Augusztus 15. .

A szocialisták sajtótájékoztatón ismertetik jelentéstervezetüket: Medgyessy nemzeti érdeket szolgált és nem szegett meg törvényt - Toller: a mitikus részeket elhagyják belőle - Utolsó ülés: Demetert meghallgatják, Medgyessy nem jelenik meg


 A vizsgálóbizottság szocialista tagjai elkészítették jelentéstervezetük végső változatát, amelyet a testület SZDSZ-es tagja, Bőhm András is aláírt. Kiemelték: az országgyűlési határozatban szereplő mind a kilenc kérdésre sikerült választ adniuk.

 Toller László (MSZP) összegzésében elmondta, hogy a bizottság 30. ülésnapja lesz a csütörtöki, és a tagok minden olyan tényt felkutattak, amely a miniszterelnök volt PM-főosztályvezető-helyettesi munkájának titkosszolgálati tevékenységével kapcsolatban fellelhető volt.

 Vadai Ágnes (MSZP) közölte: továbbra is nyitottak a jelentés végleges szövegével kapcsolatban, de az az érzésük, hogy Balogh László (MDF) bizottsági elnök nem érdekelt a dokumentum elfogadásában, mivel az nem tudja igazolni az ellenzék prekoncepcióit.

 Toller László szerint elképzelhető, hogy addig, ameddig az országgyűlési határozati javaslat mandátumot adott a bizottságnak, nem születik meg a jelentés szövege.

 Wiener György, a bizottság szocialista tagja azzal kapcsolatban, hogy a bizottság előtt szerdán meghallgatott V. Nagy Árpád szerint az szt-tisztek tevékenysége az ügynök kategóriába tartozott, azt mondta: az egykori operatív tiszt 1975-ben nyugállományba vonult, és mint kiderült, nem ismerte a III/II-es tevékenységgel kapcsolatos 0szt-tiszti feladatokat.

 A szocialisták jelentéstervezete leszögezi: megállapítást nyert, hogy Medgyessy Péter sem 1978. március 1. előtt, sem pedig 1982. december 31. után nem állt kapcsolatban a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségével, illetve a csoportfőnökségekkel.

 Az MSZP delegáltjai szerint Medgyessy Péter a két időpont között elemző-értékelő közgazdasági tanácsadói tevékenységet végzett szt-tisztként. Wiener györgy megállapítása szerint nem szervezett hálózatot, nem értékelte a főosztályok tevékenységét és más szt-tisztekkel sem tartott kapcsolatot.

 A képviselő arra is kitért, hogy a jelenlegi miniszterelnök évente egy jelentést készített, amelyet kapcsolattartóinak adott át.

 Wiener György megfogalmazása szerint Medgyessy Péter valamennyi titkosszolgálattal, így a szovjet KGB-vel szemben is végezte titokvédelmi munkáját, többek között az akkori magyar adósságállomány nagysága, az ország valuta- és aranytartaléka vonatkozásában.

 Wiener utalt arra: Medgyessy Péter eredményes munkáját mutatja, hogy a szovjet vezetés csak Magyarország IMF-csatlakozása után értesült a belépésről.

 Vadai Ágnes megjegyezte: a bizottság egy hónapos munkáját alapvetően meghatározta a házszabály folyamatos megsértése, és az a "mérhetetlen elfogultság", amely a bizottsági elnököt jellemezte.

 A vizsgálóbizottság ülésén Balogh László (MDF), a testület elnöke elmondta: meghívta Medgyessy Pétert, ám levelet kapott a kormányfő kabinetfőnökétől, Draskovics Tibortól, aki jelezte, hogy a miniszterelnök nem vesz részt az ülésen. Balogh László ezzel kapcsolatban közölte, hogy Medgyessy - augusztus 1-jei meghallgatásán - még mintegy 80 kérdésre nem adott választ.

 A testület elnöke hangsúlyozta: a kormányfő meghallgatása óta számtalan újabb információ került elő, és ellentétek feszülnek a dokumentumok, valamint az akkor kapott válaszok között. Megemlítette: az Országgyűlés plenáris ülésén az azonnali kérdések és válaszok óráját fogja felhasználni arra, hogy - ha kell, négy éven át - feltegye ezeket a kérdéseket Medgyessy Péternek. Hozzáfűzte: ezek olyan kérdések, amelyek személyes választ igényelnek, nem lehet "levelező tagozaton" kezelni azokat.

 A vizsgálóbizottság utolsó meghívottjaként megjelenő Demeter Ervin, aki az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő minisztere volt, zárt ülésen történő meghallgatását követően elmondta: Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról "hitelt érdemlően" a Magyar Nemzet című napilapból értesült, ám szóbeszéd útján már tudott a dologról. Közölte: már tavaly tájékoztatást kapott a Nemzetbiztonsági Hivataltól azzal kapcsolatban, hogy ilyen szóbeszéd létezik, s van egy személy, aki Medgyessy Péter tartótisztje volt, és ma is a hivatalban dolgozik. Hozzáfűzte: érdemi tájékoztatást akkor azért nem adhatott a parlamentben, mert az Alkotmánybíróság döntése értelmében személyes adat csak az érintett hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.

 A grémiumot vezető Balogh László a bizottság tevékenységének utolsó perceiben közölte: nem ismerte meg teljesen Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját, abban maradtak még homályos foltok.

 Balogh megjegyezte: bízik abban, hogy nem az ellenzék értékelései voltak rosszak az ügyben lés a választópolgárok ítélik majd meg a kormányfő titkosszolgálati tevékenységét.

 A testület elnöke elmondta: szomorú, mert Medgyessy Péter nem tette meg azt, amit a kötelessége lett volna megtenni, azaz újra megjelenni a testület ülésén és ott válaszolni a további kérdésekre.

 Toller László, a bizottság szocialista alelnöke úgy vélte: sikerült a kételyeket eloszlatni és minden adatot tárgyszerűen megismertek. Szerinte nyilvánvaló, hogy az ellenzék légvárakat épített. Rámutatott arra, hogy az ellenzék koncepciója hétről-hétre változott és legalább egy hetet vesztettek a rossz szakértői munka eredményeként.

 Böhm András (SZDSZ) úgy vélekedett: az ellenzék súlyos hibát követett el, amikor nem vonta le egy rosszul sikerült politikai akció következményeit.

 A zárszók előtti vitában az ellenzéki képviselők hangoztatták: a miniszterelnök szt-tiszti tevékenysége kockázatot jelent az ország számára és nem ismerték meg Medgyessy múltjának minden részletét.

 Körömi Attila (Fidesz) leszögezte: a miniszterelnök nem mondott igazat, majd hozzátette: a kormányfőnek be kellene bizonyítania, hogy milyen típusú jelentéseket készített

 Simicskó István (Fidesz) szerint a bizottság munkája során nem kaptak választ arra, hogy Medgyessy pontosan milyen tevékenységet végzett.

 Toller László a bizottság mandátumának megszűnését követően bejelentette: a kormánypárti képviselők önálló képviselői indítványként délután benyújtották az Országgyűlésnek a vizsgálatok során általuk levont következtetéseket tartalmazó jelentést. Ebben megállapítják: minden kérdésre sikerült egyértelmű választ kapni, a miniszterelnök titkosszolgálati tevékenysége pedig mind az akkori, mind a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelt.

Augusztus 14. .


Gorka és Kiszely "fennakadt" - Balogh a kiszivárogtatások miatt a legfőbb ügyészhez fordul - Elkészül az MSZP új jelentéstervezete - V. Nagy András egykori operatív tiszt szerint Medgyessy ügynök volt - Balogh: a szocialisták érvrendszere összeomlott


 A Medgyessy-bizottság elnöke által tartott sajtótájékoztatón kiderül: a Nemzetbiztonsági Hivatal szerint Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent, s így a polgári pártok által felkért szakértők továbbra sem tekinthetik meg a titkos dokumentumokat és nem vehetnek részt a zárt üléseken. A testület elnöke azt is bejelentette, hogy a Népszabadság kiszivárogtatásai miatt a legfőbb ügyészhez fordul.

 Balogh László (MDF) elnök elmondta: Gorka Sebestyén, aki az Antall-kormány idején állami feladatot látott el, átesett egy nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és az akkori vizsgálat nem tárt fel kockázati tényezőket. Mint mondta, Gorka Sebestyén szakértői munkája egyedül a szocialistáknak jelent kockázati tényezőt.

 Gorka szólt arról, hogy a C típusú vizsgálat eredményéről a Nemzetbiztonsági Hivatal a vizsgálóbizottság titkárságán keresztül őt is értesítette, holott szerinte csak a vizsgálatot megrendelőnek lett volna szabad őt arról tájékoztatnia.

 A szakértő bejelentette: panasszal fordul a Miniszterelnöki Hivatalhoz, mert nem lát az Antall-kormány idején elvégzett és a mostani ellenőrzés között különbséget, illetve bármiféle olyan tényt, amelynek alapján személye nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Újságírók előtt ehhez még hozzátette: személyét ért politikai támadásnak tekinti, ami történt.

 A vizsgálóbizottság elnöke bejelentette, hogy a legfőbb ügyészhez fordul államtitoksértés miatt, mivel az átvilágítással összefüggő információkat "folyamatosan kiszivárogtatták".

 Balogh László az üggyel kapcsolatban arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy levelét ismeretlen tettes elleni feljelentésként kezelje és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Balogh hangot adott azon véleményének, hogy a magyarországi demokrácia elmúlt 12 évében még nem volt példa arra, hogy egy politikai párt a nemzetbiztonsági szolgálatok presztízsét saját céljaira használja fel. A politikus szerint a szocialisták ugyanúgy tesznek, mint az MSZMP a rendszerváltozás előtt, hiszen úgy tűnik, a szolgálatok a párt alá vannak rendelve. - Az elnök szerint példátlan, hogy a szocialisták a napilapokat felhasználva üzenték meg miként dolgozzanak.

