Fontosnak tartotta, hogy a büdzsével az EU végül nem maradt a bűvös egyszázalékos határ alatt, szerinte a parlament hosszú távon gondolkozott, amikor nem egyezett bele, hogy ne lépje túl a nettó befizetők által kívánatosnak talált határt. Felszólalásában Surján László azt is felvetette: tekintettel arra, hogy a jóváhagyott összeg jóval elmarad a 2000-2006 közötti hétéves költségvetésben tervezettől, van-e egyáltalán értelme a hosszú távú tervezésnek.
A magyar képviselő arra is rámutatott: a tíz új tagállamnak ezúttal nem volt érdeke, hogy a költségvetési számok növekedjenek, mert az számukra növekvő befizetést jelentene, miközben kapni csak a Koppenhágában már meghatározottan kialkudott keretek között tudnak Brüsszeltől. Néhány új tagországban gondot okozhatott volna a megnövekedett uniós pénzekhez a saját források biztosítása is - tette hozzá.
Az ideihez képest 4,4 százalékkal, 106,3 milliárd euróra emelkedik jövőre a Európai Unió éves költségvetése, amelyet strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön hagyott jóvá az Európai Parlament.
A költségvetés legjelentősebb részét ezúttal is az agrárkiadások teszik ki, amelyekre jövőre 49,1 milliárd eurót fordít az EU. A második legnagyobb - és az új EU-tagállamok számára talán legfontosabb - kiadási tétel az elmaradottabb uniós területek és ágazatok felzárkózását segítő kohéziós és strukturális alapok 32,4 milliárd eurós részesedése. 2,1 milliárd euró jut a további bővítésre, ebből 1,55 milliárd Bulgáriának és Romániának.
A jóváhagyott költségvetés elmarad az Európai Bizottság és a parlament korábbi elképzeléseitől. A brüsszeli bizottság eredetileg 109,5 milliárd eurós, a parlament 111 milliárd eurós összköltségvetést képzelt el, a tagországok azonban végül olyan büdzsében egyeztek meg - és kompromisszumok révén elnyerték ehhez a két másik intézmény támogatását is -, amely az uniós összjövedelem egy százaléka körül (a csütörtöki szavazás nyomán pontosan 1,005 százalékon) alakul.
Az egyszázalékos küszöbnek az ad különös jelentőséget, hogy az EU hat olyan tagállama (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország), amely jelenleg nettó befizetője az uniónak - tehát többet tesz a közös költségvetésbe, mint amennyit visszakap onnan -, a 2007-tel kezdődő hét évben felső határként kívánja rögzíteni ezt az értéket a jelenlegi, 1,24 százalékos elvi küszöb helyett. A parlamenttel folytatott utolsó egyeztetés előtt ezek a tagországok még csak a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 0,99 százalékának megfelelő költségvetést kívántak jóváhagyni.
Dalia Grybauskaite, az Európai Bizottság költségvetési felelőse úgy vélte, a költségvetés biztosítja az EU számára szükséges forrásokat. A határozat vitájában mindazonáltal a biztos felvetette egy pótköltségvetés lehetőségét is arra az esetre, ha az agrár- és a felzárkóztatási kiadásokra szánt összegek nem bizonyulnak elegendőnek. Az EP számos képviselője is tiltakozott a korábbi parlamenti elképzelésekben szereplő tételek csökkentése ellen, elismerve mindazonáltal annak szükségességét, hogy az unió bánjon takarékosan az adófizetők pénzével. Salvador Garriga Polledo, a határozat parlamenti szerkesztője mindenki számára elfogadható, kiegyensúlyozott büdzsének minősítette az elfogadott összeget.
Az utolsó módosítások nyomán 190 millió euróra emelkedett az a központi keret, amellyel az unió Irak újjáépítéséhez járulhat hozzá. Eléri az egymilliárd az eurót az az összeg, amelyet az EU kifejezetten versenyképességi céljainak javítására tud fordítani.

MTI - fideszfrakcio.hu