Lehetne arról is írni, hogy az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok technika- és kultúrtörténeti kiállítás 431 ezer fős eddigi látogatottságával megdöntötte a magyar múzeumi rekordot. Az egykori Ganz-gyár két évvel ezelőtt még fáradt olajtól csöpögő talaján ma aranyhalas tavak vannak, a tóban zenepavilon, körülötte Budapest legérdekesebb látványvilágú parkja, benne a Zöld Péter népmesét megörökítő művészi értékű játszótérrel. A kiállítás nem egy hagyományos, "ne nyúlj hozzá" jellegű múzeum, a Ford T modell ugyanúgy megérinthető, mint Liszt Ferenc zongorája. A gyerekek számára különösen élvezetes egy telefonfülkében Weöres Sándor hangját hallgatni, vagy a Ganz-művekből meghagyott óriási szerszámmozgató daru gépfülkéjének üvegpadlóján hasra feküdve átsiklani a hatalmas csarnok felett, fentről bámulni a felfüggesztett repülőt.

Ez a csodálatos környezet a háttere a dzsentri típusú költekezésnek, a feudális jellegű cégösszefonódásnak, amelyről legutóbb Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Kht. ügyvezetője tartott sajtótájékoztatót.

A szálak 2000 januárjáig nyúlnak vissza, ekkor alapította meg a Miniszterelnöki Hivatal a Millenáris Kht.-t abból a célból, hogy megvalósítsa Wermer Andrásnak, Orbán Viktor főtanácsadójának ötletét: olyan kiállítást kellene létrehozni, amely a magyarság szellemi nagyjait mutatja be. Az ÁPV Rt. megalapította a Kisrókus 2000 Kft.-t, amely a szükséges épületek tulajdonosa, és kialakításukért felelt. Területnek a régóta gondozatlan Ganz-gyártelepet szemelték ki, előzetesen azonban nem számoltak a gyár rehabilitációjánál a nehézségekkel. Kiderült, hogy talajvíz helyett fáradt olaj jött fel, ezért át kellett mosni a telep földjét. A Kisrókus 2000 Kft. hétmilliárd forint értékű beruházást végeztetett el, szombaton, vasárnap, sőt lámpák mellett is dolgoztak, mégis kilenc hónapot csúsztak a kiállítás megnyitásával.

Az épületeket elkészültük után a Millenáris Kht. ingyenes használatba vette, csak az üzemeltetési számlákat kell kifizetnie. A kiállítás működtetésére és a park rendezvényeire közbeszerzési pályázatot írtak ki. A történet szempontjából érdekes 2002-es esztendőben a Millenáris Produkció Rt. végezte a feladatot egészen a kormányváltásig. Bár a név hasonlít a kht.-éra, az rt.-ben az államnak nincs tulajdonrésze, valamennyi részvény magánbefektetők birtokában van. Ekkor még pozitív volt a sajtóvisszhang, opera, balett, komolyzene, dzsessz, gyermekprogramok fesztiválszerű gazdagságából választhattak az érdeklődők. A média hangvétele akkor változott meg, amikor a Fidesz a Millenáris Parkban tartotta választási kampányrendezvényeinek egy részét, és itt maradt el a plazmatévék ürügyén a miniszterjelöltek vitája is.

Idén májusban a választási vereség után, de még a kormányváltás előtt behívatták a Miniszterelnöki Hivatalba a kht. akkori igazgatóját, Berkecz Máriát, hogy közöljék vele, nem tartanak tovább igényt a munkájára. Pontosan nem derült ki felmentésének oka. Berkecz Mária érezhette, hogy valami nincs rendben: bár sorozatosan jelezte, a második fél év működési költségei nincsenek biztosítva, nem kapott választ Stumpf István kancelláriaminisztertől. A közgazdász végzettségű, amerikai egyetemi diplomával is rendelkező Berkecz Mária - akinek nevét szakmai körökben a Tungsram privatizációjából ismerhették - a menedzserek világában elfogadott, de a kultúrszférában óriásinak számító bruttó 32 millió forint végkielégítést kapott. Ebből 22 millió az ötéves munkaszerződéséből hátralevő háromévi, havonkénti 600 ezer forintos bruttó béréből állt, 10 millió forint pedig az üzleti titok megtartására vonatkozott, eszerint Berkecz Mária a sajtónak sem nyilatkozhat. A szerencsétlen megfogalmazás kettős következménnyel járt: a média találgatni kezdte, mi lehet a Millenáris tízmilliót érő sötét titka, másrészt védtelenné tette a korábbi ügyvezetőt a támadások ellen.