 Kérdésre válaszolva azt is elmondta: nem feltételezi, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal tette volna meg a kiszivárogtatást. A sajtótájékoztatón jelen volt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége politikai osztályának képviselője. Balogh László szerint több diplomáciai képviselet is jelezte érdeklődését a vizsgálóbizottság munkája iránt.


 A kormánypárti képviselők eljuttatták a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság titkárságára azt az újabb tervezetet, amely szerintük választ ad a parlament által e tárgyban feltett kérdésekre.

 Toller László, a testület szocialista tagja a bizottság ülésének szünetében újságíróknak elmondta: a korábbi jelentéstervezethez képest árnyalatnyi változtatások történtek a hangsúlyokon. Mint elmondta: a változtatásokra elsősorban azért volt szükség, mert a korábban elkészített tervezet egyes részeivel Bőhm András, a szabad demokraták delegáltja nem értett egyet. Toller László megjegyezte: a néha mitikus, illetve jellemzéseket tartalmazó részeket elhagyták, és mint mondta, csak a tényekre korlátozták a jelentést és a benne lévő megállapításokat. Hozzátette: szeretnének választ kapni arra, hogy a megállapítások közül melyeket nem tartják igaznak az ellenzéki képviselők. Toller László kijelentette: ezt a most elkészült anyagot javasolják egyeztetésre.

 Bőhm András (SZDSZ) elmondta: az újonnan elkészült, általa jobbnak, tárgyszerűbbnek ítélt jelentéstervezet nem tartalmaz erkölcsi értékítéletet és a személyes minősítések is visszafogottabbak. Rámutatott, hogy a tervezet figyelemmel van a Balogh László- féle anyagban szereplő ellentmondásokra.

 Bőhm András leszögezte: az országgyűlési határozatban feltett kérdésekre adott válaszok szinte 100 százalékában egyetértenek az ellenzéki és a kormánypárti képviselők.

 Balogh László, a bizottság MDF-es elnöke közölte: továbbra is az általa több mint 24 órája benyújtott anyagot tekinti tárgyalási alapnak és mint mondta, ezt korábban Toller László is elfogadta. Leszögezte: nem tudja elfogadni a testület szocialista alelnöke által beterjesztett anyagot, mert azt - mint mondta - a miniszterelnök személyes stábjának tagjai készítették el.

 Balogh László szerint a kormánypárti javaslat nemcsak ezért sántít, hanem azért is, mert nem az ügyrend alapján készült el. Aláhúzta: a jelentéstervezetet az ügyrend szerint az elnöknek és az alelnöknek közösen kell kidolgoznia. Kérdésre válaszolva elismerte: eszerint az ő tervezete sem felel meg az ügyrendnek.

 A testület elnöke sérelmezte, hogy a kormánypárti képviselők nem voltak hajlandók tárgyalni az általa felvetett kompromisszumos javaslatokról.

 Balogh László jelezte: eddig nem kapott választ korábban írt levelére, amelyben a miniszterelnök csütörtöki meghallgatását kezdeményezte.

 V. Nagy Árpád egykori III/II-es operatív tiszt, meghallgatását követően elmondta: nem állt kapcsolatban Medgyessy Péterrel. Mint mondta, nem volt tudomása arról, hogy Medgyessy Péter hálózatot épített volna, de hozzátette, az szt-tisztek feladatköri meghatározásában ez a lehetőség is adott volt. Ahogyan megfogalmazta: a követelményrendszerben benne volt, hogy ezt is tehetik.

 Arra a kérdésre, hogy Medgyessy Péter tevékenysége minősíthető-e ügynöki munkának, V. Nagy András azt válaszolta: ha a kisebb informátorokról úgy beszélnek, mint ügynökök, pedig ők csak általános információkat adtak nekünk, akkor az a személy, akinek a feladatkörében meg van határozva, hogy titkosan és konkrét ügyben végzi a feladatát, és fizetést is kap érte, a mi olvasatunk szerint az ügynök kategóriába tartozik. Hozzátette: az más kérdés, hogy mások ezt hogyan nevezik.

 V. Nagy András elmondta: az szt-tisztek feladatköréhez a megfigyelés is hozzátartozott. A volt operatív tiszt - szavai szerint - egy szt-tiszt szervezésében vett részt.

 A volt operatív tiszt tájékoztatása szerint az szt-tisztek a tartójukkal történt megegyezés alapján adtak jelentést szóban vagy írásban. Kérdésre válaszolva kifejtette: a tartás azt jelentette, hogy az szt-tisztnek volt feladatadója egy hivatásos állományú operatív tiszt személyében, aki ismertette vele a megoldandó feladatokat.

 V. Nagy András kitért arra is, hogy az szt-tisztek beszervezése egy-másfél évig tartott.

 Balogh László bizottsági elnök V. Nagy meghallgatásával kapcsolatban arra utalt, hogy a szocialisták érvrendszere kártyavárként omlott össze.

 Balogh László szerint a meghallgatáson kiderült, hogy Medgyessy Péter ellentmondásba került, mert az általa mondott információk nem egyeznek a V. Nagy Árpád által ismertetettekkel. Kérdésre válaszolva elmondta: jelentéskészítő munkájában befolyásolja őt ez a meghallgatás.

 A bizottsági elnök kitért arra, hogy tájékoztatást kér Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkártól azzal összefüggésben, milyen nemzetbiztonsági kockázati tényezők merültek fel a C típusú vizsgálaton "fennakadt" két bizottsági szakértő esetében.

 Toller László, a bizottság szocialista alelnöke a V. Nagy Árpádnak a testület előtt mondott szavairól úgy nyilatkozott, hogy a "meghallgatottnak fogalma sem volt az szt-tiszti állományról, soha nem látott semmiféle ezzel kapcsolatos parancsot, hallomásból emlékezett".

Augusztus 13.

Vita a jelentéstervezetről - Tóth Lajos Medgyessy összekötőtisztjének meghallgatása - Fodor József a főcsoport volt munkatársa a bizottság előtt


 Napirend előtt Körömi Attila (Fidesz) kifogásolta, hogy a hétfőn benyújtott szocialista jelentéstervezet csaknem szó szerint megegyezik az egyik bizottsági szakértő által elkészített jelentésvázlattal.

 Balogh László, a bizottság MDF-es elnöke az Országgyűlés történetében példátlannak nevezte, hogy egy bizottsági szakértő előre eljuttatja az általa készített vázlatot a testület szocialista tagjainak.

 Az ellenzéki képviselők véleménye szerint az MSZP jelentéstervezete számos olyan megállapítást is tartalmaz, amelyek ellentétesek a bizottság elé került dokumentumok tartalmával. Kifogásolták például a jelentés azon kitételét, mely szerint Medgyessy Péter szt-tevékenysége nem ütközött jogszabályokba és erkölcsi normákba. mint elmondták, a bizottság ügyrendje előírja, hogy a testület elnökének és alelnökének közösen kell a jelentéstervezetet a bizottság elé terjesztenie.

 Balogh László (MDF) közölte, hogy a két szakértői jelentésvázlatot még a nap folyamán "összegyúrják", és az együttes tervezetet az újságírók rendelkezésére bocsátják.

 Az MSZP részéről Vadai Ágnes kétségesnek nevezte, hogy a két, egymástól sokban különböző szakértői vázlatból közös jelentéstervezetet lehet készíteni.

 Az ülésen vita bontakozott arról, hogy Medgyessy Péter kielégítően tájékoztatta-e a testületet meghallgatásakor.

 Felszólalt Gorka Sebestyén szakértő, aki sérelmezte, hogy Toller László, a bizottság szocialista alelnöke őt több ember jelenlétében ügynök úrnak szólította. Toller László válaszában elmondta: csak tréfálkozott, de amennyiben megsértette Gorka Sebestyént, bocsánatot kér tőle.

 A testület Tóth Lajos volt III/II-es tisztet, Medgyessy Péter összekötő tisztjét zárt ülésen hallgatta meg. Tóth Lajos meghallgatása után újságíróknak elmondta, hogy mivel ő nem vitt haza titkos iratokat, arról beszélt a bizottság előtt, amire húsz év távlatából emlékezett. Kérdésre válaszolva kijelentette: a KGB mindössze annyit tudott, hogy Magyarország tárgyalásokat folytat az IMF-fel. Mint fogalmazott: Medgyessy Péternek a fő feladata a végén az IMF-csatlakozással volt kapcsolatos, de azt megelőzően pénzügyi elemző, értékelő munkákat végzett a főcsoportfőnökség részére. Leszögezte, hogy 1982 óta semmilyen kapcsolatban nincs Medgyessy Péterrel, és a miniszterelnök környezetéből sem keresték meg őt az ügy kirobbanása óta.

 Fodor József, a főcsoportfőnökség egykori munkatársát zárt ülésen hallgatta meg a bizottság. Az ülést követően Fodor újságíróknak arról szólt, hogy neki lehet hálás, vagy őt szidhatja Medgyessy Péter azért, hogy III/II-es szigorúan titkos tiszt lett.

 Fodor József - elmondása szerint - meghatározó szerepet játszott Medgyessy Péter szt-tiszti kinevezésében. Hozzátette: Faluvégi Lajos egykori pénzügyminiszter javasolta Medgyessy Pétert, hogy vele tartsanak kapcsolatot.

 Fodor elárulta, hogy a meghallgatáson megerősítette konkrétumokkal azt, amit a miniszterelnök korábban a bizottság előtt elmondott.

 Fodor József - kérdésre válaszolva - leszögezte, hogy a Pénzügyminisztérium és így főosztályvezetőként Medgyessy Péter is aktívan részt vett az IMF-tárgyalások előkészítésében. Hozzátette: Medgyessy Péter "nem nagyon" végzett kémelhárítói munkát, hanem titokvédelemmel foglalkozott, azt biztosította, hogy senki ne tudja meg Magyarország aktuális pénzügyi helyzetét.

