"Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed" (Petőfi Sándor)

I. Pozitív érvelés

1. Alkotmányos kötelesség

(Alkotmány 6. § (3) bekezdése: Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását)

Nem lett volna szükség a mostani népszavazásra, ha 1990 óta a pártok meghozták volna a szükséges törvénymódosítást, de erre nem került sor. Most az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően átjárhatatlanabbá vált határok és Délvidéken éleződő magyarellenesség miatt a végszükség hívta életre a népszavazási kezdeményezést.

A magyar állampolgárságnak az elszakított nemzetrészekben élő magyarok számára történő visszaállítása nem valamiféle nemzeti atavizmus kifejeződése, hanem egy létében fenyegetett nemzet védekezési technikája. Nemcsak jogunk, de kötelezettségünk ilyen módon is megőrizni nemzeti identitásunkat.

2. Nincs nemzetközi jogi akadálya

- nem ellentétes az Állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel
- hasonló állampolgársági törvények az EU-ban (15 tagállamban létezik a kettős állampolgárság pl. Spanyolország, Olaszország, Finnország, Görögország, Franciaország)
- Párizsi békeszerződés nem tiltja

II. Ellenérvek és tévhitek cáfolata

1. Nem jelent többletterhet sem a költségvetésnek, sem az embereknek

- nyugdíj, egészségbiztosítás feltétele a társadalombiztosítási jogviszony fennállása (pl. munkaviszony)

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
Tbj. 2. § (1) bek: A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.
Tbj. 2. § (3) bek: A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.
(4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak - törvényben meghatározott mértékű - tagdíjat fizetnek.
(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.
Tbj. 6. § (1) A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.
Tbj. 7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

Társadalombiztosítási ellátások
Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
c) baleseti ellátások:
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
aa) öregségi nyugdíj,
ab) rokkantsági nyugdíj,
ac) baleseti rokkantsági nyugdíj;
b) hozzátartozói nyugellátás:
ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

- szociális ellátásra és családi ellátásra (pl. gyes) csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászorult magyar állampolgár jogosult

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 3. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások (átmeneti segély) tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A törvény hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott
jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt. 25. § (3) bek.): időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 2. §-a:
E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő
a) magyar állampolgárra,
b) bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

A családtámogatási ellátások (Cst. 5. §): a családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás.

- 440 millió EU állampolgárt már most is több szociális jog, kedvezmény(70 év felettiek ingyenes utazása, állami támogatású lakáshitel) illet meg

-volt szocialista országokkal kötött kétoldalú egyezmények a szomszédos államok polgárai számára - nemzetiségre tekintet nélkül - a sürgősségi egészségügyi ellátás lehetőségét amúgy is biztosítják

- a népszavazás csak 50 millió forintba kerül, mert annak megtartására a kórház privatizációval kapcsolatos népszavazás napján kerül sor (2004. december 5)

2. Választási kényszer magyar állampolgárság és magyar igazolvány között, a kettő együtt nem tartható fent

(Magyar állampolgárság igénylése esetén a magyar igazolványhoz kötődő kedvezményeket elvesznek, ez költségvetési kiadáscsökkentést eredményez)
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bek.: A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.
3. Az Alkotmány és a választási törvény szerint az országgyűlési, helyi önkormányzati, európai parlamenti választásokon, népszavazásokon, népi kezdeményezésekben nem vehetnek részt a szülőföldön maradó magyar állampolgárok

Alkotmány 70. § (1) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

Alkotmány 70. § (2) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

Alkotmány 70. § (4) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Vt.) 13. § (1) bek.: A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. Vt. 149. § E törvény alkalmazásában lakóhely: annak a lakásnak vagy ennek hiányában - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével - szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette,

4. Nem jelentené az elcsatolt területeken élők a jelenleginél nagyobb méretű kivándorlását, sőt elősegítené a helyben maradást.

5. A népszavazás esetleges eredménytelensége nem akadályozná meg a törvény elfogadását a parlament által vagy egy újabb népszavazás megtartását.

6. Nem ellentétes az autonómiával, sőt kifejezetten erősíti az autonómia törekvéseket

III. Miért jó és fontos

1. A trianoni trauma részleges feloldása

(A trianoni trauma rányomta bélyegét a magyar lelkekre és nemzetünk egészének sikertelenségéhez vezetett. A kettős állampolgárság által létrejövő határokon átívelő politikai integráció hozzájárul majd ennek a traumának a feloldásához és elősegíti nemzetünk felemelkedését.)

2. Túlélés és boldogulás

- megmaradást, gyarapodást erősít a népességfogyást, öntudatvesztést gátolja

(A magyar állampolgárság korlátozná a határon túl élő nemzetrészek beolvadását, ezáltal elősegítve nemzetünk megmaradását és csökkentve a népességfogyást.)

(Erre példa a romániai horvátok vagy az isztriai olaszok esete, akik köreiben az anyanemzet állampolgárságának megszerzése után megállt az addig gyors asszimiláció, helyben maradtak és soha nem látott fejlődésnek indultak szülőföldjükön.)

