A főteret tavaly júliusban adtuk át, s nyugodtan mondhatom, hogy a debreceniek is pillanatok alatt megszerették, birtokukba vették, s átadása óta mindannyiunk kedvenc találka- és pihenőhelye. Egyébként az elmúlt esztendő legfontosabb eseménye volt a debreceni belváros megújulása, aminek az adott országos jelentőséget, hogy ez volt Magyarország legnagyobb millenniumi beruházása, amit egy önkormányzat a saját erejéből valósított meg. A belváros átalakítása egyébként húsz-harminc éve szerepelt a városfejlesztési tervek között, s tavaly végre meg is valósult. Vagyis nem lehet azt mondani, hogy a változás nem kötődik hagyományokhoz, hiszen a Nagytemplom előtti terület mindig is a debreceniek találkozóhelye volt, korzónak hívták, vásárokat tartottak ott.

A lakosság több évtizede várta, hogy meginduljon a fejlődés.

Nyilvánvaló volt a városvezetés számára, hogy a belvárosi rekonstrukciót el kell végezni, nem tartható, hogy a belvárosban hosszú évtizedek óta nem történtek meg azok a felújítások sem közműben, sem épületben, amelyek egy város belső területét éltetik, fejlesztik. Tehát ez ingatlanfejlesztési projekt is, amelynek kapcsán az ott található, Debrecen város tulajdonában lévő ingatlanok is értékesebbé váltak. Az idén tovább folytatódik a belváros megújulása. Példaként említeném a főtértől néhány méterre lévő Hal közt, ahol elkezdődött egy iroda- és parkolóház építése, megújulnak a környező házak is, és a Hal köz párizsias hangulatú térré változik. De említhetném a város egyik legrégibb terét, a Déri teret is, amit úgy fogunk felújítani, hogy eredeti hangulata, jellege megmaradjon. Az elavult kőelemeket, lépcsőket, padokat újra legyártatjuk, s az eredeti formában állítjuk helyre, és bizonyára sokak örömére ismét működni fog a csobogó is, ami évtizedekkel ezelőtt kedvelt látványossága volt ennek a csöndes zugnak.

Debrecen persze nem csak a belvárosból áll.

Ezzel tisztában vagyunk, s ezért szeretném hangsúlyozni, hogy az elmúlt évben a Kossuth tér kialakítására elköltött pénznek a kétszeresét fordítottuk a város külső területeinek fejlesztésére. Csak az nem annyira látványos, mint a belváros. Sőt kiemelném, hogy amióta önkormányzatiság létezik, nem voltak olyan mértékű fejlesztések, értékmegőrző felújítások Debrecenben, mint az elmúlt négy évben, melyek a város mind építészeti, mind természeti és környezetvédelmi értékeire kiterjedtek. A város 1998 óta minden évben a költségvetésének több mint tíz százalékát fordítja fejlesztésekre úgy, hogy adósságállománya nem emelkedett. Megjegyzem, az idén ez az arány a tizenöt százalékhoz közelít, miközben 33 milliárd forintból gazdálkodunk. Néhány konkrét példát említve: 172 utcában szilárd burkolatú utat tudtunk építeni, több mint húszmilliárd forint értékben ISPA-támogatással csatornahálózat fejlesztését tervezzük, mellyel a város csatornázottsága 95 százalékosra emelkedhet, szennyvíztisztítási aránya pedig százszázalékos lesz 2006-ra. Idén elkezdődött egy nagyszabású közvilágítási rekonstrukció is, melynek köszönhetően az elavult, nagy fogyasztású lámpákat korszerűbb, energiatakarékosabb világítótestekre cserélik. De említhetném azokat a nemrégiben megújult vagy most újuló belvárosi épületeket, amelyek évekig a város szégyenfoltjai voltak. Ezek felújítására a városnak nem volt pénze, de eladni sem akarta, így állaguk egyre romlott. Mi változtattunk ezen a szemléleten, azt mondtuk, ha nem tudjuk felújítani, új funkcióval ellátni, akkor adjuk el ezeket a romos épületeket azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonos köteles ezek műemlék jellegét megőrizni. Nézzék meg most ezeket a házakat, például a városházával szemben a Belga sörözőt, vagy a színház mellett a földhivatal székházát. Igazi gyöngyszemei lettek a városnak.

A belváros sétálóövezetté alakításával jelentősen megváltozott Debrecen közlekedése is.

Igen, a városi közlekedés minőségének javítása mindig is érzékeny pontja volt a város lakosságának, hiszen a gépjárműforgalom évről évre egyre nagyobb méreteket ölt, s ezt kezelni kell. Első lépésként növeltük a kiskörút kapacitását, ahol mindenütt legalább kétszer kétsávosra szélesítettük az utakat, modernizáltuk a csomópontokat. A második ütemben a nagy körgyűrűn kerül sor hasonló beavatkozásra, ezzel sikerül gyorsabban elvezetni a város átmenő forgalmát. A tömegközlekedés javítására is tettünk lépéseket, éppen néhány hete fejeződött be a villamospálya rekonstrukciója, s őszre elkészül egy második villamospálya nyomvonalát kijelölő tanulmány is. Az autóbusz-közlekedésben is történtek változások, új buszjáratot indítottunk a sétálóutca, illetve a belváros jobb megközelíthetősége érdekében, valamint a korábbinál több külsőségi terület kapott helyi autóbuszjáratot. A város közúti elérhetősége is rendkívül fontos számunkra, állami beruházásból sikerült a főbb bevezető utak jelentős részét korszerűsíteni. Tavaly adtuk át a kétszer kétsávosra bővített 35-ös számú főút bevezető szakaszát, s idén ősszel fejeződik be a 47-es bevezető szakaszának rekonstrukciója is. A debreceniek számára és a város gazdasági fejlődése szempontjából is kardinális kérdés volt, hogy az autópálya érjen el Debrecenbe. Ezt is sikerült elérnünk, még ha nem is az általunk előnyösebbnek tartott nyomvonal valósul is meg, számunkra egy a fontos, Debrecenbe is jön autópálya.