 Fodor elmondta, hogy a Medgyessy Péter által készített összes anyagot olvasta. Hangsúlyozta, hogy a bizottság előtt őszintén beszélt, mert - mint fogalmazott - az igazság fontosabb számára mindenféle politikai érdeknél.

Augusztus 12.

Hetényi István és Békesi László volt pénzügyminiszterek meghallgatása - Nikoltis: Medgyessy munkája aranyat ért - Szocialista jelentéstervezet: Medgyessy mint ikon


 Hetényi István, aki 1980 és 1986 között látta el a pénzügyminiszteri feladatokat - saját elmondása szerint - nem értesült a készülő IMF-csatlakozásról, arról csak a csatlakozási szerződés aláírása előtti napon szerzett tudomást. Ezzel kapcsolatban jelezte: örült annak, hogy a tárgyalási folyamatokban nem kellett részt vennie.

 A volt pénzügyminiszter véleménye szerint a minisztériumban valószínűleg több szt-tiszt is tevékenykedhetett, de csak Medgyessy neve került előtérbe.

 Ellenzéki kérdésekre válaszolva Hetényi jelezte: a jelenlegi kormányfő gyors karrierje nem volt összefüggésben kémelhárítói munkájával. Megjegyezte: Medgyessyt az ő javaslatára nevezték ki miniszterhelyettessé.

 Hetényi szólt arról is, hogy a francia pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások során Medgyessy tőle nem kapott szt-tiszti feladatokat és - mint mondta -, azt sem tudja elképzelni, hogy másoktól kapott volna ilyen jellegű megbízatást. Kitért arra is, hogy Medgyessy Péter a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetőjeként ismerhette az ország gazdasági állapotára vonatkozó adatokat.

 Nikolits István, a Horn-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere meghallgatásán jelezte: a sajtóból értesült a jelenlegi kabinet első emberének titkosszolgálati múltjáról.

 Nikolits a zárt meghallgatást követően újságíróknak elmondta, hogy a Medgyessyt beszervezők jó munkát végeztek, hiszen olyan helyen dolgozott, ami akkori szemmel is aranyat ért. Aláhúzta: Medgyessy Péter munkája tisztességes szakmai feladat volt, mint ahogyan a mai is az.

 Nikolits, a bizottság előtt beszámolt a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök szt-tiszti tevékenységének milyen tartalmi elemei volta.

 A volt titokminiszter kijelentette: a bizottság munkája rendkívül szerencsétlen, mert olyan kérdéssekkel foglalkoznak, amely az ország védelmi képessége szempontjából rendkívül kényes. elmondta ugyanakkor azt is: szerencsétlennek tartja a testületet létrehozó határozatot is és - mint megfogalmazta - a testületnek be kellene fejeznie a munkáját. Nikolits István hangot adott azon véleményének is, hogy a kormányfővel szemben semmi olyat nem tudnak felmutatni, amely törvénytelenséget sejtet.

 Békesi László, aki a Lázár-, Grósz-, és Németh-kormányban pénzügyminiszter-helyettesi tisztet látott el, illetve a Németh-kormányban pénzügyminiszteri megbízatást is kapott elmondta, hogy korábban nem volt tudomása Medgyessy titkosszolgálati múltjáról.

 Békesi László - tájékoztatása szerint - 1985-ben került a minisztériumban, ahol 1989-ig miniszterhelyettesként, 1989 után pedig, egészen az első szabadon választott kabinet beiktatásáig, miniszterként dolgozott. Megjegyezte: Medgyessyt 1977-78-tól szakmai körökből ismeri. Békesi jelezte: amíg a tárcánál dolgozott, nem tudott arról, hogy ott szt-tisztek is működnek. Az IMF-tárgyalásokra vonatkozó ismeretekkel a volt miniszter nem rendelkezett, azt azonban elmondta, hogy a Fővárosi Tanács általános elnökhelyetteseként 1980-81 fordulóján értesült a csatlakozási szándékról.

 Békesi közölte: a Magyar Atlétikai Szövetség elnökeként Maróthy Lászlóval, a Budapesti Pártbizottság első titkárával együtt 1984 tavaszán Kádárt próbálta meggyőzni az olimpiai részvétel fontosságáról, de Kádár a javaslatot elvetette, mert - ahogy Békesi szerint elmondta - már amúgy is sok frontvonal van a Szovjetunióval. Ezek között - Békesi elmondása szerint - megemlítette a világbanki tagságot is.

 Toller László, Vadai Ágnes és Wiener György szocialista delegáltak közös jelentéstervezete bár a hétfői ülésre nem érkezett meg a testület elnökéhez, az ülést követően Toller László mégis eljuttatta a sajtó képviselőihez.
A jelentéstervezet, amelyben visszaköszönnek a Medgyessy-ügy kapcsán hangoztatott szocialista érvek, a többi között leszögezi: a miniszterelnök titkosszolgálati tevékenysége nem ütközött sem jogszabályba, sem erkölcsi normákba, elősegítette az ország pénzügyi érdekeinek érvényesítését, az azt veszélyeztető nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrését, a vele kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra kerülését követően pedig nem jelentkeztek a köztársaság nemzetközi tekintélyét hátrányosan befolyásoló következmények. A szocialisták jelentéstervezete a Magyar Nemzet június 19-i számában közzétett második dokumentummal kapcsolatban megfogalmazza: annak valódiságát alátámasztó adat nem keletkezett a vizsgálat során. Mint ismert: a nevezett dokumentum szerint az 1956-os forradalom 20. évfordulójához közeledve Medgyessy jelentést készített a Pénzügyminisztériumnál, az OTP-nél és az Állami Biztosítónál dolgozó potenciális ellenforradalmárokról.

 Toller munkájával kapcsolatban Simicskó István (Fidesz) elmondta: furcsának találja, hogy a vizsgálóbizottság MSZP-s alelnöke azelőtt készít jelentéstervezetet, hogy a testület meghallgatta volna a megidézni szándékozott személyeket, illetve hogy a különböző szervezetektől bekért iratokat megkapták volna.

Augusztus 9.

Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor cáfolják a Népszabadság értesüléseit és átvilágításuk akadályoztatásáról


 Kiszely Gábor, a Medgyessy-bizottság szakértője elmondta: a Népszabadság vagy valótlanságot ír, amikor azt állítja, hogy különleges nemzetbiztonsági kockázatot jelent a személye, vagy olyan források
állnak a rendelkezésére, amelyek törvénytelenek. A szakértő szerint vélelmezhetően valahonnan első forrásból, jelen esetben a Nemzetbiztonsági Hivataltól jutottak el a Népszabadsághoz ezek az információk, amelyek valóságtartalma azonban nem ellenőrizhető, csak amikor ezt a bizottság elnöke hivatalos úton kézhez kapja. Közölte azt is: a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét a nemzetbiztonsági illetékesek zárt borítékban juttatják el a bizottság elnökéhez és egyedül ő jogosult arra, hogy felbontsa. Kiszely jelezte: Balogh László eddig nem kapott kézhez ilyen jellegű dokumentumot a Nemzetbiztonsági Bizottságtól.

 Kiszely Gábor elmondta: amint tájékoztatják a vizsgálat eredményéről - az akár pozitív, akár negatív -, azonnal a nyilvánosság elé tárja. Hozzátette: amennyiben a vizsgálat számára kedvező eredménnyel zárul, a Népszabadságot
feljelenti valótlanság terjesztése miatt.

 A Terror Háza szakmai igazgatója hangsúlyozta: Gorka Sebestyénhez hasonlóan jelenleg ő sem fér hozzá titkosnak minősülő iratokhoz és ez jelentős mértékben hátráltatja munkájukat. Megjegyezte: a szocialista frakció szakértője, Csatári István - aki hosszú ideig munkatársa volt a III/II-es csoportfőnökségnek - már megkapta a C típusú ellenőrzés eredményét, pedig az ő esetében később kérték a vizsgálatot. Kiszely Gábor feltette a kérdést: mi mást lehet e mögött sejteni mint hogy hátráltatják egy parlamenti bizottság munkáját. Hozzátette: Medgyessy Péter - több mint egy héttel azelőtt - meghallgatásán biztosította a bizottságot arról, hogy mindent megtesz a C típusú ellenőrzési folyamat minél
hamarabbi lezárulása érdekében.

 Politikai támadásnak, megalapozatlan vádnak és valótlan állításnak minősítette Gorka Sebestyén, a Medgyessy-bizottság szakértője azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Kiszely Gábor szakértővel együtt
"fennakadt" a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton.

 Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár felhívta a figyelmet: a vizsgálatok adott stádiumában még semmiféle megállapítást nem lehet tenni arra vonatkozóan, hogy valaki "fennakadt-e" a C típusú átvilágításon. Hozzátette: a Nemzetbiztonsági Hivataltól eddig nem terjesztették fel a Gorka Sebestyénre és Kiszely Gáborra vonatkozó C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatok eredményét, ezért erről még nem tud mondani semmit, a nemzetbiztonsági ellenőrzés azonban "egyébként sem a nyilvánosságra tartozó kérdéskör".

 Tóth András megjegyezte: a C típusú vizsgálatok határideje 60 nap, tehát a mandátummal augusztus 15-ig rendelkező Medgyessy-bizottság szakértői esetében ez szeptemberben jár le. Arra a kérdésre, hogy várhatóan mikorra fejeződik be Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor vizsgálata, a politikai államtitkár nem tudott válaszolni.

 Gorka Sebestyén, a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság nemzetbiztonsági szakértője belejelentette: helyreigazítási kérelmet intézett a Népszabadság című napilaphoz. A kérelem szerint az újság valótlanul állította a szakértőről, hogy amerikai állampolgár, a lap állításával ellentétben ilyet a tévében sem mondott. A szakértő helyreigazítási kérelmében kifogásolja azt is, hogy a Népszabadság a Fidesz által delegált szakértőként említi, holott a bizottság szakértője, akit egyhangúlag szavaztak meg a képviselők. Gorka Sebestyén azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy "fennakadt" a nemzetbiztonsági vizsgálaton, arra figyelmeztetett: Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár azt nyilatkozta, hogy a vizsgálat még folyamatban van.

