Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője a vitában örömének adott hangot amiatt, hogy ő lehet az első határon túli magyar, aki felszólalhat a magyar parlamentben, s köszönetet adott Szili ezért. Elmondta, a Horvátországban élő magyarok nem akarnak nemzetpolgárok lenni (míg nem ismerik meg a tartalmát),
inkább magyar állampolgárok akarnak lenni.
Utalt arra, Horvátország széles körben megadta az állampolgárságot külhoni polgárainak. Szeretném, hogy a Nemzet Házává változzon az Ország Háza - fejtette ki a horvátországi magyar vezető, s hozzátette: azt kívánja, üljenek bármilyen köpenyben az anyaországi emberek, segítsék a nemzet egyesülését.
Juhász Sándor a Magyar Egyesületek Szövetsége nevében mondta el, hogy kutatásaik szerint a horvátországi magyarok 74 százaléka igényelne magyar állampolgárságot. A teljes jogú állampolgárságot szeretnék - tette hozzá, s ezen túlmenően arra kérte Magyarországot, hogy továbbra is segítse Horvátország uniós csatlakozását, támogassa a közös vállalkozásokat, az oktatási-kulturális tevékenységet, a civil szférát.
***
A Nyugat-Európába emigrált magyarok évtizedekig harcoltak és dolgoztak azért, hogy a magyarságukat megtartsák - mondta Radda István, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára. Hozzátette: az ő magyarságuk ápolása egy fillérjébe nem került az anyaországnak.
Ennek ellenére szükségünk van az anyaország támogatására, ha csak szimbolikusan is - hívta fel a figyelmet.
A Szülöföld Alapról szóló törvényjavaslatot illetően úgy fogalmazott, hogy az egyik szeme sír, a másik nevet. Kifogásolta többek között, hogy a kormány a javaslatban csak az ausztriai magyarokról ejt szót, ellenben kihagyta belőle a többi nyugat-európai ország magyarságát.
A miniszteri expozéra utalva azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak valóban adóssága van a nyugatra távozott magyarokkal szemben. Azt kéri ezért, hogy kezdjék meg ennek törlesztését.
***
Markó Béla a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) elnöke azt mondta, ha az erdélyi magyarok csak a statisztikákra alapoznak, már 80 évvel ezelőtt felhagytak volna a szülőföldön maradás gondolatával.
"Közös jövőhöz közös felelősségvállalás, közös döntés szükségeltetik" - hangsúlyozta Markó.
Az RMDSZ vezetője rámutatott: a határon inneni és túli magyarok nem ideológiai, hanem nemzeti alapon testvérek.
A romániai magyar politikus közlése szerint az erdélyi magyarok autonómiájuk megteremtéséhez politikai támogatást várnak az anyaországtól, ellenben költségvetési támogatást várnak annak érdekében, hogy minőségi életet élhessenek.
Markó úgy fogalmazott: "igennel szavaznánk, ha szavazhatnánk a most következő népszavazáson".
Az állampolgárság megadása jogilag és politikailag kivételes lenne ugyan, de nem előzménytelen - szögezte le, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarok otthon kívánnak boldogulni, de a jó szót innen várják.
Markó Béla azt is elmondta, hogy a kormány által javasolt Szülőföld Alap nem helyettesítheti az állampolgárságot.
***
A VMDP nevében Ágoston András elmondta: a kérdés az, hogy legyen-e Magyarországból újtipusú demokratikus nemzetállam vagy sem. A válasz: legyen, hiszen ez összekötőkapocs, eszköz és lehetőség is egyben arra, hogy a nemzet egésze tartozzon az Európai Unióhoz. A foglalkoztatási modellhez kapcsolódóan kijelentette: a lehetőség hozzásegíti a határon túliakat a feketemunka kiiktatásához, és belső erőforrásokat teremt, ami jobb életet biztosít.
- A VMDP nyolc éve küzd ezért a lehetőségért, amit demokratikus módon nem lehet megakadályozni. Kuncze Gábor a kormányzó pártok egyikének vezetője ígéretet tett arra, hogy ha sikeres lesz a népszavazás, pártja minden olyan kérdést megszavaz, ami pozitív változáshoz segíti a határon túli magyarokat. Miért ne tehetnék ugyanezt a szocialisták? - tette fel a kérdést a politikus.
Ágoston András kifejtette: a kettős állampolgárság nem fogja meggyorsítani az áttelepülést, hiszen a 70-es évek Németországban dolgozó, Jugoszláviában élő magyarjai is hazatértek, és otthon éltek a Vajdaságban, ahogyan ezután is teszik majd azok, akiknek lehetőségük lesz Magyarországon munkát vállalni, hiszen a kettős állampolgárság elsősorban nyugtatóként hat a Vajdaságban élő magyarokra.
***
Kasza József a VMSZ elnöke a kinti magyarok kiszolgáltatottságáról beszélt és felidézte, hogy ezek az emberek erőszakkal lettek elszakítva az anyaföldtől, nem kérdezte őket senki, mások döntöttek sorsukról. Sokáig nem is mondhatták el véleményüket, pusztán vágyaik és álmaik lehettek e tekintetben.
