"Azt szeretnénk, ha Románia is megértené: az EU-tagság azt jelenti, hogy ugyanannak a családnak vagyunk tagjai, s családtagokat nem illik megmérgezni" - szögezte le.
- Azonban nem meddő erről beszélni abban az értelemben, hogy van egy nagyon konkrét, közvetlen fenyegetés, s ez a verespataki beruházás, amit meg kell állítani, s fel kell hívni erre a nemzetközi közvélemény figyelmét - mondta Orbán Vktor.
A kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) vezetőségi ülésén egyébként Orbán - az EPP egyik alelnöke - nem csak Románia témájáról beszélt, hanem Horvátországról is, sőt ez utóbbi témának ő volt az előadója. Az általa javasolt, s a tanácskozás résztvevői - köztük több hivatalban lévő miniszterelnök - által elfogadott határozat szerint az Európai Uniónak minden további feltétel támasztása nélkül, a eddigi teljesítmények alapján kell megkezdenie a csatlakozási tárgyalásokat jövő tavasszal Horvátországgal a teljes jogú tagságáról, s nem szabad hagynia, hogy a tagállamok vezetői helyett mások döntsenek e tárgyalásokról. Mindez célzás volt arra, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Carla Del Ponte szerint Zágráb nem működik eléggé együtt a testülettel, s az EU-tagállamok külügyminiszterei által kidolgozott határozati javaslat csak azzal a feltétellel engedélyezné Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak jövő tavaszi megkezdését, ha e területen változás történik. Orbán szerint ők nem fogadják el azt az értékelést, hogy Zágráb nem működik együtt eléggé a hágai törvényszékkel. Ráadásul Horvátország mind a demokrácia, mind a gazdaság szempontjából jobban felkészült, mint a tárgyalásokat már lezáró Románia, s több felszólaló szóba hozta, hogy egyfajta kettős mérce érvényesül ebben az ügyben.
A tanácskozáson természetesen szó esett Törökországról is, hiszen ez lesz az EU-csúcs fő napirendi pontja, s az EPP-összejövetel a hagyományoknak megfelelően a csúcson képviselendő álláspontok egyeztetését szolgálta. A határozati javaslatot Wolfgang Schüssel osztrák kancellár terjesztette elő, s ennek fő pontjai Orbán szerint a következőek voltak: Törökországgal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, de ezek biztosan nem fejeződnek be 10
éven belül. Az EU-nak szigorúan figyelni kell a tárgyalások alatt a törökországi folyamatokra, szükség esetén fel is függesztheti a tárgyalásokat, s ezek végkimenetelét nem lehet meghatározni, azaz nem szükségképpen vezetnek Törökország teljes jogú EU-tagságára.
A javaslatot végül elfogadták a résztvevők: kimondták, hogy a csatlakozási folyamat végeredményére nem lehet garanciákat adni, de a teljes jogú tagság alternatívájaként nem említették a különleges partnerség lehetőségét, amit pedig egyes konzervatív erők támogatnának, de Ankara határozottan elutasít. A megállapodás értelmében a tanácskozáson részt vevő kilenc kormány- vagy államfő ezt a kompromisszumos formulát fogja képviselni a csúcsértekezleten.

MTI - fideszfrakcio.hu