A margitszigeti uszodabővítéssel kapcsolatban számos kérdés továbbra is megválaszolatlan. Az október 30-án tartott margitszigeti faültetés látványosan mutatott a médiában, de nem adott választ arra a számtalan kérdésre, ami a beruházás kapcsán felmerült. Csak a kérdések szakszerű megválaszolása segíthet eldönteni, hogy valóban a Margitsziget-e az uszodaberuházás legjobb helyszíne. A Margitszigeten elültettek tíz fát. Nekünk minden fára jut egy-egy kérdéscsokrunk, amelyet a mai napon eljuttattunk a Miniszterelnök Úrnak.
Így kívánjuk felhívni az ő és a társadalom figyelmét arra, hogy azzal, hogy ragaszkodik a margitszigeti helyszínhez, veszélyezteti az úszó EB megrendezését. Az elmúlt évtizedekben olyan törvényeket hoztak, amelyek nem teszik lehetővé ezt a beruházást. E törvények egy részét meg lehet erőszakolni, ám nem tudjuk, hogy a hatósági szakasz mely részében akadhat el a terv.
Most még van idő más helyszínt keresni. Ha tovább erőltetik a margitszigeti beruházást, félő, hogy késő lesz megépíteni az uszodát. Úgy véljük, hogy Gyurcsány Ferenc inkább kockára teszi az úszó eb megrendezését, semmint beismerné, hogy tévedett, amikor a Margitszigetre hozta ezt az építkezést.

A kérdéseink:

1. Miniszterelnök Úr, nem tartja-e aggályosnak, hogy a törvényeket szabják a beruházáshoz, és nem a törvényileg megengedett helyen építkeznek?
A XIII. kerület egyik rendelete úgy szól, hogy a Margitszigeten építkezni nem lehet. Önök csak arra a két telekre feloldatták ezt a tilalmat. A törvény úgy szól, hogy ivókút védterületén nem lehet építkezni. Önök bezáratták a kutat. A törvény úgy szól, hogy kiemelt közparkban nem lehet csökkenteni a zöld terület arányát, tehát nem lehet építkezni. Önök kivonatják a két telket a védett közparki besorolásból. Mi értelmük ezeknek a törvényeknek, ha a hatályuk alól bárki kivonathat egy-egy kutat, egy-egy telket? A törvény előtti egyenlőség elve azt jelenti, hogy egy törvény mindenkire vonatkozik. Ezzel szemben a beruházók bármin és bárkin átgázolnak. Miniszterelnök úr, nem tartja ezt aggályosnak?

2. Nem tarja-e aggályosnak, hogy a mai napig nem láttak napvilágot olyan összehasonlító elemzések, amelyek bemutatnák, hogy valóban lényegesen olcsóbb megépíteni, és működtetni a margitszigeti létesítményt, mint a lágymányosit?
A margitszigeti medencékhez ugyanúgy építeni kell gépházat, vízforgatót, ugyanúgy meg kell oldani a víztisztítást, új medencéket, új csöveket kell kiépíteni meg kell oldani a lelátók kérdését. Mi akkor a különbség a két beruházás anyagi vonzata között? Feltételezzük, hogy a munkatársai nem egy fedett uszoda építési költségeit hasonlították össze egy fedetlen uszoda költségeivel, mert az olyan súlyos szakmai hiba lenne, ami már a megtévesztési kísérlet határát súrolja. Miért nem készültek összehasonlító számítások? Felelősségteljes kormányzásnak tartja-e azt, hogy körültekintő elemzések hiányában erőltet egy nyilvánvalóan törvénysértő és környezetkárosító megoldást?

3. Nem tartja-e aggályosnak, hogy egy 16000 ember vízszükségletét biztosító kutat kivonatnak a forgalomból?
Ma még biztosítani lehet a főváros vízszükségletét e kút nélkül is. De ki tudja, hogy 20-30 év múlva nem leszünk-e vízszűkében? Ki tudja, hogy vajon azok, akik a szentendrei vízbázist szeretnék beépíteni, nem járnak-e hasonló sikerrel? Ki tudja, hogy a többi kutunkat meg akarjuk-e, meg tudjuk-e őrizni? Ki tudja, hogy nem lesz-e még szükség erre a kiválóan működő kútra? A világ egyes pontjain háborút folytatnak az ivóvízért. Nálunk tisztítatlanul is kiváló minőségű, és bőven a rendelkezésünkre áll. Nem lenne jobb inkább megbecsülni?