- A vajdasági magyarok nemzeti önazonossága megmaradt, s a demokratikus átalakulás után egyre erőteljesebb lett, mégsem kerülhetik el most sem, hogy mások döntsenek helyettük. "Testvérek a döntőbírák." - jegyezte meg a politikus. Kijelentette: a felelősséget nem lehet megkerülni, s a mindenkori magyar kormány sem menekülhet el ez elől.
- A vajdasági magyarok kikérik maguknak, hogy élősködőként említsék őket. "Jaj annak a nemzetnek, melynek kormánya elzárkózik a felelősségtől" - mondta Kasza József. Ágoston Anráshoz hasonlóan hozzátette: a nemzetegyesítés nyugtatólag hatna a vajdasági magyarokra, és nem vezetne tömeges elvándorláshoz a szülőföldjüktől.
- Leírhatnak bennünket, de akkor tisztázzuk a számlát! - hangsúlyozta a VMSZ elnöke, majd Adyt, Kosztolányit, Mátyás királyt, Madáchot és Zrínyit említette, mint az elszakított területek szülötteit. "Várakozunk és bebocsátást kérünk" - zárta végül parlamenti beszédét Kasza József.
***
Bugár Béla a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője örömét fejezte ki, hogy először szólalhatnak fel a Parlamentben a határon túli magyarok olyan kérdésben, amely őket érinti. Szomorúnak nevezte azonban, hogy egy olyan témában kell felszólalniuk, amelyről senki nem kért előzetesen a véleményüket.
Mint mondta, olyan programról van szó, amelyet csak közösen tudunk megvalósítani, de a Szülőföld Alap nevezetű törvénycsomag tartalmáról csak néhány napja értesültek a határon túli magyarok. Bugár Béla kijelentette, hogy az ő érdekük az, hogy választóik a szülőföldjükön maradjanak, ami egybe esik Magyarország érdekeivel is. A Szülőföld programról szólva Bugár Béla elmondta, hogy a határon túli magyarok nem igazán értik azt. A törvénytervezet szerint, csak fejezeti összegek átcsoportosításáról szól, ami nem jelent semmit - tette hozzá. A képviselő kérte a magyar kormányt, hogy a törvény átdolgozásánál vegyék figyelembe a határon túliak véleményét is.
A Magyar Koalíció Pártjának véleménye szerint semmilyen program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot - mondta Bugár Béla, aki hozzátette, hogy a szlovákiai magyarok a szülőföldjükön szeretnének magyarként élni, ott akarnak szavazni.
***
"Nem akarok katonát látni" - idézte Linder Béla hírhedt kijelentését a muravidéki magyarok nevében felszólaló Dr. Tomka György.Hozzátette: akkor is, és most is veszélyben érezzük a nemzetet.
Keserűen hallgatjuk a magyar kormány érveit, mi mibe kerül - mondta, és feltette a kérdést: a jövőnkkel meddig lehet még játszani.
A szlovéniai magyarság december 5-én "nem könyörületet kér", hanem azt, hogy "nyújtsanak felé védőkart". "Aki az igenre szavaz, az az otthonmaradásra, az autonómiákra szavaz" - mutatott rá a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Tomka György emlékeztett rá, hogy Hiller István Lendván járva még nemzeti összetartozásról beszélt. mintahogyan Gyurcsány Ferenc is, ugyancsak Lendván arról beszélt, hogy "bírjátok és csináljátok, mi segítünk!"
***
Pozsonec Mária szlovén parlamenti képviselő szintén a muravidéki magyarok nevében szólalt fel. Mint mondta, "kevesen vagyunk, de öntudattal kopogtatunk az anyanemzet lelkiismeretén, mert itt vagyunk mi is." Üzenetünk az, hogy jól vagyunk, Szlovéniában becsülik nemzeti hagyományainkat, segítik nyelvünk megőrzését. Szlovéniában vannak otthonaink, ott neveljük gyermekeinket, ott fizetünk adót, ott kapunk nyugdíjat - tette hozzá. Mint mondta, két nemzet hű fiai vagyunk, ezért lehetne talán két állampolgárságunk, ami a szlovéniai magyarság esetében csupán lelki elégtétel lenne az elmúlt nyolcvan esztendőért. Azért kell december ötödikén az igen, mert a nem nagyon fájna.
***
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy legközelebb már csak a magyar állampolgársági törvény módosításának vitájában fognak az Országház falai között találkozni
Az Ukrajnában zajló forradalomra utalva megjegyezte: "Kapolyi László üzlettársai most éppen vesztésre állnak", és "Eörsi Mátyás összes ismerőse rózsaszín szalagokkal nyüzsög Kijev terein."
Kovács Miklós arra figyelmeztette a kormányt, hogy "órák alatt" állhat elő olyan helyzet, hogy Kelet-Ukrajnához hasonlóan Kárpátalján is szeparatizmus üti fel a fejét.
fideszfrakcio.hu