Családunk, mindkét ágon, székely származású, felmenőink Erdélyben éltek, dolgoztak, építették azt a hazát, amely éppen megadatott nekik. Szüleink és nagyszüleink magyar állampolgárok voltak, miután - akaratukon kívül - román állampolgárrá váltak sok-sok megaláztatást szenvedtek el magyar nemzetiségük miatt, úgy, hogy közben el sem mozdultak szülőfalujukból.
Én, aki a román kommunizmus "virágzásának" idején voltam fiatal, számtalanszor megkaptam a "bozgor" (hazátlan) jelzőt. Most, amikor megnyílik rá a lehetőség, elsők között szeretném visszakapni a "Magyarország állampolgára" minősítést, a meglévő, hivatalból kapott román mellé.
Ezúton kijelentem: nem áll szándékomban ezt földet - életemben - elhagyni, és gyermekeimet is a szülőföldhöz és a székely-magyarsághoz való ragaszkodásra nevelem. Nem áll szándékomban őket Magyarországon iskoláztatni, de ha erre sor kerülne, annak minden költségét vállalom. Magyarország egészségügyi rendszerének bármilyen szolgáltatását kizárólag román állampolgárként, illetve reményeim szerint, az Európai Unió polgáraként szeretném igénybe venni. Nyugdíjat csak attól az országtól fogok igényelni, ahova a járulékot befizettem, befizetem.
A fentieket figyelembe véve, kérem, a magyar állampolgárság hivatalos igényléséhez szükséges feltételekről a sajtó útján mihamarabb tájékoztatni szíveskedjenek.

Tisztelettel,

Kovács Csaba
az erdely.ma hírportál főszerkesztője
Csíkszereda, 2004. december 3.