A nagyváradi hetilap vezércikkének szerzője, Szűcs László úgy véli: ha a magyarországi politikai erők körében lett volna egy csöppnyi politikai akarat is, akár már valamikor ez év elején azt mondhatta volna Szili Katalin házelnök képviselőtársainak: "Aki egyetért az állampolgársági törvény módosításával, nyomja meg az igen gombot, kérem, szavazzanak!". "Mindez nem történt meg, s most itt vagyunk a nyilatkozatháború, egy rossz ízű kampány közepette, egy beláthatatlan következményekkel fenyegető népszavazás előtt, mely több rossz megoldás lehetőségét is feltételezi" - állapítja meg a szerző, számba véve a különböző változatokat.
Az első variáció, hogy netán eredménytelen lesz a referendum - írja, bár megállapítja, hogy a parlamenti választások hőfokára izzított kampány alighanem növeli a részvételi kedvet. A második lehetőség: érvényes lesz ugyan a szavazás, ám eredménytelen, tehát egyik opció mögött sem gyűlik össze legalább kétmilliónyi voks, a jogosultak huszonöt százaléka. Ha a kérdésre nemmel válaszolók lesznek többen, akkor ebben a témában nem írható ki újabb népszavazás, s ez az eredmény rendkívül károsnak bizonyulna az anyaország és a határon túl élő magyarok kapcsolataira - olvasható a vezércikkben.
Ha viszont az igenek száma haladná meg a kétmilliót - folytatja fejtegetését a szerző -, újfent az Országgyűlésre hárulna a törvényalkotás feladata, ami a referendum kötelező érvényűsége mellett sem lesz könnyű.
Sok rossz, hamis, pártérdeket sejtető érv szólal meg ebben a kampányban - véli Szűcs László, aki szerint valóban szükség lett volna egy olyan, szakemberek által végzett társadalmi elemzésre, hatástanulmányra, mely azt mutatná ki, mennyire erősödhet az áttelepülési folyamat az állampolgárság elnyerésének egyszerűsödése, illetve a kettős állampolgárság intézményesülése által. A szerző károsnak és megalapozatlannak tartja azt a riogatást, amelyre az utóbbi napokban a magyarországi médiumok jelentős része is vevőnek bizonyult: a tömeges, százezres nagyságrendű áttelepülés víziója, az állami költségvetést százmilliárdos nagyságrendű összegekkel megterhelő magyarinvázió rémképe.
Alighanem a hasonló félelmeket megfogalmazók is jól tudják, hogy az utóbbi évtizedekben áttelepültek sem koldulni, az állam kegyeit lesni, táppénzen lábukat lógatni mentek Magyarországra, hanem zömükben dolgozni, bérük után, s elköltött forintjaik után, adót fizetni. Orvosok, ácsok, tanárok, kőművesek. A felelős politikusoknak talán azon kellene gondolkodniuk, mit kellene tenniük azért, hogy a határon túli magyarok megítélése változzék, s ne a legnépszerűtlenebb társadalmi csoportok egyikeként tekintsenek rájuk - olvasható az Erdélyi Riport vezércikkében.

MTI - fideszfrakcio.hu