 A C típusú vizsgálat kimenetelével kapcsolatban a szakértő úgy vélekedett: vagy egy nagy ügyet akarnak csinálni, és akkor hamarosan bedobnak egy nemleges választ, vagy elhúzódik a vizsgálat, és nem adnak semmiféle választ a bizottsági mandátum augusztus 15-i lejártáig.

 Azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy kifogásolható-e Gorka Sebestyénnek az a korábbi nyilatkozata, mely szerint az Antall-kormány ügynöklistákat juttatott Izraelbe, Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba, a szakértő kifejtette: ezt a listákkal kapcsolatos információt két általa nagyon megbízható forrásnak minősülő embertől kapta, az egyik egy amerikai állampolgár, volt tisztviselő, a másik magyar. Megjegyezte: mint független szakértő hitelesnek minősíti a két forrást - amit a listákkal összefüggésben elmondott, erre alapozta. Elmondta azt is: furcsának találja, hogy az említett értesülést ennyire erősen cáfolják. Ahogyan a szakértő megfogalmazta: ez sugall valamit.

 Gorka magyar-brit kettős állampolgárságával kapcsolatban azt mondta: nagyon érdekes lenne, ha az jelentene nemzetbiztonsági kockázatot, hiszen például Zwack Péter országgyűlési képviselő, illetve Király Béla volt miniszterelnöki tanácsadó is kettős állampolgárságú volt.

 A szakértő cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint tőle származik a zámolyi romáknak nyújtott orosz titkosszolgálati segítségről szóló, egy brit szaklapban megjelent korábbi írás.

 A szakértő furcsállja, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálat titkossága ellenére a személyével kapcsolatban információk kerültek nyilvánosságra, ami minden bizonnyal titoksértés.

Augusztus 8.

Balogh László az átvilágítások nehézkessége mögött szocialista trükköt sejt


 Balogh László sajtótájékoztatón fejezte ki rosszallását azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártok által felkért szakértők - szemben a kormánypárti delegáltakkal - még nem juthattak hozzá a nemzetbiztonsági átvilágításukról szóló igazoláshoz.
A Népszabadság szerint Gorka Sebestyén, a bizottság kettős, amerikai-magyar állampolgárságú szakértője "fennakadt" a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen. A lap megemlíti azt is: különös kockázati tényezőket állapítottak meg esetében a Nemzetbiztonsági Hivatal szakemberei.
A kormányfő titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság elnöke a Népszabadság értesülésére reagálva csütörtökön kijelentette: feljelentést tesz titoksértés miatt, ha a szocialista napilap által közöltek beigazolódnak, ám ha a hír mégis hamisnak bizonyul, úgy az érintett fog helyreigazítást kérni.

 Balogh az esettel kapcsolatban leszögezte: a bizottság elnökeként először neki van joga az ügyben informálódni, hiszen Gorka átvilágítását is ő kezdeményezte. Balogh a lapok téves szóhasználatát is kifogásolta. Mint elmondta: Gorka Sebestyén nem a Fidesz szakértője, őt a bizottság egyhangúlag megválasztotta meg.

 Balogh László elmondása szerint, a szakértő bár jelenleg is dolgozik, munkáját azonban hátráltatja, hogy az átvilágítás hiányában nem juthat hozzá sem a zárt ülések jegyzőkönyveihez, sem pedig más zárt anyagokhoz.

 A testület elnöke az átvilágítások körüli furcsa fejleményekről szólva hangsúlyozta: meggyőződése, hogy "egy újabb szocialista trükkel" van dolga. Balogh az elmúlt időszak történéseire utalva megjegyezte: előbb az ő C típusú átvilágításának fázisait szivárogtatták ki, majd az állambiztonsági múlttal foglalkozó bizottságnak szánt adatokkal tették ugyanezt, most pedig Gorka Sebestyén ellenőrzésének körülményei kerülnek nyilvánosságra. Mindezekkel kapcsolatban Balogh felhívta az MSZP figyelmét arra, hogy "fejezze be a szolgálatok presztízsének rombolását, és ne hozza abba a gyanúba az NBH-t, hogy onnan szivárognak ki az ilyen adatok". Az elnök ugyanakkor azt is jelezte: megérti, hogy az MSZP-nek ajándék minden olyan nap, amikor médiabotrányt tud gerjeszteni, mert addig sem foglalkozik a sajtó a kormányfő titkosrendőri múltjával.


Augusztus 7.

Medgyessy Péter múltjával kapcsolatos dokumentumokat hoznak nyilvánosságra


 Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjával foglalkozó bizottság ülésén elhangzott: a testület bekéri az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának 1990 májusa és 1991. december 31-e közötti üléseinek jegyzőkönyvét, mert feltételezik, hogy ekkor tárgyaltak az egykori állambiztonsági szervek iratainak selejtezéséről, illetve egy részük megsemmisítéséről.

 A kormányfő múltját feltárni szándékozó bizottság a Rendőrtiszti Főiskola korábbi tankönyveit is tanulmányozni kívánja. Ennek során a testület arra keresi a választ, hogy a katonai elhárítók ugyanazt a kiképzést kapták-e, mint a polgári elhárítók.

 Az ülésen az MDF és a Fidesz képviselői indítványozták, hogy 1990-től 1960 visszamenőleg kérjék be azok névsorát, akik az említett időszakban a Belügyminisztérium irattárában jártak. A bizottság ellenzéki delegáltjai azt is javasolták, hogy a grémium hallgassa meg Németh Miklós egykori miniszterelnököt is.

 Az ülésen kiosztották azokat a korábban titkosított dokumentumokat, amelyek Medgyessy Péter szt-tiszti múltjával kapcsolatosak. Azon iratokból, amit közzétettek az derül ki, hogy Medgyessy Péter megbízatása a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban jelentkező külső ellenséges tevékenység szemmel tartására terjedt ki.

 "A D-209-es elvtárs kinevezését követően aktív és eredményes állambiztonsági munkát végzett" - olvasható egy 1982 októberi anyagban. "Megfelelő kapcsolati rendszer kialakítása esetén továbbra is szívesen vállalja a hivatásos szolgálatot" - áll egy másik, szintén 1982 októberében született javaslatban. Az 1976-ban íródott környezettanulmány szerint a jelenlegi kormányfő "határozott politikai állásfoglalásai, a marxizmus-leninizmus alapkérdéseiben való jártassága azt mutatta, hogy ideológiai téren tájékozott, meggyőződésében tántoríthatatlan" és az MSZMP "politikai irányvonalával egyetért". Medgyessy kézzel írott önéletrajzából kiviláglik: 1977-ben párttitkárrá választása után a Pénzügyi és Számviteli Főiskola félállásos adjunktusi állását "túlterhelés" miatt hagyta ott.


Augusztus 6.

Csak Kuncze kabinetfőnöke vitt ki iratokat a BM irattárából - Horváth István a reformkommunisták szerepéről - Vidus Tibor meghallgatása


 Kuncze Gábor a bizottság előtt kijelentette: Medgyessy Péter múltjáról a Magyar Nemzet című lapból értesült. A Horn-kormány belügyminisztere elzárkózott annak kifejtésétől, milyen indíték alapján döntött úgy az SZDSZ, hogy mégis kitart Medgyessy mellett. Azon belügyminisztériumi lista kapcsán, amely arról tanúskodik, hogy az elmúlt tizenkét évben bár több magas rangú politikus is járt a tárca irattárában, de csak egyetlen ember, Kuncze kabinetfőnöke vitt onnét magával iratokat, a volt miniszter kifejtette: Gyekicki András az 1995-ben létrehozott minisztériumi iratfeltáró bizottság számára vitt anyagot.

 Horváth István, a rendszerváltozás előtti időszak egyik belügyminisztere, a testület előtt kijelentette: a jelenlegi kormányfő szt-tiszti működéséről csak akkor értesült, amikor aláírta a szolgálati viszonyának megszűntéről szóló dokumentumot. Horváth - mint elmondta - semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a jelenlegi kormányfő korábban szt-tiszt volt. Az egykori belügyminiszter jelezte: a rendszerváltozás során jelentős szerepet játszottak az MSZMP demokratikus szocializmust képviselő politikusai.

 Vidus Tibor, az NBH egykori főigazgatóját zárt ülésen hallgatta meg a kormányfő titkosszolgálati múltjának feltárásával megbízott parlamenti bizottság.

Augusztus 5.

Villányi Miklós: Medgyessy B-listáján valós nevek vannak - Horváth Balázs: ha tudta volna, nyugdíjazza - Kövér László és Jónás Endre a bizottság előtt


 A miniszterelnök titkosszolgálati múltjával foglalkozó parlamenti vizsgáló bizottság ülésén sor került Villányi Miklós meghallgatására. Az egykori pénzügyminiszter, aki 1987 és 1989 között töltötte be ezt a hivatalt a bizottság előtt kijelentette: sem pénzügyminiszterként, sem pedig azt megelőzően nem volt tudomása arról, hogy a jelenlegi kormányfő szigorúan titkos minősítésű tisztként is dolgozott, ezzel kapcsolatban dokumentumokat sem látott és más szt-tiszt létezéséről sem tudott. A bizottság ellenzéki tagjainak felvetésére, miszerint a korábbi meghallgatásokon szó volt arról, hogy a pénzügyminisztériumnál legalább egy ember tudott az szt-tiszt létéről, s ez a személy maga a miniszter volt, Villányi ismételten kijelentette: senki nem tájékoztatta arról, hogy ki volt a minisztériumban a szigorúan titkos tiszt.

 A volt pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a tárcánál készültek a párt illetékes vezetőt informáló hangulatjelentések. Villányi szerint ezek a jelentések nem tartalmaztak titkos információkat, mivel ezen összefoglalók célja éppen a vezetők és a tagság tájékoztatása volt.