Hogyan látja, a város elmúlt években tapasztalt fejlődése milyen hatással volt Debrecen, illetve a régió gazdasági életére?

A gazdasági élet élénkülésének egyik jó mutatója a vállalkozások számának dinamikus növekedése: a működő társas vállalkozások száma Hajdú-Bihar megyében eléri a negyvenezret, melyből Debrecenben csaknem 22 ezer tevékenykedik. A hagyományos iparágak közül, mint például az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek feldolgozása, a magyarországi kapacitás több mint fele ebben a régióban van. Kiemelt fejlesztési céljaink között szerepel a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő iparágak, így elsősorban az elektronikai, számítástechnikai, biotechnológiai ágak megtelepítése. E szándékunkat tükrözi a National Instruments letelepedése is a debreceni ipari parkban. A városban egyébként négy ipari park fogadja a befektetni szándékozókat. Külön hangsúlyt helyezünk a nagyon fontos munkahelyteremtő beruházások letelepítése mellett a minőségi turizmus, elsősorban a gyógy- és termál-, valamint a konferenciaturizmus fejlesztésére. A Széchenyi-tervből például a gyógyfürdő fejlesztésére nyertünk támogatást, melynek keretében látványfürdővel bővül majd a nagyerdei strand, de szintén a Széchenyi-terv biztosított számunkra forrást egy kongresszusi központ létesítésére is.

Az elmúlt évben a sportélet területén is sokat hallatott magáról a város, sőt világverseny házigazdája volt Debrecen.

Tavaly nyáron egy rendkívül sikeres ifjúsági atlétikai világbajnokságot rendezett a város, ami nemzetközi mércével mérve is kiváló minősítést kapott. Ez azért is fontos számunkra, mert bebizonyíthattuk, hogy képesek vagyunk ilyen nagyszabású esemény megrendezésére, és ehhez minden feltétel adott Debrecenben. Az ifi vb-re egyébként új atlétikai stadion épült a város egyik legfrekventáltabb helyén és sportolás szempontjából a legegészségesebb környezetben, a Nagyerdőn. Ez a későbbiekben nemzetközi edzőközpontként működik tovább. Az idén néhány napra ismét a hazai és a világ sportéletének középpontjába kerül Debrecen, hiszen november 20. és 25. között itt rendezik meg a felnőtt tornász-világbajnokságot. Erre az eseményre épül a rendezvénycsarnokunk, ami a BS felépüléséig az ország legnagyobb ilyen sportlétesítménye lesz. Később pedig Kelet-Magyarország egyetlen létesítménye lesz, amely alkalmas olyan produkciók megrendezésére - és itt nemcsak sporteseményekre, hanem kulturális rendezvényekre, koncertekre is gondolok -, melyekre eddig a keleti régióban nem volt lehetőség.

Debrecen regionális központ jellege az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően bizonyára tovább erősödik majd.

Úgy vélem, hogy Debrecennek minél több olyan programot kell felvállalnia, amely nem csak a megyeszékhely, hanem a régió fejlődését, fejlesztését is célozza. Példaértékű ebből a szempontból például az ISPA-támogatással megvalósuló Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, melyben a megye 82 településéből 78 vesz részt. Ez az 5 milliárd forintos projekt Debrecen kezdeményezésére indult el, és lebonyolítását is mi koordináljuk. Ebből is látható, hogy az ország második legnagyobb települése, az ország legfontosabb vidéki városa rendelkezik azon funkciók javával, melyek szükségesek ahhoz, hogy egy település regionális központ lehessen. Debrecen nem csupán méretei, de infrastrukturális fejlettsége révén is kiemelt helyet foglal el immár az ország és főként a keleti régió életében. S mindez négy következetes, tudatos esztendő eredménye, mely természetesen nem valósulhatott volna meg a debreceni polgárok támogatása, a változást elszántan akarni vágyása nélkül. Debrecen európai léptékű nagyvárossá változott, hihetetlen virágzásnak indult, dinamikusan fejlődő gazdaság, új beruházások jellemzik. Ugyanakkor megtartotta azt a bájosan vidéki intimitását is, melytől az élet megélhető minőségűvé változott az itteni emberek számára. A maradandóság városaként emlegetett Debrecen ismét az a szellemi és gazdasági központ lett, ahol érdemes maradni, megmaradni, mert olyan lehetőségeket kínál, olyan életteret, amelyet otthonának vallhat a tősgyökeres cívis és a városban letelepedni kívánó idegen is. Én hiszem - és azért is dolgoztunk -, hogy ennek a tradíciókban gazdag városnak immár nem csupán múltja, de jövője is van.

Heti Válasz