"Ellenzéki időhúzás gátolja a titkos múlt feltárását"
(Első oldali öles cím a Népszava 2002. augusztus 6-i számának első oldalán)


A kormánypártok nem támogatják a sürgősségi tárgyalást
A kormánypártok nem járultak hozzá, hogy a parlament sürgősséggel tűzze napirendjére a Medgyessy-ügyet vizsgáló bizottság felállításáról szóló javaslatot. Balsai István a rendkívüli sajtótájékoztatón emlékeztetett: "a miniszterelnök volt az egyetlen, aki nem tudván, hogy a háta mögött hogyan fognak szavazni, bátortalanul, de felemelte a kezét, mert belátta, ha ebben az ügyben nemmel szavaz, abból nagyon nehéz lesz kimászni". Balsai szerint kiderült, hogyan értelmezik a kormánypártok a demokráciacsomagot egy ilyen fajsúlyos kérdésben, ugyanakkor - mint kiemelte - a koalíció ezzel "kijózanító csapást" mért a Fideszre és az MDF-re. (2002. június 25.)

Meruk József és a Népszabadság Pokorni édesapján keresztül támadja a Fideszt
A Budapest TV Kimondva-kimondatlanul című műsorában az MSZP 1990-es kampányának irányítója, Meruk József utalást tesz Pokorni Zoltán Fidesz-elnök édesapjának ügynökmúltjára. A Népszabadság július 2-án keretes cikkben idézi a Budapest TV-ben előző nap elhangzottakat. Július 3-án lemond Pokorni Zoltán. "Világos, hogy a Meruk József által közölt hír a maga brutális módján azt kívánta üzenni nekem: maradjak csendben, és jobb, ha nem foglalkozunk az ügynöktémával" - fogalmazta meg Pokorni lemondását bejelentve. Hozzátette: "Nem teszem meg senkinek azt a szívességet, hogy egy ilyen csapdában vergődjek hónapokig, próbáljam mentegetni apámat, elmagyarázni, hogy nem vonatkozik rá az érintett törvény, nem közszereplő, nem hozható a neve nyilvánosságra." A Fidesz vezetői július 5-én sajtótájékoztatón ismertették pártjuk álláspontját. Mint kiemelték: a hálózatok kormánya visszavágott Medgyessy Péter ügynökmúltjának lelepleződésért. Áder János kifejtette: ami történt, az bosszú, megfélemlítési kísérlet volt azok részéről, akik számára terhes volt az elmúlt néhány hét történése. (2002. július 1-2.)

Időbeni korlátok a bizottság előtt
Az MDF politikusai szerint a szocialisták "egy piszkos trükkel" - működésének időbeli korlátozásával - akarják megakadályozni, hogy a javasolt testület érdemi munkát végezhessen. A bizottság működésének időbeli korlátaival kapcsolatban a bizottság elnöke kijelentette: "Meggyőződésem, hogy a megadott határidőig Medgyessy Péter szt-tiszti tevékenységére vonatkozó dokumentumokat beszerezni, az iratok hitelességét megvizsgálni, az érintett munkatársakat, valamint a szakértőket meghallgatni, a bizottsági jelentést elkészíteni nem lehet". Hozzátette: "Ennél nagyobb súllyal esik a latba, hogy augusztus 15-ig nem ül össze a parlament, így a szeptemberi kezdetre nem lesz bizottság, amely beterjesztené a jelentést".

Átvilágítási mizéria: Toller lemondásra szólítja fel Baloghot
Toller László (MSZP) lemondásra szólította fel Balogh Lászlót, a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság MDF-es elnökét, mert - legalábbis a szocialisták szerint - nem rendelkezik érvényes C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatról szóló igazolással. Balogh lemondatásának MSZP-s felvetését "a személye elleni támadások legsúlyosabbikaként" értékelte. "Vajon ki tájékoztatta Toller László MSZP-s képviselőt a C típusú átvilágításom részleteiről? Eddig úgy tudtam, a titkosszolgálatok, a kormány, és nem a pártok alá rendeltek" - jelentette ki Balogh Toller indítványával kapcsolatban. A bizottság elnöke az átvilágítását hiányoló felvetésre reagálva elmondta, hogy az olajbizottság tagjaként két évvel ezelőtt már részt vett egy hasonló, öt éves érvénnyel bíró átvilágításon. Hozzátette: mindezek ellenére, az értelmezési vitákat elkerülendő mégis kérte a C típusú vizsgálat megújítását. (2002. július 11.)

