódott az a vád MSZP-s, SZDSZ-es politikusok részéről, hogy a Fidesz az utcára vitte a politikát, talán ön is hallotta ezeket a vádakat. Nos, én elkezdtem egy kicsit kutatni az emlékeimben, részben pedig a sajtó híradásaiban, és azt láttam, hogy január elejétől, mondjuk áprilisig, csak a Szabad Demokraták Szövetsége kilenc utcai demonstrációt szerevezett. Ezek különböző helyszíneken zajlottak. Kérdezem én, ez nem az utcára vitele a politikának? Vagy most akkor úgy kell tekintenünk, hogy amit az SZDSZ-nek szabad, azt mondjuk a Fidesz-MPP-nak nem szabad? Vagy az SZDSZ-nek azért szabad, mert eleve csak csekély látogatottsággal bírnak az ő rendezvényei - hát ez egy adottság - és a Fidesz-MPP pedig adott esetben több százezer embert is tud mozgósítani? Ugye nyilván ez egy nem helyes megkülönböztetés lenne. Maradjunk abban, hogyha törvényes keretek között zajlik egy rendezvény, akkor azokat tekintsük olyannak, mint az alkotmányos jog gyakorlására lehetőséget biztosító megmozdulás. És hogyha ebben meg tudunk állapodni az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, akkor szerintem már nagy baj nincs.

Műsorvezető: Hát én azt hiszem, hogy ebben meg tudnak állapodni. Én nem is ezt kérdeztem vagy nem is ezt firtattam...

Áder János: Az eddigi nyilatkozataiból az MSZP és az SZDSZ néhány politikusának nem ez tűnt ki.

Műsorvezető: Ők is fognak rendezvényeket tartani nyilvánvalóan...

Áder János: Eddig is tartottak, mégis kifogásolják egyébként, hogy a Fidesz ilyeneket tartott.

Műsorvezető: Igen, ők, azt hiszem, hogy a második forduló előtti nagyon heves stílust kifogásolták, de hát lehet, hogy ez is kampány volt. Tehát ez is ugyanolyan kampány, mint az, hogy rendezvényeket szervez az egyik oldal. Egyébként, ha már itt tartunk a kampánynál, ugye ma ön sajtóértekezleten ön azt mondta, hogy a kormányoldal a tegnapi MÁÉRT értekezleten jó alkalmat lelhetett volna arra, hogy önkritikát gyakoroljon amiért a választási kampányban azt mondta, hogy itt nagy munkaerő-beáramlás várható az Orbán-Nastase megállapodás nyomán és ugye, ez nem következett be. De én azt szeretném kérdezni, hogy ez kétségtelen választási kampányfogás volt, nem biztos, hogy meg voltak erről győződve...

Áder János: És elég heves kampány volt, hogyha jól emlékszünk vissza a januári-februári időszakra, ugye.

Műsorvezető: Heves kampány volt, és volt más is a választási kampányban, azon az oldalon is. De önöknél is, már abból a szempontból, hogy az volt az ember érzése, hogy a negatív kampány, amit ők folytattak az első forduló előtt, részben ezzel a dologgal, részben meg mindenféle más vádakkal, hogy nem tudom, milyen jobboldali fordulat vagy szélsőséges fordulat fenyeget, és aztán egy másik negatív kampány, amit a második forduló előtt önök folytattak azzal kapcsolatban, hogy ők majd vissza fogják vonni a jóléti intézkedéseket és nem igaz, hogy be fogják vezetni ezt, meg azt, meg amazt, ez mind ajkét esetben hasznosnak bizonyult, sajnos. Erről mi a véleménye, hogy ez változhat-e?

Áder János: Hát, nem keverném össze a két dolgot. Azért nem, mert mi csak olyan dolgokat kifogásoltunka két forduló között, amelyek MSZP-s vagy SZDSZ-esek, politikusok nyilatkozatai alapján kifogásolhatók voltak.

Műsorvezető: Vagy a múlt alapján, hogy a Bokros-csomag...