Mizsei Zsuzsa múlt heti sajtótájékoztatóján szó szerint a következőket közölte: "A stúdió épületét (...) a Millenáris Kht. havi 200 ezer forintért bérbe adta annak a részvénytársaságnak, amely részvénytársaság egyébként közbeszerzési pályázattal elnyerte a programok szervezését. Ugyanakkor a stúdió berendezését, világítástechnikáját a tulajdonos Kisrókus Kft. - az én ismeretem szerint, de nem pontosan, ezt majd önöknek tisztázniuk kell - 20 milliós nagyságrendben havonta bérli. A dolog érdekessége az, hogy a Millenáris Kht.-tól az E épületet bérbe vevő két tulajdonosa ugyanaz, mint azoké, akik a Kisrókus Kft.-nek bérbe adják a stúdió világítását és berendezését. Még egyszer: egyetlen cég tulajdonosi körében bérel 200 ezer forintért egy komplett, felszerelt stúdiót, és ugyanakkor annak a berendezéseit, ugyanez a cég havi 20 milliós nagyságrendben bérbe adja egy állami kft.-nek. Könnyen követhető, hogy az állami költségvetés forintjai, az adófizetők forintjai milyen szisztéma szerint vándoroltak át magáncégekhez."

A Heti Válasz kérdésére Mizsei Zsuzsa megnevezte a két magáncéget, a Studio Rent Kft.-t és a Szapáry Kft.-t, de szavai igazolására nem bocsátotta rendelkezésünkre a szerződéseket vagy a vizsgálat ezzel kapcsolatos megállapításait.

Ezt követően megkerestük Berkecz Máriát, a kht. korábbi vezetőjét, aki elmondta, nem nyilatkozik, de a személyét érintő, több hullámban érkező és véleménye szerint megalapozatlan vádak miatt bírósági úton kér jogorvoslatot. Mindössze annyit mondott, hogy Mizsei Zsuzsa kijelentései azért sem felelnek meg a valóságnak, mert a kht. nem rendelkezik a stúdió tulajdonjogával, ezért az épületet nem adhatja bérbe.

Ezek után Klacsmann Péterhez, a Millenáris Produkció Rt. vezérigazgatójához fordultunk. (Ez a cég vette bérbe Mizsei Zsuzsa szerint a stúdiót.) A vezérigazgató rágalomnak minősítette Mizsei Zsuzsa szavait. Állítása szerint a Millenáris Produkció Rt. soha nem bérelte a kht.-tól a stúdió épületét. 2002 januárjában arról született egy háromoldalú megállapodás a két állami cég (a kht. és a Kisrókus 2000 Kft.), valamint a Millenáris Produkció Rt. között, hogy a stúdió és a Fogadó épületének a kulturális programokon felül megmaradó szabad kapacitásának értékesítési jogát átengedik a Millenáris Produkció Rt.-nek. Klacsmann Péter lapunknak úgy fogalmazott, "ez kifejezetten hátrányos volt a számunkra. A szerződés azt tartalmazta, hogy az ingatlanok kulturális és üzleti hasznosításának aránya 70-30 százalékos. Valójában ez utóbbi arány meg sem közelítette a 30 százalékot."

A szerződés szerint "az üzleti hasznosításból származó bevételből a Millenáris Produkció Rt. (...) bérleti díjként átalánydíjat köteles a Kisrókus 2000 Kft.-nek fizetni a Millenáris Kht. bérlő helyett és nevében, mely átalánydíj összege havonta 3 080 100 forint + áfa, valamint a stúdió berendezések üzleti használatáért havi 1 millió forint + áfa összeget térít". Ezenfelül a Millenáris Produkció Rt. a kht. számára további havi 1,520 millió forint+áfát fizet a terület takarításáért és karbantartásáért, és megtéríti az épületek közüzemi díjának harmadát is, amely szintén milliós nagyságrendű volt a vezérigazgató elmondása szerint.

Egy másik iratban viszont valóban 200 ezer forintos havonkénti összeg szerepel. A szerződés Mizsei Zsuzsa állításával szemben nem a teljes épületre és stúdióra vonatkozik, hanem csak a Teátrumban található "nagy és kis értékű tárgyi eszközöket, ingóságokat, mint az épület részeként és annak működéséhez szükséges berendezési tárgyakat" tartalmazza. Ezekért fizetett a Millenáris Produkció Rt. havi 200 ezer forintot a kht.-nek, amely összeg úgy jött ki, hogy a kht. tulajdonában levő tárgyak amortizációs költségének 30 százalékát kellett megtéríteniük. A mellékletben 24 tételben sorolják fel az épületben levő tárgyakat, amelyek között a balettszőnyegen keresztül a 4200 forintos öltöztetőszéken át szerepel egy 75 milliós világítási rendszer is. A cikk kéziratának megtekintése után Mizsei Zsuzsa mindehhez azt fűzte hozzá: "ha 200 ezer forintért nem a stúdió épületét, hanem bizonyos tárgyi eszközöket bérelt a kht. (helyesen az rt. - A szerk.), a helyzet még súlyosabb." Összegezve tehát a két állami cég nem 200 ezerért, hanem 5,8 millió forintért, a közüzemi költségek harmadát megtérítve bérelte az épületet.

Módosíthatjuk-e akkor úgy a történetet, hogy állami cégek 5,8 millió forintért bérbe adnak egy berendezett épületet egy magáncégnek, majd ugyanattól a cégcsoporttól havi 20 millióért visszabérlik a berendezés egy részét?