4. Nem tartja-e aggályosnak, hogy még soha nem fordult elő, hogy hasonló indokkal kutat zártak volna be?
A vízbázis kiemelt védelem alatt áll, és példátlan lenne az, hogy felszámolják egy ilyen építkezés miatt. Milyen ürügyet fog találni ezután a hatóság a további, szintén vízbázison tervezett építkezési kérelmek elutasítására? Ha az államnak lehet, akkor egy nagyobb cégnek miért nem? Nagyon veszélyes precedenst teremtene a kútbezárás, hiszen a jövőben, ha egy cég bizonyítja, hogy az ő általa bezáratni kívánt kút nélkül is biztosítható a főváros vízellátása, akkor a hatóságnak igen nehéz lesz megtagadni a kút bezárására vonatkozó kérést. Jogilag hogyan garantálható, hogy csak és kizárólag ez az egy építkezés zajlik majd le a területen, és több nem? Kizártnak tartja-e, hogy további építkezések is engedélyt kapjanak ezen a területen, vagy más vízbázison?

5. Nem tartja-e aggályosnak, hogy egy olyan uszodát bővít, aminek a kihasználtsága csak 80%?
Végzett-e bárki olyan felmérést, ami azt bizonyította volna, hogy az építkezést követően jelentősen megnőne az uszodát használni vágyók száma? Életszerűnek tartja-e, hogy ha most nem használják ki teljesen a kisebb uszodát, akkor később, a nagyobbat, ennél jobban ki fogják használni?

6. Nem tartja-e aggályosnak, hogy a XI, XII és XXII. kerület lakossága, és a lágymányosi egyetemi központok hallgatói uszoda nélkül maradnak?
Csak a Kondorosi úti uszoda áll az említett kerületek lakosai rendelkezésére, ami túl kicsi ahhoz, hogy ekkora közönséget kiszolgáljon. Így az úszó tömegsport helyzete megoldatlan ezen a több mint 200 ezer lelket számláló környéken. Ott sokkal többen vennék igénybe az eb-t követően az uszodát, mint a Margitszigeten.

7. Nem tartja-e aggályosnak, hogy miniszterként még támogatta a lágymányosi helyszínt, ám miniszterelnökként, amikor tényleg lehetősége lenne a korábbi elhibázott döntések korrekciójára, nem vállalja a korábbi véleményét?
Ön 2003-ban még azon a véleményen volt, hogy megéri egy picit drágább, de minden szempontból megfelelő uszodát megépíteni, hiszen nem minden évtizedben nyílik lehetőség ekkora uszoda beruházásra. Most, miniszterelnökként lehetősége lenne megteremteni a szükséges forrásokat.

8. Nem tartja-e aggályosnak, hogy veszélybe sodorja az úszó eb megrendezését?
Vélhetően, ha a munkatársai körültekintően készítik elő a beruházást, akkor találnak egy sokkal alkalmasabb helyszínt. Így azonban már az elvi engedélyeztetés szakaszában két elutasító állásfoglalás született. Ki tudja, vajon meg tudják-e annyira erőszakolni a törvényt, hogy minden hatóság a szakmai ellenérvek fölött szemet hunyva engedélyt adjon rá. Ha valamelyik hatóság nem adja meg az építkezéshez szükséges hozzájárulást, végleg elúszhat a beruházás. Most még van idő arra, hogy más helyszínt jelöljenek ki az építkezésre. Nem lenne jobb élni vele most, amíg még lehet? Nem lenne jobb beismerni, hogy tévedés volt a margitszigeti helyszínt jelölni, és megépíteni az uszodát ott, ahol biztosan megépíthető? Tekintettel arra, hogy az uszodaépítés elmaradása hatalmas nemzetközi fiaskó lenne, érdemes vállalni a kockázatot?

9. Igaz-e, hogy az Úszószövetsgnek, vagy a beruházásban érintett más résztvevőnek önmagában, vagy összességében egymilliárd forint körüli bánatpénzt kell megfizetni abban az esetben, ha a beruházás nem valósul meg?
A fenti állítást Erdei Csaba, a Zöld Demokraták Szövetségének elnöke - aki részt vett az október 30-án tartott faültetésen - nyilatkozta a Hír TV Zöld mozaik című műsorában. Ha igaz a hír, ki a felelős azért, hogy az érintettek ilyen mértékben elkötelezték magukat egy törvénytelen és kockázatos beruházás mellett? Személy szerint kit, melyik vezetőt terhel a felelősség azért, ha ezt a pénzt tényleg ki kell fizetni a projekt rossz környezetjogi előkészítettsége miatt? Ha a hír nem igaz, kezdeményeztek-e helyreigazítási kérelmet ezzel kapcsolatban?

10. Nem tartja aggályosnak, hogy az Ön által támogatott terv semmilyen érv mentén nem helytállóbb, mint az, amit elvetett?
A terv súlyosan környezetromboló, nem bizonyíthatóan olcsóbb, törvényellenes, rövid távú érdekeken alapszik és átgondolatlan. Ön mégis ezt támogatja. Nem tartja ezt aggályosnak?


Budapest, 2004. november 16.

Tisztelettel:

Dr. Fónagy János
az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöke

Dr. Endrédy István
a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke

Spaller Endre
Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat képviselője

fideszfrakcio.hu