 Simicskó István (Fidesz) kérdésére válaszolva Villányi Miklós szólt arról, hogy a Magyar Nemzetben nyilvánosságra hozott, de Medgyessy Péter által hamisítványnak nevezett, 1978. szeptember 28-án született dokumentumban olvasható nevek valósak. Emlékezetes: ebben a dokumentumban azokról az OTP-nél és a Pénzügyminisztériumnál dolgozó munkatársakról olvasható jelentés, akik "egy esetleges ellenforradalmi megmozdulás" potenciális résztvevői lehetnek, és akik "alkalmasak egy ilyen megmozdulás vezetésére".

 Kövér Lászlót, a polgári kormány első titokminiszterét zárt ülésen hallgatta meg a testület. Kövér a bizottság előtt azon vélekedésének adott hangot, miszerint a rendszerváltozás folyamatában a titkosszolgálatok is fontos szerephez jutottak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a titkosszolgálatok tagjai az újonnan alakult demokratikus pártokba is beépültek, ahol bomlasztó tevékenységet fejtettek ki. A Fidesz politikusa példaként a szociáldemokrata párt szétesését és az MDF-ben lezajlott folyamatokat hozta fel.

 A bizottság szintén zárt ajtók mögött hallgatta meg Jónás Endrét, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatóját is.

 A testület sort kerített Horváth Balázs, az Antall-kormány belügyminiszterének meghallgatására is. Az első szabadon választott kormány belügyminisztere megfogalmazta: nem volt tudomása arról, hogy Medgyessy Péter szt-tiszt is volt. Mint hangsúlyozta: ha tudott volna erről, akkor Medgyessyt 1990-ben nyugdíjba küldte volna, mert tartalékállományba vételével nem szűnt meg a jelenlegi kormányfő viszonya a rendőrség felé.

Augusztus 1.

Medgyessy a bizottság előtt - Medgyessy: önként lettem III/II-es - Medgyessy állítja, hogy kollégáiról nem írt jelentést, csak elemző munkát végzett - Szt-besorolás az IMF-tárgyalások miatt - Munka Érdemrend az eredményesség gyümölcse - Az ellenzék újabb meghallgatás mellett van


 Medgyessy Péter a titkosszolgálati múltjával foglalkozó parlamenti vizsgáló bizottság előtt elmondta: kényszertől és zsarolástól mentesen, választási lehetőség birtokában döntött úgy, hogy a III/II-es főcsoport munkatársa lesz. Simicskó István (Fidesz) kérdésére a kormányfő elmondta, hogy 1978 első hónapjaiban, amikor ő a nemzetközi ügyek főosztályán dolgozott, az akkori pénzügyminiszter kérésére találkozott a kémelhárítás egyik vezetőjével - nevére és rangjára már nem emlékszik -, aki közölte vele, szeretnék, ha elvállalná a titkos információk védelméből és elemzések készítéséből álló feladatot. Ez utóbbi kapcsán a kormányfő megfogalmazta: a munka főként sajtóhírek elemzéséből állt, miután ekkor már majd minden információ beszerezhető volt ezen az úton.

 Medgyessy szerint az 1978-as nyitás következményeként nem került sor Magyarországon a lengyelországihoz hasonló "zavargásra".

 A kormányfő a bizottságnak elmondta: arra nem emlékszik, hogy aláírt-e beszervezési papírt.

 A kormányfő - Simicskó István (Fidesz) kérdésére válaszolva - tagadta, hogy megbízatása karrierje szempontjából előnyt jelentett volna.

 Balogh Lászlónak (MDF) adott válaszában elmondta, hogy a jelzett feladat elvégzéséért nem kapott rendszeres fizetést, az akkori gyakorlatnak megfelelően ugyanis a magasabb összegű pénzügyminisztériumi fizetését, és nem az szt-tiszti munkájáért járó juttatást vette fel.

 A kormányfő elismerte, hogy munkájáért kapott pénz- és tárgyjutalmat.

 Medgyessy elmondta: formális szt-tiszti kiképzést nem kapott.

 A kormányfő - saját állítása szerint - titkosszolgálati tevékenysége alatt egyetlen kollégájáról sem írt jelentést, és az nem is volt feladata.

 A meghallgatáson a kormányfő megismételte: a Magyar Nemzetben közreadott azon dokumentum, amelynek tanúsága szerint jelentést írt volna kollégáiról, hamisítvány.

 Medgyessy szólt arról, évente egyszer írásban összegző elemzéseket kellett készítenie, amelyek azt mutatták be, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent a gazdaság rossz állapota, mennyire szükséges nyitni a világ felé. Medgyessy emellett - elmondása szerint - javaslatokat tett az általa szükségesnek tartott lépéseket illetően.

 Simicskó István (Fidesz) Medgyessy kijelentésével kapcsolatban felvetéssel élt: ha a jelenlegi kormányfő csak elemző munkát végzett, ezt miért szt-tiszti minőségben kellett megtennie. A kormányfő szerint erre az IMF tárgyalások titkossága miatt volt szükség.

 Balogh László (MDF) bizottsági elnök azon megjegyzésére, hogy az szt-tiszteknek havonta egyszer egyeztetniük kellett tartótisztjeikkel, Medgyessy elmondta, hogy havonta átlagban egyszer ő is találkozott tartótisztjével, ám ezekről az összejövetelekről csak írásos kivonat készült.

 Medgyessy Péter - mint elmondta - három tiszttel állt kapcsolatban, akik közül az egyik már elhunyt. A kormányfő a másik két tiszt nevéről csak írásban volt hajlandó tájékoztatni a bizottság elnökét.

 Medgyessy kijelentette: az 1982-es IMF-csatlakozással megbízatása bár megszűnt, ám nem nyugdíjazták, így 1982 október 1-jétől miniszterhelyettesi és szt-tiszti tevékenysége között három hónapon keresztül időbeni átfedés volt.

 Medgyessy szólt arról, hogy jóllehet nyugdíjat nem kapott, kitüntetésben mégis részesült: 1982-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át pénzügyminisztériumi tevékenységéért. Megemlítette: büszke a kitüntetésre, amit Antall József néhai miniszterelnökkel egy időben vehetett át.

 A kormányfő tiszti rangjáról nem tudott pontos információt adni. Mint mondta: főhadnagyként kezdte, és valószínűleg századosként fejezte be tevékenységét, de erre már nem emlékszik.

 Medgyessy Péter a más csoportfőnökségekkel történő kapcsolattartást illetően kijelentette: a III/II-esen kívül egyetlen csoportfőnökségnek sem dolgozott, és senkit nem szervezett be ilyen tevékenységre.

 Titkos feladatairól szólva a kormányfő példaként egy dél-koreai utat hozott fel, ahol Demján Sándorral együtt gazdasági tárgyalásoknak álcázott látogatást tett.

 Medgyessy hangot adott azon vélekedésének, mely szerint nem az MSZP-ből kerültek ki az ügyet kirobbantó dokumentumok.

 Toller László (MSZP) kérdésére, hogy miért nem tárta a nyilvánosság elé az szt-tiszti múltjára vonatkozó információkat, Medgyessy megjegyezte, hogy egy korábbi interjújában, illetve az MSZP elnöksége és választmánya előtt is utalt múltjának ezen részére.

 A testület elnöke, Balogh László (MDF) azt kifogásolta, miért nem kaptak lehetőséget a Medgyessyről szóló dokumentumok ismertetésére a nyílt ülésen.

 A meghallgatást követően az ellenzék kérte, hogy egy újabb, ezúttal zárt ülésen jelenjék meg a kormányfő.

 Medgyessy ígéretet tett, hogy az idő hiányában megválaszolatlanul marad kérdéseket levélben fogja megválaszolni.

 Körömi Attila (Fidesz) arra kérte a bizottságot, hogy a miniszterelnököt újabb nyílt ülésen ismét hallgassák meg, ezért a testület elnöke újabb időpontot kér majd Medgyessy Pétertől.

 Balogh László (MDF) az ülést követően a Magyar Nemzetnek elmondta: a meghallgatás felemásra sikeredett. A politikus nehezményezte, hogy a titokgazda nem oldotta fel a dokumentumok titkosságát, ezért erről a nyílt ülésen nem kérdezhették meg Medgyessy Pétert. Balogh megjegyezte: ezek miatt a következő két hétben valószínűleg újra a bizottság elé kell hívni a miniszterelnököt.

Július 30.

Pintér az iratkezelésről a BM-ben - Pászty Tibor és Dömény Tamás volt NBH-s vezetők meghallgatása


 Pintér Sándor a Medgyessy-bizottság ülésén emlékeztetett arra, hogy a Belügyminisztérium vezetését átvéve döbbenten látta maga körül azt a hanyagságot, ahogyan a padlástól a pincéig különböző helyeken tárolt dokumentációkat felügyelik. Utalt arra is: kérésére nem tudtak olyan jegyzőkönyvet felmutatni, amelyből kiderült volna, hogy korábban kik és mikor léptek be ezekbe a helységekbe. Kijelentette: teljességgel kizárható, hogy az ő minisztersége alatt kerültek volna ki a tárcától azok a dokumentumok, amelyeket a Magyar Nemzet ismertetett. Szerinte erre csak korábban kerülhetett sor. Elmondta: aki ehhez hasonló dokumentumot vitt ki az irattárból, az fegyelemsértést követett el, ám ha abban állam- vagy szolgálati titok is volt, úgy bűncselekménnyel is gyanúsítható .