Átvilágítási mizéria: a bizottság nem kezdheti meg munkáját
Nem kezdhette el rendes működését a kormányfő titkosszolgálati múltjával foglalkozó bizottság, ugyanis a testület MDF-es elnökének nem készült el a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálata. Balogh László ezzel összefüggésben kijelentette: a felelősség a minisztert és a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárt terheli a történtek miatt. Megjegyezte azt is: bizonyára csak véletlenül alakult úgy, hogy a vizsgálóbizottság szocialista tagjai megkapták a szükséges dokumentumokat. (2002. július 15.)

Életveszélyesen megfenyegették Balogh Lászlót
A bizottsági munka kezdetekor Balogh László (MDF) bejelentette: július 20-án és 21-én ismeretlenek több alkalommal is életveszélyesen megfenyegették őt és családját. (2002. július 23.)

Megkésett főigazgatói iratok
Kiss Elemér kancelláriaminiszter, a Medgyessy-bizottság meghallgatásán úgynevezett főigazgatói irattárból származó dokumentumokat bocsátott a testület rendelkezésére. Simicskó István (Fidesz) szerint egy átlagos szt-tiszti irathoz képest hiányosnak tűnik a Kiss Elemértől származó dokumentumgyűjtemény. Kiss Elemér szólt arról, hogy az iratcsomagot három nappal azelőtt kapta meg a Nemzetbiztonsági Hivataltól, eddig "valószínűleg megfeledkeztek róla". A bizottság ellenzéki tagjai úgy gondolják, furcsa, hogy profi szakemberek figyelmét elkerülheti egy ilyen irathalmaz. Nemzetbiztonsági szakértők is azon a véleményen vannak, hogy a bizottság elé került dokumentumok szelektáltak és "kozmetikázottak". (2002. július 26.)

Lamperth Mónika azt sugalmazza, hogy Pintérnek és Demeternek dokumentumok eltűnéséhez van köze
Lamperth Mónika a Medgyessy-bizottság előtt kijelentette: a jegyzőkönyvek tanúsága szerint 2000 nyarán Demeter Ervin és Pintér Sándor akkori miniszterek együtt jártak a Belügyminisztérium irattárában. Simicskó István (Fidesz) felvetésére a miniszter nem kívánt többet elárulni. Mint mondta, arról az érintetteket kellene megkérdezni. Nyitrai András (Fidesz) arra lett volna kíváncsi, hogy ha nem kíván nyilatkozni a miniszter az ügyről, akkor minek hozta szóba az esetet. Nyitrai arra hívta fel továbbá a figyelmet, hogy 1998 őszén a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként ő is járt a trezorban, de már akkor sem volt ott semmi, mert minden anyag a Történeti Hivatalba került át. Hozzátette: a miniszterek két évvel későbbi látogatásukkor legfeljebb az üres polcokat nézhették meg. (A Népszabadság másnapi száma a meghallgatásról közölt "Pintér és Demeter a BM-irattárban" című első oldali tudósításában ráerősít Lamperth "gyanújára".)
Pintér Sándor július 30-án Lamperth felvetésével kapcsolatban leszögezte: soha nem járt abban az irattárban, amelyben a III/II-es szt-tisztek iratait őrzik. Megjegyezte: a szocialisták által is megszavazott törvény alapján hozott kormányhatározat értelmében szakértői bizottságot állított fel, amely arra volt hivatva, hogy eldöntse, az irattárban őrzött dokumentumok közül mit kell átadni a Történeti Hivatalnak, mit a szakszolgálatoknak, és mi maradjon a BM-ben. Ez utóbbi iratokról a volt belügyminiszter kijelentette: azokat két páncélszekrényben őrizték. Megemlítette: ezek kinyitásakor a törvényi előírásnak megfelelően Demeter Ervin társaságában volt jelen, hogy a munkálatokat ellenőrizze.
Emlékezetes: A Magyar Nemzetben megjelent, Medgyessy Péter múltbéli szt-tevékenységét bizonyító dokumentummal kapcsolatban mind Lamperth Mónika belügyminiszter, mind pedig Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkár egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy az általuk vezetett hivatalokban nincs semmilyen irat Medgyessy ügynöki múltjáról. Néhány nappal később Lamperth Mónika mégis bejelentette, hogy a BM-ben megtalálták a dokumentumokat. (2002. július 29.)