Áder János: Nem, nem, nem, amikor azt mondtuk, hogy gázár-emelés lesz, akkor erre alapot adott László Csaba egy akkori nyilatkozata. Amikor azt mondtuk, hogy a családtámogatási rendszerben jelentős, radikális visszalépés történik, akkor erre alapot adott Béki Gabriella SZDSZ-es képviselő nyilatkozata, és sorolhatnám. Tehát ilyenkor ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egy vita hevében hangzottak el adott esetben egy választási műsorban...

Műsorvezető: Értem, de László Csaba azt is mondta, hogy kapnak, kompenzáció is lesz...

Áder János: László Csaba egészen pontosan, ha jól felidézzük, azt mondta, hogy belátható időn belül, elviselhetetlen mértékű gázáremelés nem lesz. Na, most hát ez mit is jelent, a belátható idő az mennyi? Ez nem volt tisztázva a mondat után és azt sem, hogy az elviselhetetlen mérték mit jelent, kinek lesz elviselhetetlen a mérték, Medgyessy Péternek vagy esetleg a minimálbérből élőknek. Egyébként gázáremelés lett, csak a nagyfogyasztóknak még, aztán meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Ami pedig a heves kampányt illeti, mert ide azért érdemes visszakanyarodni egy picikét, hogy azt mondta, hogy heves kampányt folytattunk és ezért szúrtam közbe azt a kérdést, talán illetlenül is egy kicsit imént, hogy amikor visszautalt erre a MÁÉRT értekezletre a mai sajtótájékoztatónkra, illetve arra, hogy a januári hónapban mi is zajlott itt Magyarországon. Hát idézzük fel akkor megint csak az emlékezetünket, nem is januárban, ez elkezdődött már a két ünnep között, Karácsony és Újév között. Attól volt hangos a sajtó, hogy az Orbán-Nastase megállapodás következtében ide Romániából és más környező országokból munkavállalók milliói fognak érkezni, ugye ezt hallottuk. Volt, aki 23 millióról beszélt, Keller Lászlónak hívják az illetőt egyébként, Kovács László már szerényebb számot mondott, ő csak 1 millióról beszélt, ezek mind dokumentálhatók, ezek pontosan megjelentek a sajtóban, vissza lehet keresni őket, tehát nem hinném, hogy bárki ezeket a kijelentéseket, ezek az elhangzását vitatná.

Műsorvezető: Románia teljes lakossága a 23 millió, tehát azt nem lehetett teljesen szó szerint venni.

Áder János: Hát, azt én nem tudom, hogy Keller László komolyan gondolta-e, ha pedig nem gondolta komolyan, akkor miért mondta? De ezt majd tőle kellene megkérdezni, ha legközelebb erre jár. Mindenesetre az 1 millió is meglehetősen túlzó szám volt. És mi hiába mondtuk, hogy...

Műsorvezető: Egy millió volt az idénymunkások száma Magyarországon, azt mondta Kovács László, hogy azoknak fenyegeti a munkahelyét...

Áder János: Nem, nem, nem, én megnéztem szó szerint, hogy pontosan mit mondott, sajnos most nem hoztam be, nem tudom felolvasni önnek a szó szerinti idézetet, abból világosan kiderült, hogy 1 millió magyarországi munkavállaló, nem feketemunkás, az...

Műsorvezető: Nem, idénymunkás...

Áder János: Nem, még csak ezt sem mondta, magyarországi munkavállalónak a helyzetét veszélyezteti. Na, most tegyük fel, hogy idénymunkásokról beszélt vagy azokra gondolt, bocsánat, nem erről beszélt...

Műsorvezető: Rendben van, kehet, hogy nem mondta...