 Pintér Sándor a meghallgatáson elmondta: az MSZP-s képviselők által is megszavazott törvény alapján hozott kormányhatározat értelmében szakértői bizottságot állított fel, amely arra volt hivatva, hogy eldöntse, az irattárban őrzött dokumentumok közül mit kell átadni a Történeti Hivatalnak, mit a szakszolgálatoknak, és mit kell a BM felügyelete alatt hagyni. Ez utóbbiakat Pintér szerint két páncélszekrényben őrizték, amelyek kinyitásakor - a törvény előírása szerint - Demeter Ervin társaságában volt jelen, hogy ellenőrizze a munkálatokat. Megjegyezte: soha nem járt abban az irattárban, amelyben az egykori III/II-es szt-tisztek iratait őrzik. Ezzel összefüggésben javasolta a bizottságnak, hogy tájékozódjanak a Rendőrtiszti Főiskola archívumában is, mert korábban ott is folyt ilyen jellegű szakoktatás. A volt belügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az szt-tiszteknek valószínűleg volt úgynevezett munkadossziéjuk, a kinevezésükről szóló parancs pedig legalább öt példányban készült. Pintér ezzel kapcsolatban megjegyezte: abban az irattárban sem járt soha, ahol az ilyen kinevezési parancsokat őrzik.

 Pintér Simicskó István (Fidesz) azon kérdésére, miképpen lehet az, hogy Medgyessy szt-tiszti múltjára vonatkozó anyag nem a BM archívumából, hanem az NBH főigazgatói irattárából került elő, elmondta: elképzelhető, hogy a kormányfő papírjait az aktív tisztek anyagával együtt vitték el a tárcától.

 A bizottság meghallgatta Pászti Tibor és Dömény Tamás az NBH egykori vezető beosztású munkatársait, akiktől a szt-tisztek feladatairól érdeklődtek.


Július 29.

Lamerth sugalmazása: Demeter és Pintér tud az iratok sorsának alakulásáról - Lamperth lehetővé teszi, hogy a Medgyessyre vonatkozó parancsokról a képviselők másolatot készíthessenek - Lamperth: csak a Magyar Nemzetből értesült a kormányfő múltjáról - Boross Péter, Somogyi Tamás, Dobokay Gábor, Nagy Lajos és Rawelhoffer Antal meghallgatása


 Balogh László (MDF) elnök a képviselőket nyilatkozatra kérte: jelezzék, ha a legutóbbi vizsgálóbizottsági ülés zárt meghallgatásain elhangzottakról tájékoztatták a sajtót. A jelenlévő képviselők és szakértők hangsúlyozták: nem nyilatkoztak az ott hallottakról.

 Lamperth Mónika a testület elnökének korábbi kijelentését visszautasítva kijelentette: nem hátráltatja a grémium munkáját.

 Toller László (MSZP) kérdésére válaszolva Lamperth szólt arról, hogy a jegyzőkönyvek tanúsága szerint 2000 nyarán Demeter Ervin és Pintér Sándor akkori miniszterek együtt jártak a Belügyminisztérium irattárában. Simicskó István (Fidesz) felvetésére a miniszter nem kívánt többet elárulni az ügyről. Ahogy elmondta: arról az érintetteket kellene megkérdezni.

 Nyitrai András (Fidesz) arra szeretett volna választ kapni, hogy a belügyminiszter miért hozta szóba a fentieket. Nyitrai emlékeztetett: a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként ő maga is járt 1998 őszén a trezorban, de már akkor sem volt ott semmi, mert minden anyag a Történeti Hivatalba került át. Hozzátette: a miniszterek két évvel későbbi látogatásukkor legfeljebb az üres polcokat nézhették meg.

 Nyitrai András (Fidesz) felszólította Lamperthet, hogy ne próbálkozzon sugalmazni bármit is. Lamperth Mónika visszautasította Nyitrai feltételezését, mint megfogalmazta: neki nincsenek prekoncepciói.

 Balogh László (MDF), a testület elnöke felkérte a belügyminisztert, hogy készíttessen listát arról, hogy a rendszerváltozás óta kik jártak a Belügyminisztérium irattárában.

 Balogh (MDF) kérést intézett Lamperthez amiatt is, hogy a miniszter adjon lehetőséget arra, hogy a testület tagjai az irattárban megtekinthessék az őket érdeklő iratokat.

 Balogh László (MDF) többszöri kérésére megállapodást született arról, hogy Lamperth nem csak lehetővé teszi, hogy a Medgyessyre vonatkozó parancsok eredeti példányát a képviselők láthassák, hanem azokat fénymásolatban is megkapják a testület tagjai.

 Simicskó István (Fidesz) kezdeményezte, hogy a grémium tagjai hozzájuthassanak a Belügyminisztérium 1960 óta használatos belső telefonkönyvéhez.

 Lamperth jelezte: a Magyar Nemzet cikkéből értesült Medgyessy Péter kormányfő titkosszolgálati múltjáról.

 A belügyminiszter Simicskó István kérdésére válaszolva és a Kiss Elemér által átadott dokumentumkötegre utalva úgy fogalmazott, hogy tárcavezetőként nincs mondanivalója az NBH vezetőjének külön irattáráról.

 A bizottság zárt ülésen hallgatta meg Boross Péter volt belügyminisztert és Somogyi Tamás korábbi NBH-irányítót.

 A testület Dobokay Gábort, Nagy Lajost és Rawelhoffer Antal egykori NBH-vezetőket szintén meghallgatta.

Július 26.

Kiss Elemér MeH-es dokumentumokat ad át - Az ellenzék az iratokkal kapcsolatban furcsaságokat lát - Simon Sándor volt NBH-főigazgató meghallgatása - Kónya szerint nemzetbiztonsági érdek volt a III/I-es és a III/II csoportfőnökség továbbműködtetése - Földesi Jenő volt III-as főcsoportfőnökségi vezető: Medgyessy nem volt szt-tiszt


 Eddig nem ismert adatbázisból, az úgynevezett főigazgatói irattárból származó dokumentumokat bocsátott a kormányfő ügynöki múltját tudakoló parlamenti vizsgálóbizottság rendelkezésére a Miniszterelnöki Hivatal.

 Simicskó István (Fidesz) a kancelláriaminiszterhez kérdést intézett, melyben kifogásolta, hogy egy átlagos szt-tiszti irathoz képest hiányos az a dokumentumgyűjtemény, amelyet Kiss Elemér átadott a bizottságnak.

 Kiss Elemér kancelláriaminiszter szerint a dokumentumgyűjtemény hiánytalan, ugyanakkor hozzátette azt is: nem tudja, mit kellene még tartalmaznia. Elmondta: három napja kapta meg a Nemzetbiztonsági Hivataltól az iratcsomagot. Kiss megemlítette továbbá: e dokumentumok nem képezték adás-vétel tárgyát, az NBH főigazgatói valószínűleg megfeledkeztek róla.

 A testület ellenzéki tagjai furcsának tartották, hogy egy ilyen típusú iratköteg elkerülte az NBH-vezetők figyelmét.

 Simon Sándor, a rendszerváltozást követő NBH-s főigazgató zárt ülésen részletezte, mi volt a feladata egy szt-tisztnek, hogyan történt a beszervezése és miként működött a III-as főcsoportfőnökség. Az NBH egykori vezetője utalt arra, hogy az egyes ügyosztályok között átfedés volt, tehát kémelhárító feladattal megbízott tisztek végeztek III/III-as belső elhárító munkát is, és ennek keretében jelentéseket is készítettek - például kollégáikról.

 Földesi Jenő, a rendszerváltozás előtti egyik III-as főcsportfőnökségi vezető meglepő és ellentmondásos állításokat fogalmazott meg arról, hogy Medgyessy nem volt szt-tiszt, hogy nem dolgozott a hálózatban, csupán úgynevezett preventív tanácsadó volt és kiválóan végezte a munkáját.

 Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere kijelentette: nem volt tudomása a kormányfő szt-tiszti múltjáról, arról csak a sajtóból értesült. Kónya a meghallgatáson elmondta: tudták, van átjárás a csoportfőnökségek között, de úgy gondolták, nemzeti érdek a kémelhárító és a hírszerző szolgálatok továbbműködése. Hangsúlyozta: ha a III/I-es és a III/II-es csoportfőnökségeket úgy kezelik, mint a III/III-ast, Magyarország nemzetbiztonsági szempontból védtelenné vált volna. Szólt arról is: amikor a tárca élén állt, tudott arról, hogy a Belügyminisztérium pincéjében vannak a III/III-as iratok, de azokba soha nem tekintett bele.

 Kónya úgy tudja, hogy az új szolgálatok felállításakor a III/I-es és a III/II-es dokumentumok a jogutódhoz kerültek, de nincs kizárva, hogy a Belügyminisztériumnál is maradtak anyagok, főként személyzeti iratok.

 A volt belügyminiszter elmondta, hogy nem az ügynököket kell az első helyre tenni, amikor valaki elítéli az előző rendszert, nem a titkosszolgálatok voltak a legártalmasabb részei a kommunista időszaknak. A rendszer tetején a legfelső pártvezetők álltak - emlékeztetett.

 Zárt ülésen hallgatták meg Pallagi Ferencet és Harangozó Szilvesztert, a III-as főcsoportfőnökség 1990 előtti vezetőit.

 Toller László (MSZP), a bizottság alelnöke rögtönzött sajtótájékoztatóján megfogalmazta: a meghallgatások előrevitték a testület munkáját, "a korrekt kérdésekre korrekt válaszokat kaptak".

 Balogh László, a bizottság MDF-es elnöke a grémium ülése után közölte: a titokgazdához fordul, hogy a testület zárt üléseiről készült jegyzőkönyveket később hozzák nyilvánosságra.

Július 25.

Toller: Balogh kövesse meg Lamperthet! - Katona Béla meghallgatása - Gál Zoltán: Medgyessy tájékoztatta a szocialista választmányt - Gál: "a trezorról azon minisztereknél kellene tudakozódni, akik jártak is ott" - Füzessy, Gálszécsy: nem tudtak a kormányfő múltjáról


 Toller László (MSZP) szerint Balogh Lászlónak (MDF) meg kellene követnie Lamperth Mónikát, mert kifogásolta késedelmes eljárását, holott nem is tőle kellett volna kérnie az érintett személyek titoktartási kötelezettségeinek feloldását.

