Csáky Zoltán: A magyarság megmaradása és megerősödése a Kárpát-medencében elsősorban demográfiai kérdés. Háromszázezerrel csökkent a határon túl élő magyarság létszáma, ebből százkilencvenezerrel az erdélyi magyarság létszáma. Annak ellenére, hogy Románia látványosan fejlődött az elmúlt években, a fő kérdés még mindig a szegénység. Azt kérdi a székely ember, Orbán Viktor, hogy miért csináljon akkor gyereket? Mi értelme van annak?

Orbán Viktor: Hát, megértem az itt élőknek a szomorúságát, amelyet az életkörülmények valóban a magyarétól messze elmaradó színvonala vált ki belőlük. A képzeletbeli székely embernek is köszönöm a kérdését, de ezzel inkább a lelki vezetőjéhez kell fordulnia, én csak egy egyszerű volt miniszterelnök vagyok. Ilyen nehéz kérdésekre pedig inkább az egyházi emberek, a lelki vezetők tudnak válaszolni.
Az életnek nem célja, hanem értelme van, amihez hozzátartozik a gyermek. Ez lenne az én válaszom, hogyha valóban engem illetett volna a kérdés, sőt, minél több a gyermek, annál nagyobb az élet értelme. No, de hát ezzel nem fogja beérni ez a képzeletbeli székely ember, belátom. Mi azt a lehetőséget tudjuk kínálni, hogy Magyarország egy egyre inkább emelkedő, gazdagodó ország, amely képes arra, hogy a jólétet, a biztonságot és a jövő lehetőségeit immár a határon túlra is kisugározza. Miután a képzeletbeli székely ember román állampolgár, és a sorsa tekintélyes részben - különösen a gazdasági ügyek tekintetében - Bukarestben dől el, mi csak annyit tudunk tenni (ez nem kevés), hogy megpróbáljuk a magyar igazolványon keresztül, a státuszigazolványon keresztül, általában a magyar nemzet közösségéhez való tartozáson keresztül bevonni őt abba a fölemelkedésbe, amely reményeink szerint nem korlátozódik a tízmillió magyarra, hanem a kárpát-medencei tízegynéhány millió magyar mindegyik tagja számára érezhető lesz. Jöjjön, vállaljon munkát, küldje a gyereket tanulni, de azért ne adja föl sem lélekben, sem fizikailag sem ő, sem a gyermeke azt az őrhelyet, ami az ő lakása, élőhelye, faluja, városa itt Erdélyben! Hiszen a cél nem az, hogy mindenki átköltözzön Erdélyből Magyarországra, hanem, hogy Erdélyország is fölemelkedjen Magyarországgal együtt.

Csáky Zoltán: Ezt segíti, ezt segítené elő, ugye, a kedvezménytörvény. Nos, a kedvezménytörvény nem kapta meg - az az érzésem, bár lehet, hogy személyes érzésem - azt a nemzetközi támogatást a nemzetközi fórumokon, amit ugyancsak nem kapott meg nyolcvankét évvel ezelőtt Gróf Apponyi Albert, amikor elmondta Trianonban a beszédét. Különben ezt a kis könyvecskét, összefonva a kedvezménytörvénnyel, kiadták itt most Csíkszeredán. Átadom önnek.

Orbán Viktor: Hálás szívvel köszönöm. Igazán megható, hogy a két dolog, a magyar státusztörvény, meg Gróf Apponyi Albert beszéde egy kötetben található. Okát is tudnám ennek adni, azt gondolom, ha nagyon akarnám. De ezt inkább a nézők fantáziájára bízom. Az kétség kívül igaz, hogy a magyar státusztörvényt, azt a világ közvéleménye: a politikával, Közép-Európával foglalkozó közvéleménye érdeklődéssel, azt is mondhatom talán, hogy ideges érdeklődéssel fogadta.

Csáky Zoltán: Szembe menne a divatos nemzetközi áramlatokkal?

