A csatlakozással kapcsolatos összes feltételről - így Ciprus elismerésének kérdéséről - mindazonáltal a tagállamok vezetői még nem egyeztek meg, a vitát csütörtökön is folytatják. Több miniszterelnök a vacsora után jelezte: az EU feltételül szabja Törökországnak, hogy az unióval kötött társulási szerződéséhez csatolva még október előtt jegyzőkönyvet írjon alá Ciprus de facto elismeréséről. Balkenende azt mondta el, hogy erről a kérdésről még a csúcs ideje alatt külön eszmecserét folytat a Brüsszelben tartózkodó Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel.
Abban az uniós vezetők szintén megállapodtak, hogy nyitott végű tárgyalásokról van szó, tehát befejezésük attól függ, hogyan halad Ankara a reformok útján. "Nincs garancia a tárgyalások lezárására" - jelentette ki a holland kormányfő.
Eldöntötték azt is, hogy a tárgyalások végcélja a teljes jogú török csatlakozás. Nincs tehát szó köztes státusról - derült ki Balkenendének a vacsora után tartott sajtótájékoztatójából. Korábbi hírek szerint több tagország azzal az állásponttal ült tárgyalóasztalhoz, hogy ne zárják ki annak lehetőségét, hogy Ankara esetleg megkülönböztetett partneri viszonyhoz jusson. A holland miniszterelnök mindazonáltal utalt arra, hogy amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, további erőfeszítéseket tesznek rá, hogy Törökországot bevonják az uniós szerveződésbe.
Balkenende az EU soros elnökségének nevében elégedettségét fejezte ki, hogy sikerült megállapodni a legfontosabb kérdésekben. Leszögezte, hogy a tárgyalások megnyitásáról az Európai Bizottság kedvező októberi beszámolója alapján hoztak döntést.
José Manuel Durao Barroso, a brüsszeli bizottság elnöke üdvözölte, hogy a tagállamok vezetői "úgy döntöttek, kinyitják az ajtót Törökország előtt". Hangoztatta annak fontosságát, hogy a kormányfők pontos dátumról határoztak, és jelezték, hogy a teljes jogú tagság a cél. Sürgette egyúttal Törökországot, hogy fogadja el az uniós ajánlatot.
Magyar részről csütörtök éjjel nem kommentálták a csúcsértekezleten hozott döntéseket.
Törökország 1963-ban kötött társulási szerződést az unióval, és a mostani határozat nyomán sem várható, hogy 2014-nél előbb teljes jogú taggá válik. Számos megfigyelő azonban azt sem zárja ki, hogy a tárgyalások 15-20 évig is eltartanak Ankarával.
Az októberi időpontot brüsszeli találgatások szerint az uniós alkotmányról szóló franciaországi népszavazás magyarázza. Elképzelhető, hogy a referendumra csak szeptemberben kerül sor, és Párizs minden bizonnyal el kívánta kerülni, hogy a tárgyalások kezdése jelentősen befolyásolja a lakosság véleményét.
Bernard Bot holland külügyminiszter elmondta, hogy a külön munkavacsorán részt vevő külügyminiszterek elsősorban a Közel-Kelet, Ukrajna és a kínai fegyverembargó témaköréről folytattak eszmecserét. Az első esetében újból leszögezték, hogy jelentős esemény a január eleji palesztin elnökválasztás, amelyet az EU kész segíteni, a kínai-EU viszony kapcsán pedig - Bot szavai szerint - a korábbi uniós nyilatkozatokban ismertetett álláspontot hangsúlyozták ismét (eszerint Brüsszelben megvan a szándék az embargó feloldására, de az uniót változatlanul aggasztja az emberi jogok és a kifejezési szabadság kínai állapota). Ami Ukrajnát illeti, a miniszterek jelezték, hogy az EU készen áll a kapcsolatok szorosabbá tételére, amint erre lehetőség nyílik, vagyis bebizonyosodik, hogy tisztán és demokratikusan tartották meg az országban tíz nap múlva esedékes választásokat.
A kétnapos csúcstalálkozón várhatóan döntenek arról is, hogy a jövő év tavaszán megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Májusban minden bizonnyal aláírják a csatlakozási szerződést Bulgáriával és Romániával, miután ez a két ország sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat az unióval.

MTI - fideszfrakcio.hu