Áder János: Tegyük föl! Mi is történt valójában az elmúlt fél évben? Hány külföldi munkavállaló érkezett Magyarországra? Hány külföldi munkavállalási engedélyt adtak ki? Mennyi volt a kvóta? 81 ezerben határozta meg az Orbán-kormány a felső határt, ennek a fele, a fele az, ami megérkezett idáig külföldi munkavállalóként és a státusztörvény hatálya alá tartozó személyek közül, tehát akik magyar igazolvány birtokában kértek munkavállalási engedélyt, az összesen 136. Azért ez mégiscsak elég messze van egy 1 milliótól, ugye ez nem kell, ehhez különösebben nagy bizonyítást lefolytatni.

Műsorvezető: Nem, én ezt, már kezdetben sem voltam vontam kétségbe, hogy ez egy propagandafogás volt, annak idején sem voltam kétségbe...

Áder János: De lehet, hogy, de lehetséges, hogy pontosan ezzel a hazug, nyugodtan nevezzük hazug kampánnyal, másfél hónapig folytatott hazug kampánnyal tudtak a szocialisták jó néhány szavazót elbizonytalanítani vagy a maguk oldalára állítani, a bennük meglévő, egyébként jogos félelmet felgerjesztve, hogy mindenki félti a munkahelyét, ez egy teljesen természetes emberi reakció. És lehet, miután nagyon szorosak voltak a választási eredmények, lehet, hogy néhány szavazókörben vagy néhány választókerületben ezzel tudták maguk javára fordítani egyébként a választásokat. Még egyszer mondom, egy hazug és aljas kampány volt ez. És Horn Gyula ráadásul akkor azt mondta, hogy ő szívesen gyakorolna önkritikát, hogyha túlzóak lennének ezek a számok és én erre utaltam ma egy sajtótájékoztatón, hogy no hát eltelt fél esztendő, lassan a nyárnak is vége van, most már nyár közepénél tartunk, és hát az önkritika ideje akkor elérkezett, hiszen az 1 milliós létszámból igencsak a töredéke érkezett meg idáig Magyarországra és már nem is nagyon fog.

Műsorvezető: Én szeretném kikérni a véleményét egy olyan érdekes dologról, ami tegnap történt. Két nézeteltérés is keletkezett tegnap a kormányzó pártok között és mindkettő erkölcsi okokból. Az egyik a parlament munkarendjével kapcsolatban, volt egy olyan szocialista javaslat, hogy kéthetente legyen csak szavazás és a szabad demokraták ezt mondták, hogy ez nem volna erkölcsös, mert hiszen annak idején hogy bírálták a Fideszt, amiért csak három hetente vannak plenáris ülések. A másik pedig, hogy éppen egy szabad demokrata miniszter három vagy négy autópálya-szakaszon most az idén, azt mondta, hogy nem lesz közbeszerzési eljárás, csak egy meghívásos pályázat, és erre az imént említett Keller László, aki államtitkár a MeH-ben, azt mondta, hogy ez nem korrekt, mert nem erről volt szó a választási kampányban. Én csak azt mondom, hogy fölmerülnek erkölcsi szempontok és ezek képesek nyilvánosan is ütközni egymással. Ez, kíváncsi vagyok, hogy erről mit gondol.

Áder János: Hát, én nem is annyira erkölcsi szempontú vitát látok itt, hanem politikai természetűt és a kampány szempontjait figyelembe vevő vitát látok én itt. Szerintem ez a vita ilyen élesen nem fogalmazódott volna meg, hogyha nem lenne itt a nyakunkon az önkormányzati választás. Nyilván a jelenlegi kormánypártok nagyon-nagyon vigyáznak arra, hogy nehogy valamilyen olyan hibát kövessenek el, ami a választások kimenetele, az önkormányzati választások kimenetele szempontjából, hát hátrányos, netán végzetes lehet. Valóban, az a javaslat, amit a parlament elnök asszonya letett az asztalra, hát az erőst megkérdőjelezhető a házszabályszerűsége. A javaslatnak a lényege az, hogy legyen vagy lehessen egy lehetőség az legyen meg, hogy az egyik héten elhangzik az interpelláció, de csak egy következő héten döntsön róla a Ház, hogy elfogadja-e az interpellációra adott választ vagy sem, ami hát meglehetősen képtelen helyzet, hiszen, ugye, az a helyzet áll elő, hogy, mondjuk, hogyha közben éppen van egy téli szünet, akkor mondjuk elhangzik december, mondjuk 17-én az interpelláció, a Ház elmegy téli szabadságra, majd február 4-én...