Medgyessy nyilvános meghallgatásán a bizottság nem kérdezhetett rá a titkosított dokumentumokban szereplő információkra
A titkosítás alóli felmentések csak Medgyessy Péter meghallgatása után egy-két órával érkeznek meg a bizottsághoz. Ennek következtében állt elő az a helyzet, hogy a kormányfő nyílt ülésen történő meghallgatásán a képviselők nem tehették fel ezen dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseiket. (2002. augusztus 1.)

Pisztolygolyót küldtek a Medgyessy-bizottság elnökének
A Medgyessy Péter múltjának feltárásával foglalkozó bizottság elnöke sajtótájékoztatón jelentette be: "rövid üzenetet" talált a Képviselői Irodaházban található szobájában az egyik széken. Az "üzenetet" - egy Parabellum típusú lőfegyverbe való éles lőszert - a képviselő be is mutatta. Balogh felhívta a figyelmet: a szobába nem egyedül lépett be, az ajtót a bizottság egyik szakértőjével közösen nyitotta ki. A politikus arról is szólt, hogy az esettel kapcsolatban nem a rendőrséghez, hanem az irodaház őrzéséért felelős kormányőr parancsnokhoz fordult. Toller László (MSZP) megjegyezte: a talált lőszer nem alkalmas arra, hogy vele bárkit is életveszélyesen megfenyegessenek, azzal legfeljebb csak dobálózni lehet. Mint ismeretes, nem ez volt az első inzultus, amely a kormányfő titkosszolgálati múltjának feltárásán munkálkodó bizottság elnökét érte: Balogh Lászlót és családját július 20-án és 21-én több ízben is életveszélyesen megfenyegették. (2002. augusztus 7.)

Nem a korszakra vonatkozó telefonkönyveket adja át a BM
A Belügyminisztérium a tárca titkos telefonkönyvei közül a bizottság számára csak azokat adja át, amelyeknek nincs köze ahhoz a korszakhoz, amikor Medgyessy Péter szt-tisztként működött. Simicskó István (Fidesz) július 29-én kezdeményezte, hogy a grémium tagjai hozzájuthassanak a Belügyminisztérium 1960 óta használatos belső telefonkönyvéhez.

Az egykori és mai szocialisták kiállnak Medgyessy mellett
Gál Zoltánnak, a Németh-kormány belügyminisztereként nem volt tudomása Medgyessy Péter szt-tiszti múltjáról. Villányi Miklós egykori pénzügyminiszter úgyszintén nem tudott Medgyessy múltjáról. Horváth István egykori belügyminiszter is csak Medgyessy "munkaviszonyának" megszüntetésekor értesült a jelenlegi kormányfő ténykedéséről. Hetényi István, Békesi László - szintén pénzügyminiszterek voltak egykor - Medgyessyre nézve ugyancsak kedvező megállapításokat tettek. Hetényi leszögezte: tudott ugyan arról, hogy Medgyessynek kapcsolata van a BM-mel, de gyors szakmai karrierje nem volt összefüggésben titkosszolgálati tevékenységével. Békesi arról beszélt, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése előtt egyáltalán nem volt tudomása a jelenlegi kormányfő múltbéli tevékenységéről. Nikolits István, a Horn-kormány titokminisztere kijelentette: Medgyessy munkája aranyat ért, abban sem erkölcsi, sem jogi problémát nem lehet látni.