 Simicskó István (Fidesz) hangsúlyozta: az érintetteket nem zárt ülésen kellene meghallgatni, mint ahogyan azt korábban Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár feltételül szabta. Simicskó az ügyet szavazásra kívánta bocsátani.

 A szocialista delegáltak a házszabály azon passzusára hivatkozva, mely szerint államtitokról zárt ülésen lehet csak nyilatkozni, elutasították Simicskó (Fidesz) indítványát.

 Sor került Katona Béla meghallgatására, ám az előbb hivatkozott ok miatt zárt ülésen került erre sor. Az ülést követően Katona arról beszélt, hogy minisztersége idején nem volt tudomása Medgyessy Péter szt-tiszti múltjáról. Elmondta azt is, hogy a bizottság előtti nyilatkozata nem indokolta a zárt meghallgatást.

 A bizottság meghallgatta Gál Zoltánt, a Németh-kormány belügyminiszterét is, akinek - állítása szerint - nem volt tudomása Medgyessy szt-tiszti múltjáról. Gál beszélt arról is, hogy Medgyessy a 2001 tavaszán tartott országos választmányi ülésen mindent elmondott, amit a törvényi szabályozás miatt elmondhatott. A volt belügyminiszter az ellenzék erre vonatkozó további kérdéseit megkerülve jelezni kívánta: az MSZP belső ügyei nem szolgálhat témául a bizottság számára.

 Gál Zoltán a bizottság azon kérdésére, mely szerint volt-e köze az iratmegsemmisítésekhez, azt felelte, hogy a dokumentumokat 1990 januárjában zár alá vette az ügyészség, tehát nem volt lehetősége a hozzáférésre. Gál kiemelte: a mai iratállomány sértetlenségéről nincsenek elképzelései, mert nem járt a trezorban, azonban szerinte erről inkább azon minisztereknél kellene tudakozódni, akik jártak is ott.

 Simicskó (Fidesz) Gált faggatva megkérdezte: ha a volt belügyminiszter sosem járt a trezorban, akkor honnan tudja, hogy mások gyakran látogatták azt.

 Gál Zoltán - megfogalmazása szerint - a határozati javaslatban szereplő, a bizottsági vizsgálatot szolgáló kérdésekre nem tud felelni.

 Füzessy Tibor, zárt ajtók mögötti meghallgatását követően szólt arról, hogy neki sem volt ismerete Medgyessy szt-tiszti múltjáról és a bizottságot a kormányfőt érintő adatokkal nem volt képes segíteni. Füzessy úgy gondolja, hogy a bizottság az 1989 utáni titokminiszterek meghallgatásával nem képes hasznos információkhoz jutni.

 Gálszécsy András, az Antall-kormány minisztere sem tudott Medgyessy múltjáról. Gálszécsy véleménye szerint ma is szükség lenne a Medgyessyhez hasonló, jól képzett munkatársakra.


Július 23.

Balogh bejelenti, hogy életveszélyesen megfenyegették - Balogh szerint Lamperth szabotál - Tóth András felmenti az érintetteket a titoktartás alól, de feltételül a zárt meghallgatást szabja


 A bizottsági munka kezdetekor Balogh László (MDF) bejelentette: július 20-án és 21-én ismeretlenek több alkalommal is életveszélyesen megfenyegették őt és családját.

 Határoztak munkarendjükről a bizottság tagjai: július 25-én a III-as főcsoportfőnökség és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőit hallgatják meg. A bizottság terve szerint július 26-án kerülne sor az 1978 és 1982 között valamint a rendszerváltozást követően hivatalban volt belügyminiszterek, titkosszolgálati miniszterek és államtitkárok meghallgatására.

 Balogh László (MDF), a bizottság elnöke arról informálta a képviselőket, hogy a Történeti Hivatalhoz küldött levelére érkezett válasz szerint a hivatal a jelenleg feldolgozott anyagok között nem őriz a vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumot.

 Balogh László (MDF) a belügyminiszternek küldött leveléről - melyben a főcsoportfőnökség egykori irányítóinak, valamint a volt belügyminiszterek névsorát tudakolta - kijelentette: arra a jelzett határidőig nem érkezett válasz. Jelezte: véleménye szerint a belügyminiszter szabotálni kívánja a munkát.

 A testület MDF-es elnöke beszámolt arról, hogy a titkos szolgálatokat felügyelő államtitkár helyettesétől válasz érkezett a hozzá megkeresésükre. Tóth András szerint nincs elvi akadálya annak, hogy a meghallgatni kívánt személyeket feloldják titoktartási kötelezettségük alól, ám meghallgatásukra csakis zárt ülésen kerülhet sor. Ez utóbbi feltétellel a bizottság ellenzéki tagjai nem értettek egyet.

 Felvetődött, hogy egykori PB- és KB-tagokat is be kellene idézni, mégpedig azokat, akik az állambiztonsági tevékenységet felügyelték. A kérdést illetően a bizottság nem döntött.

 Csiha Judit (MSZP) a bizottság érdemi munkáját hiányolva önképzőkörhöz hasonlította a grémium tevékenységét.

Július 19.

Vita a kormányfő meghallgatásának időpontjáról - Kérés a belügyminiszterhez és Tóth Andráshoz: mentsék fel a meghallgatandó személyeket a titoktartás alól


 Simicskó István (Fidesz) ultimátumnak minősítette azon szocialista javaslatot, mely szerint Medgyessy Péter augusztus 1-jén vagy 5-én jelenne meg a bizottság előtt. Simicskó (Fidesz) szerint Medgyessy meghallgatása elsődleges szempont kell, hogy legyen, ezért a meghallgatottak sorát vele kell kezdeni.

 Balogh László (MDF) elnök Medgyessy egy korábbi kijelentését idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök maga ajánlotta fel: július utolsó hetében vagy augusztus elején jelenne meg legszívesebben a bizottság előtt.

 A Fidesz szerint a kormányfő meghallgatására július 25-én vagy 26-án kerüljön sor.

 A szocialisták az augusztus 1-jei időpont mellett voksolnak a kormányfő fontos közfeladataira hivatkozva.

 A vizsgálóbizottság a meghallgatandó személyekről is tárgyalt. Balogh László (MDF), a testület elnöke Lamperth Mónika belügyminiszterhez intézett levelében azt kéri, hogy oldja fel titoktartási kötelezettségük alól a megidézni szándékozottakat, így a III-as főcsoportfőnökség 1978 utáni irányítóit és a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereket.

 Balogh levelet szándékozik írni Tóth Andráshoz is, a most hivatalban lévő, szolgálatokat felügyelő államtitkárhoz, kérve őt, hogy bocsássa a bizottság rendelkezésére a titkosszolgálatok vezetőinek névsorát, a hivatalt vezető államtitkárok és miniszterek nevét, és esetükben adjon felmentést a titoktartás alól. Balogh az általa korábban megnevezett meghallgatandó személyeket illetően szintén arra kérte az államtitkárt és a belügyminisztert, hogy az érintetteket mentesítsék a titoktartási kötelezettség alól.

 Gál J. Zoltán, a bizottság ülését követően, a kormányülés után kijelentette: Medgyessy Péter az augusztus 1-jei időpont mellett döntött.


Július 18.

Első rendes ülés: az ellenzék szerint Toller időt húz


 Első rendes ülését tartotta a Medgyessy-bizottság. Toller László, a bizottság szocialista alelnöke kérdést intézett bizottsági társaihoz, az iránt érdeklődve, volt-e valamelyiküknek közük a III-as főcsoportfőnökséghez. Toller a feltett kérdést utóbb azzal magyarázta, hogy összeférhetetlenségi tényező, ha a grémium bármely tagja érintett. Az ellenzék viszont azon a véleményen volt, hogy Toller kérdését kizárólag a sajtónak címezte, és ennek az az oka, hogy a sajtó figyelmét elterelje a bizottság eredeti céljáról.

 A bizottság ellenzéki tagjai szerint Toller kérdése mögött az időhúzás szándéka áll. Simicskó István (Fidesz) a kérdést értelmetlennek tartva arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület valamennyi tagja rendelkezik az átvilágítási papírral.

 Bőhm András (SZDSZ) szerint is fölösleges Toller felvetése, mindenesetre elmondta: semmilyen kapcsolatban nem állt a főcsoportfőnökséggel.

 A szocialisták delegáltjai szintén kijelentették: ők sem érintettek az ügyben.

 Balogh László (MDF) kérdést intézett a bizottság szocialista tagjaihoz: késésük az ülésről vajon összefügg-e azzal, hogy ez idő alatt a Ház elnökével egyeztettek.

 Toller László (MSZP) jelezte: a bizottság elnökének nem lehet köze ahhoz, hogy ők kivel diskurálnak.


Július 15.

Sikertelen alakuló ülés: nem érkezik meg Balogh átvilágítása


 Megtartotta alakuló ülését az MDF által kezdeményezett, Medgyessy Péter szt-tiszti múltjával foglalkozó parlamenti vizsgáló bizottság, ám az érdemi munkát nem kezdhette el, mert a testület MDF-es elnöke nem vehette kézhez még a személyét érintő C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás eredményéről szóló igazolást. Ezzel kapcsolatban Balogh megjegyezte: bár két évvel ezelőtt, az olajbizottság tagjaként már átesett egy hasonló átvilágításon, ez pedig a vonatkozó törvény értelmében öt éves érvénnyel bír, az értelmezési vitákat elkerülendő a parlament elnökénél mégis annak megújítását kérte. Hozzátette azt is: a történtek miatt a felelősség a minisztert és a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárt terheli. Toller László (MSZP) viszont úgy gondolja: Baloghnak emiatt le kellene mondania. Kiss Elemér kancelláriaminiszter ígérete szerint három napon belül végeznek az ellenőrzéssel.

 Balogh László (MDF) nem kívánta megnevezni, hogy a vizsgálóbizottság szakértői posztjaira kiket látnának szívesen, mert mint elmondta, a nemzetbiztonsági ellenőrzés előtt nem célszerű nyilvánosságra hozni ezen neveket. Az elnök megjegyezte azonban, hogy számít a jelenlegi szolgálatok és a Történeti Hivatal munkatársainak szakmai együttműködésére, valamint szükségesnek tartja külső szakértők felkérését is.