Műsorvezető: Még egy hét is sok...

Áder János: Február 4-én esetleg a Ház dönt arról, hogy elfogadja az interpellációra adott választ...

Műsorvezető: Én, mint néző, azt se tudnám, hogy miről szavaznak.

Áder János: No, de egy hét múlva is azt gondolná, hogy képtelenség, hogy a jelen nem lévő képviselők döntsenek egyébként arról, hogy egy egy héttel korábban adott interpellációs válasz az elfogadható-e az országgyűlés számára vagy nem. Hát ez, mondjuk az interpellációs jog megcsúfolását jelentené. A másik esetben pedig, hát azt kell mondanom, hogy Keller Lászlónak igaza volt, egészen más szerepelt a választási ígéretekben. Az szerepelt, hogy közbeszerzési pályázattal fognak ezek után autópályák épülni Magyarországon, s lám, az első alkalommal, mikor lehetőség volt arra, hogy az autópályák ügyében szerződést kössenek, akkor ez a szempontot figyelmen kívül hagyták, ha úgy tetszik, ezt a választási ígéretet megszegték. Most, ilyen értelemben a gazdasági miniszter összetűzésbe keveredett valóban a kormány egy másik tagjával. Kíváncsian várom, hogy mi lesz ennek a vitának a vége.

Műsorvezető: Ezt nagyjából lezárták azzal, hogy Keller László már nem nyilatkozik erről, viszont a gazdasági miniszter közölte, hogy ez azért történt így, mert ez már elő van készítve és az idén nem tudna már elkészülni, de az összes többi autópálya-építés közbeszerzéssel fog történni.

Áder János: Hát, magyarázkodást hallottunk, ez igaz, bár arra még nem hallottunk választ mind a mai napig, pedig már két hete ez a kérdés azért úgy igazából válaszra vár, hogy a választási kampányban pl. azt ígérte a két jelenleg kormányzó párt, hogy 8010 kilométer autópálya épül meg, míg a gazdasági miniszter bizottsági meghallgatásán az hangzott el, hogy évi 30-50 kilométer autópályát terveznek megépíteni. Most egy egyszerű szorzással megállapítható, hogy ez egy jobbik esetben is csak egynegyede a választási ígéretnek. Hát itt is kíváncsian várom, hogy tulajdonképpen mi is történik. Ad absurdum, hogyha esetleg az alsó határát építik meg, tehát az évi 30 kilométert, akkor nem nagyon történik más, mint hogy azokat az autópálya-szakaszokat fejezik be, amelyet egyébként még az Orbán-kormány ideje alatt kezdetek el.

Műsorvezető: De hogyha ők most itt lennének, akkor azt mondanák, hogy sok mindenki beszélhet a parlamenti ülésrendről, sok mindenki beszélhet a közbeszerzésről, az autópálya-építésről, csak pont önök nem, mert önöknél voltak problémák ezen e téren.

Áder János: Nem voltak semmilyen problémák, ezek mondva csinált problémák. Közbeszerzési eljárást egyetlen egy alkalommal sem írtak ki egyébként a Horn-kormány ideje alatt, úgyhogy ilyen értelemben azt gondolom, hogy ez a fajta kritika nem állja meg a helyét. De, hát mondom még egyszer, én nem arról beszéltem, hogy ők mit mondanak, hanem, hogy volt egy választási ígéretük, és úgy tűnik, hogy ezt sikerült most éppen, hát, ha csak rövid időre is, de megsérteni. No, hát azt gondolom, hogy majd még egy-két ilyen apróság, majd gondolom az őszi ülésszakon is majd elénk kerül.

Műsorvezető: Kíváncsian várom. Köszönöm szépen, hogy eljött.

Áder János: Én köszönöm a meghívást.