IGEN magyarok, és NEM-magyarok... Újabb pompás szójátéka a nyelvnek! És talán egy új fogalom? Hajnali négy óra van itt Csíkmindszenten. Hétfő. Szent Miklós napja. Már pattog a tűz a kályhában, belefáradtam a forgolódásba. Székely mondás jut eszembe: Hát fiam, járni jár, csak nem jut!
Nem tudom elhinni, pedig sokan előre jósolták. Akkor sem tudom elhinni. Tizenöt év után tegnap este ismételten éreztem a történelem "illatát". 1989 decemberében is megcsapott, elkábított, magával ragadott. A bőrömön éreztem, hogy része vagyok. Nem én alakítom, de hozzám is tartozik. Akkor felemelt. A tegnap földhöz szegzett. Szeretném hallani, hogy nem igaz! Nem ölte meg újra Káin Ábelt! Nem rázott le Magyarország magáról, mint leprás a kisujját! De csak a tűz ropog, békésen. Ő biztosan tudja, hogy azért fel fog kelni a nap. Emberemlékezet óta tudja. Én nem bírom elhinni! Józan eszemmel bíztatom magam, hogy nincsenek véletlenek. Az sem véletlen, hogy egy héttel ezelőtt az RMDSZ bejutott a parlamentbe. Hogy újabb négy évig "elintézzenek" ezt-azt a romániai magyarságnak. Bejuttatta őket az MSZP NEM-je, és az a sokszáz romániai magyar, akiket elküldtek szavazni - nem választani! - az IGEN ürügyén, utolsó fogásként még a székely színeket is bemocskolva. Az sem véletlen, hogy ez az eredmény született Magyarországon egy hétre rá. Van mit tanuljunk belőle!

Hogyan fogom ezentúl hallgatni a magyar himnuszt? Mennyivel tud még többet jelenteni? Számomra eddig is tele volt tartalommal, érzéssel, átéléssel és megéléssel. Hogyan fogok gyermekeim szemébe nézni? Mit kell átadnom nekik? Hogyan fogom vinni tovább a vállamon a romániai magyar lét eddig átélt és még át nem élt terheit? Hát a szépségeit? Kihívásait? Érzelmekkel telített voltát?

Szebb lesz-e a Hargita ezentúl, és sudárabb-e a fenyő? Hogyan fogok a Magyarországról érkező IGEN-magyarok és NEM-magyarokkal szembenézni? Képes leszek-e élőszóban is megköszönni az igeneket és rákérdezni a nemekre? És ha NEM, akkor hogyan tovább? Egyáltalán tisztem-e ez nekem? Van-e jogom hozzá? Miért? Ez kérdés?

Székely vagyok-e vagy magyar? Imádkozhatok-e én még a Magyarok Nagyasszonyához? Mi lesz a csíksomlyói búcsún? Ránk szakad-e ott majd az ég? Tudja-e más is, mit jelentett a tavaly az István, a király a Somyló oldalán? Történelem íródott-e most, vagy csak játszottak egyet velünk a politikusok?

Kezdek felébredni. Dereng már a hajnal. Átölelnék minden IGEN-magyart. Kedves ismerősöm bíztató szavai jutnak eszembe: ha nem halok bele, erősebb leszek tőle... Úgy legyen!

2004 december 6.-án Csíkmindszenten

Molnár Judith

erdely.ma - fideszfrakcio.hu