"Mindig jönnek újabb és újabb provokációk - hangoztatta -, legutóbb Csókán volt egy falfirka." Hozzátette: ez azt bizonyítja, hogy az incidensek - gyakori szerb állítástól eltérően - valószínűleg nem csak a szeptemberi önkormányzati választások előtti felfokozott hangulattal függtek össze, hanem mélyebb okaik vannak. E mélyebb okok közé sorolta a magyar képviselő a menekültek viszonylag nagyarányú jelenlétét. A térségbe koszovói, krajinai és boszniai menekültek érkeztek, egyes becslések szerint számuk a 300 ezret is eléri a kétmilliós tartományban. Az okok vizsgálatánál a brüsszeli küldöttség találkozóin szóba kerül a Vajdaság általános státusa és jogkörei, valamint a kisebbségpolitika is.
A tényfeltáró delegáció indításáról szeptemberben döntött az EP plenáris ülése az ottani magyarok és más kisebbségek tagjai elleni erőszakos kilengések miatt. A küldöttség pénteken indul, és három napot tartózkodik a Vajdaságban, illetve Belgrádban. Az ötfős delegációt a néppárti Doris Pack, az EP-délszláv vegyes bizottság német elnöke vezeti, tagjai között Becsey Zsolt mellett Hegyi Gyula (MSZP), valamint az osztrák szocialista Johannes Swoboda és a szlovén liberális Jelko Kacin kapott helyet.
Becsey Zsolt szerint az, hogy két magyar is van a delegációban, illetve, hogy a látogatásra magyar kezdeményezésre egyáltalán sor kerül, azt jelzi az ottani magyaroknak, hogy az anyaország előnyösebb pozícióban van, mióta EU-tag lett, és nem hagyja magára a kisebbséget. A szerb vezetés számára az a küldetés üzenete, hogy "Európa figyeli őket, hogyan demokratizálódnak, mi a leírt szavak mellett a valóság". Megerősítik a küldöttség magyar tagjai azt is, hogy Magyarországnak egyértelmű érdeke Szerbia uniós integrálódása. Ez az első eset, amikor egy nagy magyar közösséggel rendelkező szomszéd országot ilyen mélyrehatóan vizsgál meg az EU valamelyik szerve - hangoztatta Becsey Zsolt. "Nem tartom reális állításnak, hogy ezen áll vagy bukik Szerbia integrációs közeledése" - mondta. A menekültbetelepítés problémájára azonban rávilágíthat a delegáció, ha kiderül, hogy a különböző típusú konfliktusoknak van etnikai tendenciájuk. Emellett a Szerbia-EU dossziéba a vajdasági helyzet is bekerülhet olyan kulcskérdések közé, mint Koszovó, Montenegró, a vámunió, az alkotmányos helyzet, a demokratizálódási helyzet, a rendőrség, az igazságszolgáltatás helyzete.
A képviselő, akinek jelentős szerepe volt a program összeállításában, elmondta: Szabadkán találkoznak az észak-bácskai áldozatokkal, a leglényegesebb politikai erőkkel, a nemzetiségi tanácsok képviselőivel. Elmennek a kulcsfontosságú helyszínek közül Temerinbe is, "ahol a legszembetűnőbben jelent meg a menekültprobléma és a politikai radikalizálódás". Újvidéken a helyi parlament és kormányzat mellett civil szervezetekkel, szerb, magyar és vegyes kutatócsoportokkal találkoznak, megbeszélést tartanak radikális polgármesterekkel, sőt a karlócai pópával is. Belgrádban a szerb kormány legfontosabb minisztereivel, illetve a Vojislav Kostunica kormányfő vezette Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal is tárgyalnak.
Becsey kiegyensúlyozottnak mondta a programot, rámutatva, hogy a belgrádi és az újvidéki program nagy részben a szerb fél meghallgatására épül. Másrészt - tette hozzá -, a szeptemberi határozat egyértelműen a vajdasági kisebbségellenes kilengésekről szól, azaz elsősorban a magyarokra vonatkozik, ennek a kivizsgálására szól. Nem tartja tehát jogosnak azt a kritikát, hogy a program túlságosan a magyar kisebbségre összpontosít. Leszögezte: a delegáció elfogadott koncepciója annak vizsgálata, mennyire van etnikai jellegük az incidenseknek. "Arra fogunk rákérdezni, hogy milyen előzmények, milyen körülmények vezettek oda, hogy bármilyen inzultus megtörtént." Azt is vizsgálják, hogy a rendőrség és a helyi hatóságok hogyan reagálnak a megkeresésekre, sőt a rendőrség irányítását és összetételét is igyekeznek áttekinteni. Becsey jelezte: nem kapott eddig információt arról a sem, hogy a szerb ígéreteknek megfelelően megalakult volna az a két bizottság, amelyek egyike visszamenőleg, a másik pedig előremutató jelleggel vizsgálná a helyzetet. Hathatós szerb intézkedésekről sem érkeztek hírek.
Úgy vélte, nem jelent veszteséget, hogy a küldöttség a szeptemberi határozat nyomán csak január végén száll ki a helyszínre. Az információk, adatok megmaradtak, a helyzet eszkalációjáról pedig nem volt szó. Azt is be lehet a kései vizsgálódással bizonyítani, hogy objektív helyzetről van szó, amely nem függ össze a szeptemberi-októberi önkormányzati választáson a pártvezetők térnyerésével.
Február 1-jén a delegáció szóban jelentést tesz az EP külügyi bizottságának - mondta el Becsey. Várhatóan nem sokkal később elkészül a jelentés írott változata is, amelyről a külügyi bizottság vitát is nyithat, illetve elképzelhető, hogy megküldik az Európai Bizottságnak és az EU döntéshozó tanácsnak is. Tudomása szerint hamarosan elkészül az a jelentés is, amelyet az EU-külügyminiszterek megrendelésére készítenek ugyancsak helyszíni vizsgálódások alapján.

MTI - fideszfrakcio.hu