Késedelem az ellenzéki pártok által felkért szakértők átvilágításában
Balogh László, a bizottság MDF-es elnöke sajtótájékoztatón fejezte ki rosszallását azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártok által felkért szakértők - szemben a kormánypárti delegáltakkal - nem juthattak még hozzá a nemzetbiztonsági átvilágításukról szóló igazoláshoz. Balogh elmondta, hogy a felkért szakértők bár dolgoznak, de munkájukat hátráltatja, hogy az átvilágítás hiányában nem juthatnak hozzá sem a zárt ülések jegyzőkönyveihez, sem pedig más zárt anyaghoz. (2002. augusztus 7.)
Gorka Sebestyén, a bizottság átvilágítási papírral még nem rendelkező szakértője megjegyezte: a szocialista frakció szakértője, Csatári István - aki hosszú ideig munkatársa volt a III/II-es csoportfőnökségnek - már megkapta az ellenőrzés eredményét, pedig az ő esetében később kérték a vizsgálatot.
Kiszely Gábor feltette a kérdést: mi mást lehet e mögött sejteni, mint hogy hátráltatják egy parlamenti bizottság munkáját. Hozzátette: Medgyessy Péter augusztus 1-jei meghallgatásán biztosította a bizottságot arról, hogy mindent megtesz a C típusú ellenőrzési folyamat minél hamarabbi lezárulása érdekében. (2002. augusztus 9.)

Támadás Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor ellen: a Népszabadság szándékos "kiszivárogtatásai"
Dezinformációs és figyelemelterelő célzattal álhíreket szivárogtatnak ki Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor nemzetbiztonsági átvilágításával kapcsolatban.
Gorka Sebestyén, a Medgyessy-bizottság szakértője több ponton is cáfolja a Népszabadság "értesüléseit". Gorka a laphoz helyreigazítási kérelmet intézett, amelyben leszögezi: nem amerikai-magyar állampolgár, eddig még nem akadt fenn a nemzetbiztonsági ellenőrzésen és nem a Fidesz delegáltja a testületben. Ez utóbbiakkal kapcsolatban utalt arra, hogy szakértői státuszáról egyhangúlag szavaztak a képviselők, s hogy Tóth András politikai államtitkár szavai szerint sem zárult még le az átvilágítás.
Kiszely Gábor szakértő, a "sajtóértesülések" másik szereplője úgy fogalmazott: a Népszabadság vagy valótlanságot ír, amikor azt állítja, hogy különleges nemzetbiztonsági kockázatot jelent a személye, vagy olyan források állnak a rendelkezésére, amelyek törvénytelenek. Kiszely szerint vélelmezhetően valahonnan első forrásból, a Nemzetbiztonsági Hivataltól jutottak el a Népszabadsághoz ezek az információk.
Balogh László, a bizottság elnöke az eseményekben "újabb szocialista trükköt" lát, amellyel kapcsolatban megjegyezte: előbb az ő C-típusú átvilágításának fázisait szivárogtatták ki, majd az állambiztonsági múlttal foglalkozó bizottságnak szánt adatokkal tették ugyanezt, most pedig Gorka Sebestyén ellenőrzésének körülményei kerülnek nyilvánosságra. Bejelentette azt is: amennyiben a Népszabadság Gorka Sebestyénnel kapcsolatos közlése igaznak bizonyul, titoksértés miatt feljelentést tesz. (2002. augusztus 9.)
Balogh László, a bizottság elnöke később sajtótájékoztatón jelenti be, hogy miután az NBH közlése szerint Gorka és Kiszely "nemzetbiztonsági kockázatot" jelent, a kiszivárogtatások miatt a legfőbb ügyészhez fordul. (2002. augusztus 14.)

