A Fidesz törvényjavaslatot szorgalmazott, hogy a kettős állampolgárság a határokon való átjutást segítse, s ne kerüljön az adózók egy fillérjébe se. Ez mennyiben nyújtana többet a szocialisták külhoni útlevelénél?

A határon túliaknak garanciát jelentene, hogy állampolgárságot kapnak, ami lehetővé teszi, hogy európai útlevélhez jussanak, és nagyobb biztonságban élhessenek a szülőföldjükön. A külhoni útlevélnek pedig ugyancsak előfeltétele az állampolgárság. Más ország polgárának nem adhatunk útlevelet. Ráadásul, ha jól tudom, a külhoni útlevél csak Magyarországra lenne érvényes, ami fölöttébb fura javaslat éppen azoktól, akik áttelepülők százezreitől tartanak.

A kettős állampolgárság ügyében esélyes forgatókönyv, hogy az igen voksok lesznek többségben, ám a szavazás nem lesz érvényes. Ha így alakulna, az ön szerint mire kötelezné a parlamentet?

Biztos vagyok benne, hogy az igenek lesznek többségben. Az országot járva egyre nő a bizodalmam abban is, hogy a voksolás eredményes lesz. Amennyiben mégis előfordulna az ön által említett lehetőség, a politikai elit akkor sem söpörheti félre a kérdést. Az igenek többsége akkor is azt jelenti, hogy a nemzet egyesítését a magyarok nagy része szívügyének tartja, ezért a politikusoknak megoldást kell rá találni. A szerbek, románok, olaszok, franciák, britek, spanyolok, írek már megoldották a határon kívül rekedt honfitársaik státusának rendezését. Nem tételezem föl, hogy vasárnap az derül ki rólunk, mi élhetetlenebbek vagyunk.

Mi történik, ha mégis "nem" lesz a nép válasza?

A népakarat kötelezi az Országgyűlést. Meg kell alkotnia a népszavazáson hozott döntésnek megfelelő törvényeket, illetve tilos azzal ellentétes tartalmú törvényt alkotnia.

A baloldal attól tart, a kettős állampolgárság lépés lenne a határon túl élő magyarok szavazójoga felé - mely, gyanújuk szerint, főként a jobboldalnak kedvezne. Ön el tudja képzelni, hogy a külhoni magyarok voksolhassanak minálunk?

Mi nem szavazókat, hanem magyarokat gyűjtünk. Az állampolgársági és a választójogi törvény is kétharmados, tehát egyik párt sem kényszerítheti álláspontját a másikra. Egyébként különös nézetei lehetnek a demokráciáról annak, aki fél attól, hogy az emberek szavaznak. Nem tartanunk kell a szavazópolgároktól, hanem ki kell érdemelnünk bizalmukat, mégpedig azzal, hogy az ő érdekeiket képviseljük.

A kettős állampolgárságot a Fidesz sok híve a szív és az ész érvei alapján egyaránt támogatja. A kórháztörvény esetében a jobboldalon is többen kétlik, hogy az értelem "igen" választ diktál.

Mi a kórház előtti egyenlőség elvét akarjuk fenntartani, érvényesíteni. Ám ha a kormány eladja a kórházakat, különbség lesz beteg és beteg között. A gazdagok kórházában ápolt emberek magas minőségű szolgáltatást kapnak drágán, a szegényeknek marad az alacsony színvonalú betegellátás - de az sem ingyen. Ezért nem engedhetjük, hogy az üzleti szemlélet az egészségügyben ember és ember között különbséget tegyen. A magyar egészségügy azért működik még mindig biztonságosan, mert elhivatott emberek dolgoznak benne. Ők is ellenzik a kórházak eladását, a kormánynak ezt sem kellene semmibe vennie. Csak szigorú korlátokkal szabad megengedni, hogy az üzemeltetésbe a magántőke is bekapcsolódjon és ennek volt is megoldása a polgári kormány idején. Az új kormány azonban törvényünket hatályon kívül helyezte, majd megalkotta a magáét, amely aztán elbukott az Alkotmánybíróságon.

Az érvényes igen válasz egyben azt is jelenti, hogy a Fidesz által korábban szorgalmazott nonprofit privatizáció előtt is bezárul a kapu?

A kórház-privatizáció leállítására mondott igen annyit jelent, hogy törvényt kell alkotni az intézmények üzemeltetéséről, mégpedig olyat, amely nem teszi lehetővé a kórházak eladását. Az igen ezenkívül semmi mást nem ír elő a törvényhozónak.

Az egészségügyben tehát nem is az az igazi dilemma, hogy legyen-e privatizáció, hanem hogy a magántulajdont milyen módon engedjük be a kórházakba. Alkalmas ennek eldöntésére a népszavazásra kiírt kérdés?

Még megmaradt köztulajdonunk ügyében miért ne dönthetnének azok, akik adójukból fönntartják egészségügyünket, és igénybe is veszik az intézmények szolgáltatásait? Magyarországon eddig főképp azok privatizálták közös javainkat, akik korábban arra hivatkoztak, minden a népé. Nagyot fordult a világ, most már úgy vélik, a népnek beleszólni sem kellene, hogy a gazdasági elit mit csinál a közvagyonnal. Tudomásul kellene venni, hogy a kormány nem tulajdonosa a közvagyonnak, hanem üzemeltetője.

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu