Én figyeltem az elmúlt négy esztendőben, és ezért tudom, hogy melyek a demokrácia ismérvei.
Én figyeltem arra, amit akkori ellenzéki képviselőtársaim mondtak, amit tíz pontba gyűjtöttem össze, s ezt akarom most összemérni azzal az ötven nappal, amikor Magyarországon végre ismét demokrácia volt, szemben a korábbi diktatórikus kormányzati tevékenységgel.

Négy éven keresztül nagyon sokat hallhattuk, hogy ezeken a pontokon Magyarországon nem működik a demokrácia. Nézzük, hogy az elmúlt 50 napban milyen nagyot léptünk előre.

1. Az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán láthattuk, hogy a hatalomra került erők folyamatosan nyomást gyakorolnak a legfőbb ügyészre. Én még emlékszem Bárándy Péter igazságügy-miniszter szavaira, aki néhány hónappal ezelőtt a választási kampány hevében azt találta mondani, hogy Magyarországon nem megfelelő az igazságszolgáltatás működése, mert nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatás különböző szerveire, az ügyészségre és a bíróságokra, és ez helytelen.

2. A gyülekezés szabadsága, civil szervezetekkel való párbeszéd. Ezt Medgyessy Péternek egy ismert röpiratában olvashattam, ahol azt írja, "azonnal párbeszédet kezdünk a civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és a munkaadókkal." Elfogadták a Munka Törvénykönyvének módosítását. Azonban sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadókkal semmiféle egyeztetés nem történt, holott elég lényeges ponton érinti a munkavállalók és a munkaadók jogosítványait ez a törvény.
A gyülekezés szabadsága tekintetében pedig azt halljuk, hogy eddig jó volt, gyülekezhettek az emberek, s ez egy alapvető jogosítvány volt, azonban most nem helyes, ha az emberek az utcára mennek, nem helyes, ha egy helyen összegyűlnek, helytelen magatartás mindez, hiszen csak az a helyes, ha baloldali civil szervezetek gyűlnek össze; ez a jobboldaliak számára nem kívánatos. Olyannyira nem, hogy a gyülekezési jog tiszteletben tartása ma már gumibottal és könnygázzal történik, a tüntetéseket a rendőrséggel veretik szét.

3. A parlament rendszeres ülésezése: láthatjuk, hogy az elmúlt hetekben nem sikerült megtalálni azt a módot, amellyel a parlament úgymond rendszeresen vagy legalábbis rendszeresebben ülésezzen. A korábbi ellenzék kritikája érdekesen valósult meg a Magyar Köztársaság Országgyűlésében. Négy éven keresztül azt hallottuk, hogy micsoda felháborító dolog az, ha kormánypárti képviselők azonnali kérdést vagy interpellációkat intéznek a miniszterekhez. Nos, eltelt néhány alkalom, amikor meglepő módon a demokrácia nem működött rendesen, mert a kormánypárti képviselők azonnali kérdéseket és interpellációkat intéztek a kormányhoz, pedig úgy tudtuk, hogy ez antidemokratikus és az ellenzék jogainak a sárba tiprása. A rendszeres ülésezéssel kapcsolatban pedig kiderült, hogy valójában mégsem heti ülésezési rend lesz, amint ők írták, hogy "helyreállítjuk a parlament heti ülésezését", hanem majd kéthetente lesznek szavazások. Nyilván a koalíció meglehetősen alacsony többsége az, ami erre motiválja a hatalomra került pártokat.

4. A sajtó szabadsága. A sajtó valóban szabaddá vált, megszűnt az az egyoldalú állapot Magyarországon, hogy az ellenzéket bírálni nem szabad. Valóban, a baloldali sajtóorgánumokban szinte semmi mást nem olvashatunk, csak az ellenzékkel szembeni különböző támadásokat. Eddig úgy tudtuk, hogy a sajtó hivatalból ellenzéki. De most ismét visszatér a Horn-kormány alatti ellenzékellenes újságírás, ezáltal a sajtóban a kiegyensúlyozottság is maradéktalanul megvalósul. Az egyetlen nem baloldali politikai napilapot érvényes nyomdai és hirdetési szerződések felmondásával, vagyis gazdasági cenzúrával próbálják meg ellehetetleníteni.