(Még azt is eredményezné, hogy az áttelepültek lelkileg és gazdaságilag megerősödve visszatérjenek szülőföldjükre és ott befektetőként, vállalkozóként és gazdálkodóként jelenjenek meg, ezáltal is erősítve az otthon maradókat.)

"A határon túli magyar közösségek kényszer hatására létrejött, konstruált közösségek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő esélyekkel az azonosságtudat megőrzésére" (Bárdi Nándor: Tény és való 2004.), ezért van szükség erre a lépésre.

"Nem lehet differenciáltság nélkül elmélkedni a >>külhoni magyar állampolgár<< státuszról. Más lesz a hatása Máramarosban, a Szilágyságban, a Mezőségen, és más a Hargita alján. De folytathatjuk Kárpátaljával, a Felvidékkel és a Délvidékkel." (erdély.ma olvasói vélemény)

- a magyar útlevél biztosítaná a szabad mozgás lehetőségét

Az EU csatlakozás óta, csak vízummal tud belépni pl.: rokonait meglátogatni egy délvidéki, vagy kárpátaljai magyar hazánkba. A vízum megszerzése nagyon sok időt és energiát követel a hazától elszakított magyaroktól, így ők az EU csatlakozás vesztesei lettek. Erdélyben pedig vízum helyett fejenként 125.000 forintot (500 eurót) kell fölmutatni a magyar-román határon, hogy a magyar testvéreink bejuthassanak Magyarországba. Ez egy 4 fős családnál 500.000 forintot jelent, amelynek előteremtése lehetetlen egy átlagos erdélyi családnak.

- összetartozásunk tudata erősödik, lelki elégtétel

(A kettős állampolgárság erősíteni fogja összetartozásunk tudatát és lelki elégtételként hat majd azok számára, akiket akaratukon kívül fosztottak meg magyar állampolgárságuktól.)

(A magyar állampolgárság nem alamizsna, hanem megilleti azokat, akik tudásukkal, munkájukkal, adójukkal és vérükkel járultak hozzá nemzetünk védelméhez és fejlődéséhez.)

"Ennek az országnak minden értékében, minden épületében, minden kövében, minden egyes megtermett gyümölcsében, minden örömében és minden bánatában részvénye van minden határon túli magyarnak. Azoknak, akik építették, őrizték, védték, vigyázták, gyarapították, elvesztegették, óvták és herdálták ezt a hazát - pontosan úgy, mint mi, mindannyian. Egy évezreden át. Éppúgy, mint mi. Azután egyszer csak közölték velük, ők többé nem tagjai ennek az országnak, ennek a nemzetnek - és nem kérdezték meg tőlük, mit szólnak mindehhez. S kiebrudalásuk után, kiebrudalásuk óta úgy bánnak velük, mint a kutyával. És akkor jön Eörsi Mátyás, és a saját érdekéről beszél velük kapcsolatban... mi lenne, ha minden határon túli magyar benyújtaná igényét arra, ami ebben az országban az övé volt. Nemcsak az Amerikába szakadt leszármazottak óhajtanák leakasztgatni a magyar múzeumok faláról a festményeket, hanem ők is visszakérnék ezeresztendős részvényeiket. ... a határon túli magyarok nem kérnek szavazati jogot. Még csak azt sem kérnek, ennyit sem kérnek. Mindössze a jogot kérik vissza, hogy ehhez a nemzethez tartozhassanak. A jogot, amit az eszement huszadik század elrabolt tőlük. Ennyi az ő kártérítési igényük. De hát, tudod ezt te is... Nem azért beszélsz felháborító aljasságokat. Hanem azért, hogy hangulatot teremts a népszavazás előtt. Tudod, Eörsi, szinte lehetetlen egy levegőt szívni veletek."
MN 2004. 09.27. Bayer Zsolt: Új moralisták és farizeusok 36.

"magyarságunk nem könyöradomány", "Mi Magyarország területéről akaratunkon kívül kiszorított TELJES ÉRTÉKŰ MAGYAROK vagyunk!!!" (erdély.ma olvasói vélemények)

- védelem a határon túl élőknek

Alkotmány 69. § (1) bek.:A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani.
Alkotmány 69. § (3) bek.: Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

"A kettészakadt Németország nyugati fele mindig egységes német nemzetben gondolkodott. A német alkotmány csak egységes német állampolgárságot ismert, amelyet mindkét német államra nézve érvényesnek tartott. A német alkotmány kimondta, hogy a német nép egészét tekintve szabadon rendelkezik önmagával, és továbbra is kitart Németország egységének és szabadságának megvalósítása mellett, ezzel kinyilvánították a német nemzet természetes jogát az átmenetileg felbomlott egységhez." (Stéphane Pierré Caps: Soknemzetiségű világunk 1996.)

- tudás, tehetség és találékonyságtöbblet

(Nemzetünk egészének javát szolgálja majd az a tudás-, tehetség- és találékonyságtöbblet, amely a magyar állampolgárság kiterjesztése által keletkezik. - pl. Lékó Péter világhírű magyar sakktehetség délvidéki, Szabadkán született)

- növelnék a gazdaság erejét

(Jelenleg a határon túl élő, de nálunk dolgozó magyarok által, illetve után a magyar költségvetésbe befizetett adók és járulékok legalább évi 50 milliárd forintot tesznek ki, a határon túli magyarság jelenleg ennek csak töredékét kapja meg.)

(A magyar társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer működőképessége határán van az aktív munkaképes lakosság egyre aggasztóbban csökkenő száma miatt. Néhány éven belül elkerülhetetlenné válik jelentős számú külföldi munkaerő, illetve állandó lakos beáramlása hazánkba, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek nemzettársaink közül kerülnek-e ki vagy idegen kultúrkörből érkező személyek jelennek meg nagy számban, kezelhetetlen együttélési problémákat okozva.)

"Ha Ti hazajösztök Magyarországra, két dolgot műveltek, éspedig egyrészt dolgoztok, munkát vállaltok. Ebben az esetben a munkabéretekből az állam levonja a személyi jövedelemadót, nem is akármilyen mértékben. A munkátokkal előállított termék növeli a bruttó hazai termékek, vagy szolgáltatások értékét, amivel szintén gazdagodik az ország. A másik dolog pedig az, hogy vásároltok. Ezzel is nő az ország árbevétele, GDP-je. Az országok jóléte ettől függ. Minél több pénz kerüljön bevételként a kasszába, az eladott termékek által. Tehát mondd meg nekem, milyen jogon kérdezi meg Tőletek akárki, hogy "értetek gürizek én napestig?" Ha átjösztök azáltal az ország csak gazdagabb lesz" (hozzászólás az erdély.ma honlapon)

- a magyar nemzet egységének tudatosítása más nemzetekben

(A kettős állampolgárság hozzájárul majd ahhoz, hogy a nyugati államokban és ezek kormányaiban tudatossá váljon a magyar nemzet egysége.)

"Ha összetartunk, megtartatunk". Ezt amit Trianon elvett, most nem veheti el tőlünk még egyszer senki sem. Dúlhatott Török, Tatár, Labanc, Román stb...; mi megmaradtunk MAGYARNAK. Csak nyugaton hiába hangoztatom, hogy magyar vagyok, ha az útlevelem nem magyar. Ott nem ismerik az állampolgárság és nemzetiség fogalmak közötti különbséget. Ami között aztán van ám ég és föld különbség. (hozzászólás az erdély.ma honlapon)

IV. Részvétel a népszavazáson

1. Demokratikus felelősségvállalás

(A demokrácia egyik fontos ismérve a társadalom egészének részvétele a közügyek igazgatásában. A népszavazás nem más mint demokratikus felelősségvállalás, amely által az állampolgárok közvetlenül járulnak hozzá a törvényhozáshoz.)

(A demokratikus jogállam keretei között a népfelség közvetlen megnyilvánulási módja a népszavazás, amelynek az ilyen nagy súlyú össznemzeti ügyben vitathatatlan a létjogosultsága, még ha erre nem is gyakran kerül sor. Egy demokrácia igazi fokmérője az, hogy milyen mértékben enged teret a nép közvetlen hatalmának.)

(Sokan panaszkodnak, hogy a döntéseket a fejük felett hozzák. Most itt az alkalom kezünkbe venni és jobbra fordítani nemzetünk sorsát. Éljünk ezzel a lehetőséggel! Tanuljunk meg nagyok és erősek lenni!)

"Mit gondolsz milyen választ adott volna egy becsületes ember, ha a trianoni békekötés előtt népszavazást írhattak volna ki, miszerint: "Egyetért Ön azzal, hogy a leszakadt részeken élő több mint 3.5 millió magyar testvérünk megőrizhesse a magyar állampolgárságot is?" Meggyőződésem, hogy nagyon sokan mentek volna el szavazni és kevesen válaszoltak volna NEM-mel, hiszen ennyire közömbös senki sem lehet a saját nemzetjének a fiai iránt. De akkor senki sem kérdezte meg a magyar népet! Most viszont a népnek megadatik az a ritka lehetőség, hogy a történelnünk sorscsapásán, legalább most, az utolsó pillanatban enyhítsen... Egy Etelköznyi magárahagyott magyarságot már elveszítettünk, szemünk láttára pusztul a csángó... ha testvéreinkről lemondunk, akkor minek énekelni, hogy "ne hagyd elveszni Erdélyt", a hátramaradt temetőkért?? Én bízom az anyaországi becsületes emberekben! A régi rendszer tudatosan félrevezette őket... Hosszú ideig a nagy többség azt sem tudta, hogy a határ másik oldalán délen, északon, nyugaton és keleten is léteznek még magyar falvak és városok... Ezekben a helységekben szívdobogva fogják várni a népszavazás eredményét, egy elviselhetőbb jövő érdekében... legalább a gyermekeik, unokáik elviselhetőbb jövőképe érdekében" (egy erdélyi magyar hozzászóló az erdély.ma honlapon)

Újra együtt, magyar állampolgárságot minden magyarnak!

Zabolai Csekme Éva - dr. Gaudi-Nagy Tamás
Bp. 2004. október 15. - 2004. október 20.

Forrás: www.erdely.ma