A Kisrókus 2000 Kft. vezetőjét nem sikerült elérnünk, azt azonban megtudtuk, hogy a kft. valóban bérel körülbelül havi 20 millió forintos áron egy komplett stúdióberendezést a Studio Rent és a Szapáry Üzletház Kft.-től. Mint Tóth Tamás, az AXON Rt. elnöke (e cégcsoporthoz tartozik a Studio Rent Kft.) lapunknak elmondta: a Kisrókus 2000 Kft. választotta ki, és az ő kérésére szerezték be az összességében félmilliárd forintnál nagyobb értékű világítástechnikai és stúdióberendezést. A készülékek az AXON Rt. tulajdonában vannak, ezeket adja bérbe a két kft. a Kisrókus 2000. Kft.-nek. Erre azért volt szükség, mert a bérlők nyilatkozata szerint a Kisrókus 2000 Rt. csak alapberendezéssel rendelkezett, a különböző műfajú (balett, opera, drámai vagy komolyzenei stb.) előadásokhoz más-más kiegészítőkre volt szükség. Ezeket nem vásárolták meg, mivel az alapítók a Millenárist eredetileg ideiglenes, csak 2001 végéig üzemelő létesítménynek gondolták. Mizsei Zsuzsa szerint azonban - és ebben több, lapunk által megkérdezett szakértő is egyetért - összességében jóval olcsóbb lett volna megvenni a berendezéseket.

A feudális jellegű cégösszefonódások annyit jelentettek, hogy a Millenáris Produkció Rt. kisebbségi (25 százalék) tulajdonosának, a Közgép Rt. felügyelőbizottságának elnöke ugyanaz a Tóth Tamás, aki az eszközöket bérbe adó AXON-csoportot vezeti. Tóth Tamás ezért leszögezi, hogy sem a Közgép Rt., sem a Millenáris Produkció Rt. nem tartozik az AXON-csoporthoz, egyikben sem rendelkeznek tulajdonrésszel. A cégbíróság adatai egybevágnak Tóth Tamás szavaival. Nem felel tehát meg a valóságnak Mizsei Zsuzsa kijelentése: "A dolog érdekessége az, hogy a Millenáris Kht.-tól az E épületet bérbe vevő két tulajdonosa ugyanaz, mint azoké, akik a Kisrókus Kft.-nek bérbe adják a stúdió világosítását és berendezéseit."

A helyzet egyre inkább elmérgesedik, a felek kölcsönösen perekkel fenyegetik egymást, a sajtó ellenőrzés és a másik fél megkérdezése nélkül közli a sajtótájékoztatókon elhangzottakat. Klacsmann Péter tájékoztatása szerint a kht. 220 millió forinttal tartozik az rt.-nek. Mizsei Zsuzsa a teljesítés hiányosságaira hivatkozva nem fizet. "Ugyancsak Mizsei Zsuzsa "áldásos tevékenységének" köszönhetően, a kulturális feladataink ellátásához általunk korábban bérelt berendezési tárgyaknak a Millenárisból történő elszállítása is akadályoztatva van" - állítja Klacsmann Péter, aki szerint "ezek a pártállami diktatúrát idéző módszerek, alapjaiban kérdőjelezik meg az üzleti és vállakozói biztonságba, valamint a magántulajdon szentségébe vetett bizalmat". Az ügyvezető viszont a vezérigazgatót vádolja hazug rágalmakkal, és azt állítja, ajánlatot tett a tárgyak megvásárlására. A gazdasági átvilágítás szerint már a Millenáris Produkció Rt. jelentkezése is érvénytelen volt a közbeszerzési pályázatra, mert "a tenderkiírás tárgya szerinti tevékenységek közül több nem szerepelt a cég tevékenységi körében: például dekorációs anyagok, ajándéktárgyak gyártása, ingatlan üzemeltetése, őrző-védő szolgáltatás, takarítás". Az ügy érintettjei nem tekintik elfogulatlannak a vizsgálatot, mert Mizsei Zsuzsa az MSZP-közeli Altus-csoporthoz tartozó Perfect Rt.-t bízta meg a kht. átvilágításával. (Az Altus-birodalom és az MSZP kapcsolatával a Heti Válasz többször foglalkozott.)

Mizsei Zsuzsa megbocsáthatatlannak tartja, hogy elődje már 2001-ben elköltötte a 2002-re szóló teljes költségvetését, majd idén májusig felvette az 1,5 milliárd forintos hitel 80 százalékát is. A gazdasági átvilágítás szerint 2000 és 2002 között 3,5 milliárd forint állami támogatásból gazdálkodhatott volna a kht., ehelyett azonban már 2001 végén több mint négymilliárd forint támogatást költöttek el. Mizsei Zsuzsa a korábbi költségek hatodáért képes működtetni a parkot. (Két hónap szünet után augusztusban újraindultak a programok, színházi előadások azonban továbbra sincsenek.) Példaként hozta fel a Védelem Holdingot. Véleménye szerint korábban több cég végezte - nem megfelelően - az őrző-védő feladatot. A pazarlás jellemző példájának tartja, hogy közülük egyetlen vállalkozás havi tízmillió forint díjazást kapott. Most a Védelem Holding ennek kétharmadáért egyedül látja el a feladatot.

É. A., Heti Válasz
Fotó: Griechisch Tamás