Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) a kettős népszavazással kapcsolatban egyebek mellett a következőket jelenti ki: "[...] A tervezett munkamegosztás értelmében a párt erős nemje mellett a kormány, amennyire lehet - teljesen persze nem lehetett -, megpróbált volna középen és semlegesnek maradni.

Ám egyre inkább érződött: az MSZP álláspontja nem hallatszik elég erősen, és a választókat elbizonytalanítja és összezavarja ez a kettős szereposztás, úgyhogy a népszavazás előtti második héten eldőlt, nincs mese, fel kell adni az én »semleges nem« álláspontomat."

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) szavai mellé még egy idézet a tegnapi Népszabadságból. A lap a Szabadkán összeülő "kis Máért" kapcsán a következőt írja: "Radikális kisebbségi vezetők igen negatív álláspontot fogalmaztak meg a nemmel voksoló magyarországi szavazókkal, valamint az arra buzdító Gyurcsány-kormánnyal szemben." Tehát a Gyurcsány (lásd még: Hurvinyek) -kormány a nemre buzdított, s ezt a miniszterelnök most nyilvánosan beismeri. Sőt büszke rá.
Az Alkotmánybíróság 52/1997. számú határozata kimondja, hogy a népszavazás mint a közvetlen hatalomgyakorlás formája a közvetett hatalomgyakorlás (képviseleti szerv) felett áll. A népszavazással kapcsolatban az Országgyűlés és még inkább a kormány végrehajtói szerepbe kényszerül, és köteles minden olyan cselekménytől tartózkodni, amely cselekmény a népszavazás eredményét befolyásolhatja. Idézetek a hivatkozott, 52/1997. (X. 14.) számú alkotmánybírósági határozatból: "[...] A kezdeményezés támogatottságának teljesülése automatikusan a képviseleti szerv fölé helyezi a közvetlen hatalomgyakorlást. [...] a kötelező népszavazás mindegyik eleme az érdekelt választópolgárok befolyása alatt áll [...] az ügy ura a közvetlen hatalomgyakorlás minden ismérvét tekintve a nép." [A képviseleti szerveknek] "nincs lehetősége sem a kezdeményezés, sem a kikényszeríthetőség befolyásolására. Ellenkezőleg: köteles minden kiszolgáló, megvalósító cselekményt teljesíteni a szavazás megtartására, majd pedig annak eredménye szerint eljárni. E kötelessége nemcsak a szükséges eljárási tennivalókra terjed ki, hanem magában foglalja a tartózkodást is minden olyan döntéstől vagy mulasztástól, amely befolyásolná vagy meghiúsítaná a független és közvetlen hatalomgyakorlás megvalósítását, s köteles más szerveket is távol tartani ettől. A kötelező népszavazásnál ezeknek az intézményi garanciáknak arra kell szolgálniuk, hogy a nép általi hatalomgyakorlás erre az esetre vonatkozó lényeges ismérveit, a zavartalan közvetlenséget, különösen a népszavazás és az ahhoz szükséges eljárási folyamat képviseleti befolyástól való függetlenségét és önállóságát, továbbá elsőbbségét biztosítsák." És végezetül: "A kötelező népszavazás garanciarendszere két elv uralma alatt áll: [...] továbbá a kötelező népszavazás természetétől idegen, azt megzavaró beavatkozások kifejezett tilalma a közvetlen hatalomgyakorlás eljárási folyamata alatt. Az eljárás minden olyan pontján, ahol - elsősorban képviseleti szervek részéről - olyan döntés születik, amely a folyamatot megzavarhatja, sőt célba érését meghiúsíthatja, a bírói, illetőleg alkotmánybírósági jogorvoslat alkotmányos követelmény." (Kiemelés tőlem - B. Zs.)

A demokrácia attól gyönyörű, hogy mindenki szabadon értelmezheti, magyarázhatja, vitathatja a törvényeket s a hatalmi ágak által kimondott, megalkotott jogszabályokat, határozatokat.
A demokrácia attól elviselhetetlen, hogy mindenki szabadon értelmezheti, magyarázhatja, vitathatja a törvényeket s a hatalmi ágak által kimondott, megalkotott jogszabályokat, határozatokat.

Mi most, szabadságunkból eredően, azt a következtetést vonjuk le, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) megsértette az Alkotmánybíróság fent idézett határozatát, amikor úgy döntött, feladja kötelező semlegességét, és kormányával együtt nekilát a nem mellett kampányolni. S egy lépéssel tovább menve: emlékeznek még a televíziós vitára, amelyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek) állt szemben Tőkés Lászlóval, Duray Miklóssal és Ágoston Andrással? Nos, ott Gyurcsányt elhagyta a bátorság, s a vita egy adott pontján inába szállt a bátorsága. Az erkölcstelenség, a gazemberség és a hazugság amúgy mindig elgyávul, ha szemtől szemben találja magát az erkölccsel és az igazsággal. S amikor Gyurcsány (Hurvinyek) megfutamodott, nem merte a határon túli magyarok szemébe mondani a nemet. Helyette azt mondta: kéri a magyar szavazópolgárokat, hogy ne menjenek el szavazni.

Egy demokráciában a miniszterelnök jogfilozófiai és elvi síkon sem buzdíthat a szavazástól való távolmaradásra. De az Alkotmánybíróság fenti határozatának értelmében Gyurcsány (Hurvinyek) ezen kijelentése félremagyarázhatatlanul és megmagyarázhatatlanul kimeríti a jogsértés fogalmát. Mit is mond az Alkotmánybíróság? Azt, hogy a képviseleti szerveknek (Országgyűlés, kormány) kötelessége mindent megtenni azért, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás eszköze, vagyis a népszavazás megvalósulhasson. Megvalósulhasson és eredményes legyen. Aki a távolmaradásra buzdít, az ezt az elvet sérti meg. Tudom én, semmit sem számít, hogy Hurvinyek tesz a törvényességre. Kérdezem: semmit sem számít, hogy Hurvinyek tesz a törvényességre?

Új esztendő, új köntös, új, nagy interjú Hurvinyekkel. Így indít a Magyar Narancs. Nyilván nincs összefüggés az új, drágább külső, az alákérdezős, csontig benyaló interjú és a lap szülinapján a szerkesztőség munkatársaival vígan csocsózó miniszterelnök között. Rossz az, aki rosszra gondol. De pénz biztosan lesz, fiúk. Ne aggódjatok. Így tovább, ilyen puhán, és ilyen keményen.

Bayer Zsolt, Magyar Nemzet, 2005. január 7.