Az állampolgárság, ugyanakkor elsősorban a szabadságról, az utazásról, a mozgási lehetőségről szól, az autonómia pedig azt jelenti, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön milyen jogok mentén tudják rendezni az életüket, milyen jogosítványokat ad át számukra a központi hatalom - tette hozzá. A három dolog között nem látok ellentmondást, és a három dolgot egyszerre kell vasként a tűzbe tartani - fogalmazott. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta azonban, jelenleg nem kívánatos egy olyan törvény Magyarországon, amely kimondja, hogy bármifajta egyéni kérelem nélkül a magyar állam úgy dönt, hogy egyoldalúan állampolgárrá nyilvánít hárommillió embert. Kifejtette: a népszavazás akkor is érvényes, csak nem kötelező az Országgyűlésre nézve, ha a részvétel nem haladja meg a 25 százalékot. Ha ilyen esetben az igenek lesznek többségben, akkor is meg kell oldani a kérdést, hiszen a döntés érvényes erkölcsi-politikai tény marad; és innentől kezdve a mi bölcsességünkre van bízva, hogy mit kezdjünk vele - fűzte hozzá. Akkor is megoldást kell találni, ha igent mondanak, és akkor is kell valamit tennünk, ha nincs meg a 25 százaléknyi igen, de többségben vannak az igenek. Akkor is van szerintem teendője a parlamentnek - mondta.
A Fidesz elnöke nem tartja fapadosnak azt az állampolgárságot, amit a határon túliak kaphatnak, hiszen az védelemmel, biztonsággal és különböző jogosultságok jár majd. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy 1990 óta nem sikerült olyan törvényt alkotni a határon túliakkal kapcsolatban, amellyel mindenki elégedett lehetne. Tizennégy évünk volt rá, nem tudtuk megoldani - mondta. Orbán Viktor nyilatkozott azzal kapcsolatban is, miért nem vett részt csütörtökön a pártelnökök televíziós vitáján: véleménye szerint ugyanis rossz pályán van ez a vita, akkor ha a pártelnökök vitatkoznak róla, hiszen a népszavazást nem parlamenti pártok kezdeményezték. Az lett volna a szerencsés, azoknak teret adni, akik nem szokásos arcai a magyar politikai életnek, és nem húzzák be a népszavazás kérdését a pártvilágba - tette hozzá.
A pártelnök arra a kérdésre, hogy miért nem vezették a be a kettős állampolgárságot, amikor kormányon voltak elmondta: a Fidesz azért alkotta meg a státusztörvényt, mert mindenki félt attól, hogy az európai uniós csatlakozás előtt az állampolgárság irányába keressük a megoldást a határon túli magyarok helyzetére. Elmondta azt is, amikor a Fidesz volt kormányon, azért helyezte a státusztörvényt kettős állampolgárság elé, mert világos vált számára, hogy a kétharmados állampolgársági törvény módosítását az MSZP nem fogadná el. És akkor azt mondtuk, jó kedves határon túli magyarok, van egy magoldás, hogy mi kicselezzük az állampolgársági törvényt és egy kétharmados helyett alkotunk egy feles törvényt - fűzte hozzá.
A kórház-privatizáció leállításáról szóló népszavazással kapcsolatban azt mondta: a Fidesz lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy korlátozottan és ellenőrzötten lehessen magántőkét bevonni az egészségügybe, ugyanakkor azt megtiltanák, hogy a kórházakat el lehessen adni.

MTI - fideszfrakcio.hu