Valamennyi magyar felszólaló támogatta, hogy Románia mielőbb az EU tagja legyen, de az uniós elvárások betartásának fontosságát is hangsúlyozta. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), az EP-román vegyes bizottság alelnöke kijelentette például felszólalásában: a csatlakozási szerződés aláírása és a tényleges csatlakozás közötti időszak szigorú monitorizálására, a rendszeres számonkérésre kell helyezni a hangsúlyt. Úgy vélekedett, hogy a belépés előfeltételéül szabott koppenhágai kritériumok teljesítésében még maradtak kérdőjelek, "amelyeket csak erősítettek a november 28-i választásokon tapasztalt visszaélések". Kiemelte a környezetvédelem területén Románia által kért átmeneti mentességek sorát.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője kiemelte a megoldandó feladatok közül "a meglévő súlyos környezetvédelmi problémákat", a nemzetiségi viszonyoknak megfelelő régiók kialakítását és az országban élő kisebbségek, elsősorban a romák és a magyarok helyzetének javítását. Szorgalmazta háromoldalú autonómiatárgyalások mielőbbi megkezdését a magyar és a román kormány, valamint a romániai magyarság legitim képviselőinek részvételével. Utóbbival kapcsolatban kijelentette: az unióban már működnek példaértékű kisebbségi autonómiák, például Dél-Tirolban és a finnországi Aland-szigeteken.
Szent-Iványi István (SZDSZ) fontosnak tartotta, hogy az új román kormány az elkövetkező években egyértelműen vállalja és hajtsa végre a csatlakozási tárgyalásokon megszabott kötelezettségeit. A belépés, illetve annak időpontja egyértelműen attól függ, hogy az uniós elvárások mennyiben teljesülnek - mutatott rá.
Számos külföldi felszólaló is érintette a környezetvédelmi problémákat, illetve a korrupció elleni fellépés javításának szükségességét. Többen javasolták, hogy az EP ne kezelje együtt Bulgária és Románia csatlakozását, a jelentést készítő Pierre Moscovici azonban ezt nem tartotta járható útnak. Olli Rehn bővítési EU-biztos ugyanakkor azt adta értésre, hogy a végső döntés meghozatalakor, a teljes jogú taggá avatáskor minden országot saját teljesítménye alapján ítélnek meg.
Gál Kinga a vitát követően az MTI-nek elmondta: a jelentés számos bírálatot fogalmaz meg, de enyhébbnek tűnik annál, amilyet az idén csatlakozott országokról állítottak össze annak idején. Az azonban egyértelműen kiderült a vitából, hogy a munka a csatlakozási szerződés aláírásával nem áll meg, a belépésig hátralévő időben a felkészülésnek folytatódnia kell. Fontos, hogy a román teljesítmény ellenőrzésében az Európai Parlamentnek is legyen szerepe - tette hozzá.
Az EP csütörtökön szavazást tart a jelentésről, amely lényegében a román csatlakozás Európai Bizottság által javasolt forgatókönyvét támogatja, benne azzal, hogy Bukarest 2007-től váljon EU-taggá.
Egyetért a dokumentum a belépés egyéves halasztását lehetővé tevő védzáradékkal is. Az EU-tagállamok vezetői ugyancsak csütörtökön minden bizonnyal bejelentik, hogy májusban aláírják a csatlakozási szerződést az országgal, miután e hét elején hivatalosan is lezártnak nyilvánították a tárgyalások egészét.

MTI - fideszfrakcio.hu