Visszásságok a szocialista jelentéstervezet körül
A Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság szocialista tagjai által készített jelentéstervezet szerint a jelenlegi kormányfő erkölcsös, jogszabályokat betartó, hazánk érdekeit szolgáló titkosrendőre volt a szocialista Magyarországnak.
Toller László, Vadai Ágnes és Wiener György szocialista delegáltak közös jelentéstervezete bár a bizottság augusztus 12-i ülésre nem érkezett meg a testület elnökéhez, az ülést követően Toller László mégis eljuttatta azt a sajtó képviselőihez.
Toller munkájával kapcsolatban Simicskó István (Fidesz) elmondta: furcsának találja, hogy a vizsgálóbizottság MSZP-s alelnöke azelőtt készít jelentéstervezetet, hogy a testület meghallgatta volna a megidézni szándékozott személyeket, illetve hogy a különböző szervezetektől bekért iratokat megkapták volna.
A jelentéstervezet, amelyben visszaköszönnek a Medgyessy-ügy kapcsán hangoztatott szocialista érvek, a többi között leszögezi: a miniszterelnök titkosszolgálati tevékenysége nem ütközött sem jogszabályba, sem erkölcsi normákba, elősegítette az ország pénzügyi érdekeinek érvényesítését, az azt veszélyeztető nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrését, a vele kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra kerülését követően pedig nem jelentkeztek a köztársaság nemzetközi tekintélyét hátrányosan befolyásoló következmények. A szocialisták jelentéstervezete a Magyar Nemzet június 19-i számában közzétett második dokumentummal kapcsolatban megfogalmazza: annak valódiságát alátámasztó adat nem keletkezett a vizsgálat során.
Mint ismert: a nevezett dokumentum szerint az 1956-os forradalom 20. évfordulójához közeledve Medgyessy jelentést készített a Pénzügyminisztériumnál, az OTP-nél és az Állami Biztosítónál dolgozó potenciális ellenforradalmárokról. (2002. augusztus 12.)
A Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság ellenzéki tagjai a testület ülésén számos ponton kritizálták a szocialisták Medgyessyt a reálisnál jóval kedvezőbb színben feltüntető jelentéstervezetét. A polgári pártok delegáltjai kifogásolták a tervezetet annak idő előtti kiszivárogtatása és megismert dokumentumokkal ellentétes megállapításai miatt is.
A bizottság ülésén napirend előtt Körömi Attila (Fidesz) kifogásolta, hogy a hétfőn benyújtott szocialista jelentéstervezet csaknem szó szerint megegyezik az egyik bizottsági szakértő által elkészített jelentésvázlattal.
Balogh László, a bizottság MDF-es elnöke az Országgyűlés történetében példátlannak nevezte, hogy egy bizottsági szakértő előre eljuttatja az általa készített vázlatot a testület szocialista tagjainak.
Az ellenzéki képviselők véleménye szerint az MSZP jelentéstervezete számos olyan megállapítást is tartalmaz, amelyek ellentétesek a bizottság elé került dokumentumok tartalmával. Kifogásolták például a jelentés azon kitételét, mely szerint Medgyessy Péter szt-tevékenysége nem ütközött jogszabályokba és erkölcsi normákba. mint elmondták, a bizottság ügyrendje előírja, hogy a testület elnökének és alelnökének közösen kell a jelentéstervezetet a bizottság elé terjesztenie. (2002. augusztus 13.)