5. A közszolgálat pártsemlegessége. Kovács László két nappal azelőtt, hogy miniszterré vált, a következőket mondta az Országgyűlés külügyi bizottságában: "Szeretném elérni, hogy csak két ember sorsa függjön a választások eredményétől, a miniszteré és az államtitkáré, senki másé, tehát a köztisztviselő érezze magát egzisztenciálisan biztonságban, lehet a választási eredmény ízlése szerint való vagy azzal ellentétes, de nem szabad, hogy személyes sorsát befolyásolja. Én szeretném ugyanezt újra megkísérelni, hogy pártpolitikai megfontolások távol maradjanak a Külügyminisztérium munkájától, hogy ott a szakmai munka és a teljesítmény legyen az emberek egyedüli értékmérője."
Ez a miniszterjelölt úr, elnök úr, abban a pillanatban, hogy átlépte minisztériumának a kapuját, "lefejezte" a Külügyminisztérium teljes vezetését. A magyar közigazgatás történetében példátlan az ilyen mértékű leváltási hullám. Azt mondtam a közelmúltban, hogy ma csak Ferihegyről repülnek többen, mint a Külügyminisztériumból, de revideálom ezt az álláspontomat, mert az egész államigazgatásra szeretném kiterjeszteni, valóban, ma csak Ferihegyről repülnek többen, mint a magyar államigazgatásból a Magyar Szocialista Párt és a szabad demokraták kormányzati belépőjének idején.

6. A jogszabályok és a törvények tiszteletben tartása: Schmitt Pál visszahívása példa arra, amikor a leváltásoknál nem tartják be a jogszabályokat. Hiszen egy nagykövet visszahívása az erről szóló rendelet alapján két hónappal korábbi figyelmeztetést igényel. Ez nem történt meg. Schmitt Pált külügyminiszter úr nem tudta vagy nem volt hajlandó fogadni, ennek ellenére a jogszabályokkal ellentétesen, a nemzetközi kapcsolatainkat sértően visszahívták a követség éléről. Ez nemcsak jogszabálysértő, hanem, azt gondolom, kicsinyes is.
Szeretném is felhívni mindenkinek a figyelmét, aki így jár, az forduljon bírósághoz, valószínűleg elégtételt is fog nyerni.

7. A független intézmények ellen ne induljanak támadások, ne induljon támadás például a Magyar Nemzeti Bank ellen. Ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy a jegybank mint független intézmény önállóságát megsértsék. Most valahogy elmaradt az ezzel kapcsolatos szokásos sajtó- és szakmai tiltakozás. A napokban George W. Bush amerikai elnök arra hívta fel a lengyel kormány figyelmét, hogy mennyire fontos a jegybank függetlenségének megőrzése. Az amerikai elnök üzenete Magyarország tekintetében is aktuális. Az Európai Központi Bank pedig levélben fordult a magyar kormányhoz - hiába! -, hogy sérti a függetlenség elvét a tervezett törvénymódosítás.

8. A versenyhelyzet helyreállítása és a tisztességes, demokratikus pályázatok bevezetése: ez is a demokrácia ismérve. Láthattuk, hogy a kormány új kulturális miniszterének első intézkedése ezzel homlokegyenest ellenkező volt. A Nemzeti Színház igazgatóját ő maga nevezte ki s egyébként is kifejtette azt a véleményét - immár kormányra kerülve megváltoztatva az ezzel kapcsolatos ismérvet -, hogy ezeket az álpályázatokat tulajdonképpen fölösleges is kiírni. Szerencse, hogy itt még a miniszter képes volt a korrekcióra.