Orbán Viktor: Természetesen szembe megy, legalábbis a világ megszokott irányaival szembe vagy legalábbis eltér tőle. Manapság nem szokás, különösen nem millió szám' határon túl élő kisebbségek esetében a kulturális együvé tartozást, az életlehetőségek összekapcsolását törvényben fölkínálni, törvényben szabályozni, viszont nem megy szemben semmilyen fönnálló nemzetközi egyezménnyel, szokással. Ezt egyébként az Európai Unió különböző testületei ki is mondták. Tehát annyiban szerencsésebbek vagyunk, mint Gróf Apponyi úr volt, hogy kemény munkával, több mint egy év kemény munkájával, de a nemzetközi élet szinte minden szereplőjét, beleértve egyébként - a szlovákokat leszámítva - az összes szomszéd állam kormányának képviselőit is, mindenkit meg tudtunk győzni arról, hogy ez a státusztörvény nem rossz, ez a státusztörvény nem valami ellen van, nem valakik ellen van.
Ez a státusztörvény kifejezetten erősíti a térség stabilitását, és segíti az itt élő népek együttműködését. Egyébként az elmúlt egy esztendő, fogalmazzunk szerényebben: nyolc hónap, ami a státusztörvény hatályba lépése óta eltelt, illetve megkezdődött, igazolta a magyar kormány álláspontját. Ma a világ szerintem az idegességét maga mögött hagyta, és inkább érdeklődve figyeli a státusztörvényt, hátha talál benne olyasmit, amit aztán saját maga odahaza alkalmazni tud. Tehát szerintem a státusztörvény ügye a világban, a nemzetközi közvélemény fejében ma már jól áll, sokkal jobban, mint állt egy évvel ezelőtt.

Csáky Zoltán: A mai Bálványosi Szabadegyetemnek az volt a fő témája, fő témaköre "A polgári kibontakozás esélyei Európában". Én azt kérdezném öntől, mi akadályozza, mi az akadálya Európa, Közép-Európa keleti felén a polgári kibontakozásnak.

Orbán Viktor: Hát, nézze, a polgári kibontakozás lényege az, hogy olyan társadalmak épülnek föl, amelynek tagjai képesek teljes felelősséget vállalni a saját életükért. Képesek politikai értelemben, képesek gazdasági értelemben és képesek kulturális értelemben. Vagyis szabad emberek. Hiszen az tud felelősséget vállalni, aki szabad, vagyis adottak számára a politikai jogok, az életlehetőségek, hogy munkája révén boldogulni tudjon, és legalább a középosztályhoz tartozhasson, oda felzárkózhasson és megkapj a kellő iskolázottságot ahhoz, hogy be tudja fogadni azt a kulturális örökséget, amely az ő közösségéhez, az ő nemzetéhez tartozik. És Közép-Európában a legnagyobb probléma kétség kívül gazdasági természetű. Az emberek azért nem érzik szabadnak magukat nagyon sok helyütt Közép-Európában, mert úgy érzik, hogy a létfenntartás rabjai. Minden erejüket, energiájukat, idejüket leköti saját maguk és családjuk elfogadható színvonalon, vagy legalábbis megközelítőleg elfogadható színvonalon való fönntartása. Ez Romániában különösképpen látható, ha az ember keresztülutazik az országon.

Csáky Zoltán: Ennek ellenére merjünk nagyok lenni, ugye?

Orbán Viktor: Hát, nézze, tervek nélkül nem lehet sem élni, sem alkotni. Én azt gondolom, hogy komoly, nagy terveket érdemes kitűzni. A magyarok az elmúlt négy évben ez ügyben példát mutattak, de Romániának is jó oka van egyébként arra, hiszen egy jó adottságú ország, ez az ország egy gazdag és emelkedő országgá tehető. Vannak is erre utaló jelek, csak lassabb a folyamat a kelleténél. Lehet Romániából egy erős, polgárai számára szép életlehetőségeket kínáló ország. Mi magyarok egyébként és a magyarországi politikai élet szereplői eddig is, és ezután is partnerei leszünk Romániának, a román kormánynak az ilyen törekvéseiben.

fidesz.hu - www.dunatv.hu