Kiszely Gábort és Gorka Sebestyént alkalmatlannak találja az NBH
Miután a Nemzetbiztonsági Hivatal szerint Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent, a polgári pártok által felkért szakértők továbbra sem tekinthetik meg a titkos dokumentumokat és nem vehetnek részt a zárt üléseken.
Balogh László az ügyben - Gorkával közösen tartott - tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Gorka Sebestyén, aki az Antall-kormány idején állami feladatot látott el, már átesett egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen, de az akkori vizsgálat nem tárt fel kockázati tényezőket. A bizottsági elnök kijelentette: egyedül a szocialistáknak jelent kockázati tényezőt Gorka Sebestyén szakértői munkája.
Gorka a vizsgálat eredményével kapcsolatban bejelentést tett: panasszal fordul a Miniszterelnöki Hivatalhoz, mert nem lát az Antall-kormány idején elvégzett és a mostani ellenőrzés között különbséget, illetve bármiféle olyan tényt, amelynek alapján személye nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Hozzátette azt is: személyét ért politikai támadásnak tekinti, ami történt.
Kiszely Gábor a vizsgálat eredményével kapcsolatban megfogalmazta: az MSZP-kormány írásba adta neki és Gorka Sebestyénnek, hogy fél tőlük. (2002. augusztus 14.)
Gorka Sebestyén a Magyar Hírlap azon értesülésére reagálva, mely szerint "brit kém" lenne és emiatt "akadt fenn" a vizsgálaton, megjegyezte: egyetemista korában a brit hadsereg terrorelhárító egységének tagja volt, többek között emiatt is kapott állást a Honvédelmi Minisztériumban az Antall-kormány idején. Felhívta a figyelmet arra is: mielőtt Magyarországra jött volna, még a kilencvenes évek elején kilépett a testület szolgálatából. (2002. augusztus 15.)

Újabb "kiszivárogtatás": a Magyar Hírlap szerint Gorka "brit kém"
Jóllehet Balogh László, a Medgyessy-bizottság elnöke augusztus 14-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a legfőbb ügyészhez fordul az átvilágításokkal kapcsolatos "kiszivárogtatások" miatt, és bár az érintettek mindeddig már számos "sajtóértesülést" cáfoltak meg, a Magyar Hírlap újabb "értesüléseket" tár a nagyközönség elé. A lap címoldali írásában Gorka ezúttal mint "brit kém" szerepel. A szakértő a lapnak nyilatkozva cáfolja, hogy hírszerző lenne. (Lásd fentebb a "Kiszely Gábor és Gorka Sebestyén alkalmatlannak találja az NBH" című bekezdésben) (2002. augusztus 15.

A szocialisták megakadályozták, hogy a bizottság egységes jelentést készítsen
Balogh László, a bizottság MDF-es elnöke szerint azzal, hogy a szocialisták még a testület mandátumának lejárta előtt, önálló képviselői indítványként nyújtották be saját - Medgyessy "érdemeit" kiemelő - javaslatukat, bebizonyosodott, hogy az MSZP nem akart bizottsági jelentést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár több alkalommal is kísérletet tett, hogy a közös jelentést kompromisszumosan fogalmazzák meg, a szocialisták ezelől minduntalan elzárkóztak.

Nonszensz: a vizsgált saját magát osztályozza
Balogh László példátlannak nevezte, hogy az MSZP javaslatát éppen a vizsgált személy, a miniszterelnök közvetlen munkatársai készítették el. Mint megjegyezte: végső soron Medgyessy Péter saját magáról állította ki a kitűnő bizonyítványt.

Számos kérdés megválaszolatlan maradt: Medgyessy nem volt hajlandó újfent megjelenni a bizottság előtt
Az összes megkérdezett közül Medgyessy volt az egyetlen, aki nem várta meg a meghallgatás végét, s így megválaszolatlanul hagyott számos kérdést. Ezzel kapcsolatban Balogh László elmondta: a bizottság működése során bár minden megidézett személy meghallgatása azzal a kérdéssel fejeződött be, hogy van-e még kérdés, illetve, hogy a meghallgatott kíván-e még valamit elmondani, Medgyessy - egyedüli kivételként mégis felállt s "azt mondta, hogy nem ér rá, a viszontlátásra". Medgyessy Péter a bizottság elnökének kérésére sem volt hajlandó többször megjelenni a grémium előtt.


fidesz.hu