9. A közbeszerzések helyreállítása. Még nem is lépett hivatalba az új kormány, a nemzetbiztonsági bizottságban máris elfogadta a kormánypárti többség, hogy Medgyessy Péter villájának biztonsági berendezéseit, mintegy százmillió forintos értékben, közbeszerzés nélkül, közbeszerzés kihagyásával szerzik be. Az elmúlt négy évben gyakran azt hallottam, ha nincs közbeszerzés, akkor az a demokrácia végét jelenti Magyarországon.

A korábbi ígéretek ellenére első nekifutásra a gazdasági miniszter sem tartotta szavát, mivel mégsem írtak ki közbeszerzési pályázatot az M7-es és az M3-as autópálya következő szakaszainak építésére. Csillag István szerint így gyorsabban megkezdődhetnek a munkálatok. Az előző kormányt gyakran bírálta a korábbi ellenzék, amiért versenyeztetés nélkül bízta meg az autópálya-építés kivitelezőit. A szocialista és szabad demokrata képviselők akkor az uniós támogatások elmaradására is figyelmeztettek. Az előző kormány autópálya-építését politikai okokból kritizálta az MSZP, ezt bizonyítja, hogy ők sem közbeszerzéssel építenek autóutat.
A korábbi és a mostani kormány autópálya-építése között azonban van egy lényeges különbség; ez pedig az, hogy a mostani esetben a megbízást külföldi cégek kapják, szemben az Orbán-kormány gyakorlatával, amikor a közbeszerzés hiányának fő oka az volt, hogy a magyar adófizetők pénzéből sok százmilliárd forintba kerülő autópálya-építés haszna a magyar nemzetgazdaságban maradjon. A sajtó jelenlegi közlése szerint úgy tűnik, hogy mégis közbeszerzési pályázatot írnak ki az autópálya-építésekre.

10. Demokrácia ott van, ahol nincs idegenellenesség, ahol nincs diszkrimináció. Meg is szűnt, hiszen az áprilisi választások óta már nem riogatnak fekete bőrű emberekkel, akik elveszik a makói munkások munkáját, akiknek szájában megkeseredik a hagyma, ahogyan azt az MSZP alelnöke néhány hónappal ezelőtt nyilatkozta. Nem támadnak Magyarországon például egy nagykövetet azért, mert fiatal és nő, emiatt senkit nem ér diszkrimináció.

Vagyis azt mondhatnám, hogy Magyarországon, ha a szocialistáktól ellesett demokráciakritériumokat alkalmazzuk, nincs demokrácia. Tudtuk, sejtettük, hogy amikor a szocialisták és a szabad demokraták csomagokról beszélnek, nevezetesen most demokráciacsomagról, akkor valami nagyon furcsa és különös dologra kell számítanunk.

Nekem ugyanakkor az a meggyőződésem, hogy a magyar demokrácia erős. Annyira erős, hogy még ezeket az atrocitásokat, ezeket a visszaéléseket és visszásságokat is, amelyeket itt volt módom röviden elsorolni, ezeket is kibírja. Négy éve is erős volt a magyar demokrácia, az elmúlt négy esztendő során is - és ma is az. Vannak riasztó módszerek, aggasztó jelek, európainak nem nevezhető eljárások, súlyos aránytalanságok, a jogállamiságot és a politikai tisztességet sértő kormányzati akciók. Ha mindezt összevetjük azzal, amit négy éven keresztül hallhattunk mi, akik ezekben a pontokban sárba tiportuk a demokráciát, akkor hogyan viszonyulnak egymáshoz az új kormány, a baloldal választások előtti szavai és a mai tettek? Hát ez valójában a probléma. Vajon csak ennyit érne Medgyessy Péter és Kovács László adott szava? A fentiek alapján ezen már nem nagyon kell csodálkoznunk.

Meggyőződésem, hogy Magyarország ennél többet érdemel.

Szájer József, országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke
Magyar Nemzet