Július 12.

Medgyessy meghallgatásának dátumáról - Balogh: a kormányfőnek a munka elején kellene megjelennie


 Medgyessy Péter, az ügyében vizsgálódó bizottság elnökének levelére válaszolva kijelenti: szerinte akkor lenne hatékony az ő meghallgatása, ha előtte a testület tájékozódna más érintett személyeket illetően is és begyűjtené a kapcsolódó dokumentumokat. Medgyessy elmondta: július utolsó vagy augusztus első hetében jelenne meg legszívesebben a bizottság előtt.

 Balogh László (MDF) a kormányfő javaslatára válaszolva elmondta: a legjobb az lenne, ha röviddel a bizottság működésének megkezdését követően a kormányfő személyesen adna számot a felmerült kérdésekről.

Július 11.

Medgyessy: érdekelt a testület munkájában - Toller: Balogh mondjon le!


 Medgyessy Péter jelezte: számára elfogadható, ha a múltját vizsgáló bizottság működésének időtartamát netán meghosszabbítják. A miniszterelnök kifejtette: ő maga abban érdekelt, hogy a testület munkája nyomán egyértelművé váljon "hogy mi volt". Medgyessy ugyanakkor ismét rámutatott arra: vállalható minden, amit tett.

 Toller László (MSZP) úgy gondolja, Balogh Lászlónak (MDF), a Medgyessy-ügyet vizsgáló bizottság elnökének le kellene mondania, mert nem rendelkezik C típusú átvilágítással. Balogh László mindezt cáfolta.


Július 9.

Országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság felállításáról


 A parlament döntése értelmében megalakulhat a kormányfő titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság. Ennek elnökéül a képviselők Balogh Lászlót (MDF) választották. Az MDF és a Fidesz szerint a kormánypártok csak látszólag támogatják a bizottság működését, hiszen beterjesztett módosító indítványaikkal rendkívül szűk időkeretek közé szorították annak tevékenységét, s így gyakorlatilag alkalmatlanná vált az érdemi munka végzésére.


Július 8.

Ellenzéki nem a módosító indítványokra


 A parlament ülésén a Fidesz nemmel szavaz az MSZP és az SZDSZ által benyújtott, a vizsgáló bizottság felállítására vonatkozó módosító indítványokra. Deutsch Tamás (Fidesz) ezzel kapcsolatban kijelentette: azért nem támogatják az indítványokat, mert azok az érdemi vizsgálódást hivatottak akadályozni, amennyiben legjobb esetben is csak augusztus 6-ig tennék lehetővé a munkát.


Július 3.

A részletes vita lezárása - Szocialista indítvány a praeambulum megváltoztatására - Az MDF a szocialisták "piszkos trükkjéről"


 A parlament lezárta a kormányfő titkosrendőri múltjával foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslat részletes vitáját. A részletes vitában a Fidesz hangot adott azon véleményének, hogy nem ért egyet a praeambulum szövegének megváltoztatására irányuló szocialista kezdeményezéssel. Ivanics István (Fidesz) véleménye szerint a praeambulumnak olyan megfogalmazást kell tartalmaznia, amely utal az ügy körülményeire is. Az MSZP álláspontja az ügyben: a javaslat praeambulumának eredeti szövegezése - amely a miniszterelnök titkosszolgálati múltja és tevékenysége miatt előállott méltatlan helyzetre utal - prejudikáció lett volna.

 Az MDF "piszkos trükknek" tartja Géczi József Alajos (MSZP) módosító indítványát, amely a bizottság működésének szűk időhatárok közé szorításával le akarja nullázni Dávid Ibolya pártelnök és Balsai István frakcióvezető által javasolt vizsgálóbizottság érdemi munkáját. Balogh László frakcióvezető-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés július 9-én dönt a bizottság felállításáról, ezt követően át kell esniük a bizottsági tagoknak a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon is. Így legfeljebb két hét maradna a testület ügyrendjének kialakítására, a dokumentumok bekérésére, azok hitelesítésére, a meghallgatásokra és a jelentés elkészítésére. Balogh szerint mindez azt jelenti, hogy az MSZP nem akarja, hogy független bizottság tárja fel Medgyessy Péter múltját. Balsai István kijelentette: pártjának frakciója név szerinti szavazást kér, és ettől teszi függővé az SZDSZ által javasolt vizsgálóbizottságot érintő döntését.


Július 2.

A Ház tárgyalni kezdi a javaslatot


 A Ház tárgyalni kezdi a vizsgálóbizottságról szóló javaslatot: Minden képviselő támogatta, hogy a házszabálytól való eltéréssel tárgyalják az MDF által kezdeményezett, Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját feltáró bizottság felállítását. Medgyessy Péter az újságírói kérdések elől elzárkózva megjegyezte: jelenleg kormányzati feladatokkal van elfoglalva, ezért válaszolni majd a vizsgálóbizottságnak fog.


Július 1.

A parlament ügyrendi bizottsága támogatja a testület felállítását


 A parlament ügyrendi bizottsága egyhangú szavazással támogatta Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság létrehozását. Juhász Gábor MSZP-frakcióvezető-helyettes jelezte: a testületbe Csiha Juditot, Toller Lászlót és Vadai Ágnest kívánják delegálni.


Június 26.

Négypárti találkozó: a kormánypártok támogatják az ötletet


 Az MSZP és az SZDSZ négypárti találkozón teszi egyértelművé: támogatni kívánják a vizsgálóbizottság létrehozását.


Június 25.

A kormánypártok elutasítják a sürgősségi tárgyalást


 A kormánypárti többség nem óhajtott hozzájárulni ahhoz, hogy a parlament az MDF által kezdeményezett, Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjának részleteit vizsgáló bizottság felállítását szorgalmazó javaslatot sürgősséggel tárgyalja meg. Balsai István, az MDF frakcióvezetője szerint a kormánypártok ezen döntése "kijózanító csapás" a Fidesz és az MDF számára.

 Göndör István (MSZP) a kormánypárti álláspontot a házszabályra való hivatkozással kívánja magyarázni. A baloldali pártok házszabály-értelmezését tolmácsolva előadta: a parlament belső jogrendje megköveteli, hogy a testületre vonatkozó előterjesztésről az ügyrendi bizottság állásfoglalását kérjék ki előbb.

 Szili Katalin házelnök Göndör felszólalásából arra a következtetésre jut, hogy a szocialisták csak a sürgősséghez nem járulnak hozzá, ellenben a vizsgálóbizottság létrehozását támogatják.


Június 24.

Az MDF benyújtja indítványát a Háznak


 Balsai István, az MDF-frakcióvezetője arról számolt be, hogy az MDF képviselőcsoportja a Fidesz képviselőcsoportjának támogatásával benyújtotta a vizsgálóbizottság felállítását kezdeményező indítványát.

 Balsai jelezte, hogy az általuk javasolt vizsgálóbizottság a korábban indítványozott tíz helyett csak nyolc tagból állna: a Fidesz és az MSZP három-három, az MDF és az SZDSZ pedig egy-egy tagot delegálna.

Június 20.

Az MDF elnöksége támogatja a bizottság felállítását


 Az MDF elnökségének ülése támogatja az ötletet, hogy a párt parlamenti frakciója kezdeményezze vizsgálóbizottság felállítását a Medgyessy-ügyben.

 Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette, hogy a vizsgálóbizottságot kezdeményező javaslatukat június 21-én benyújtják a Ház elnökének. Az MDF szerint a testület többek között arra keresné a választ:
1) valódi-e a Magyar Nemzet 2002. június 18-i számában Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltjával kapcsolatban közzétett parancs;
2) a nyilvánosságra került dokumentumok mellett léteznek-e olyan további irtok, amelyek kapcsolatosak a kormányfő titkosszolgálati múltjával;
3) ha léteznek ilyenek, akkor azoknak mi a tartalma;
4) hogyan lehetséges az, hogy sem a Belügyminisztériumban, sem a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, sem pedig a Történeti Hivatalban nem találhatók az ügyre vonatkozó dokumentumok;
5) ha nincs irat, akkor a belügyminiszter mi alapján döntött arról, hogy feloldja a kormányfőt a titoktartási kötelezettség alól;
6) hogyan vált a jelenlegi kormányfő a III/II-7-es számú ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjévé;
7) melyek voltak a kiválasztás és az alkalmasság kritériumai;
8) mi volt a pontos feladata az ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjeként;
9) mettől meddig állt bármilyen kapcsolatban Medgyessy Péter a titkosszolgálatokkal;
10) Medgyessy Péter milyen ügyekben, mely személyekre vonatkozóan, milyen tartalommal és kinek tett jelentéseket;
11) mi lett ezen jelentések sorsa;
12) a jelenlegi miniszterelnöknek volt-e kapcsolata az akkori titkosszolgálat más csoportfőnökségeivel, kiterjedt-e tevékenysége a III/I-es, III/III-as, III/IV-es csoportfőnökségek munkájára, s ha igen milyen tartalommal;
13) a miniszterelnök korábbi közjogi tisztségeihez fűződő nemzetbiztonsági átvilágítások során fény derült-e titkosszolgálati múltjára, s ha igen kinek lehetett erről tudomása, és történt-e valamilyen intézkedés ennek alapján - ha nem, ezért kit terhel a felelősség;
14) az ügy kirobbanását követően milyen intézkedéseket tett a kormány a következmények elhárítására, a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében.

 Az MDF szeretné, ha a bizottság kialakítaná álláspontját annak szükségességéről, hogy milyen közjogi tisztségekre kiterjedően és milyen eljárás keretében van mód a nemzetbiztonsági ellenőrzés jelenlegi személyi és tárgyi hatályának kiszélesítésére, különös tekintettel a miniszterelnök és a köztársasági elnök közjogi tisztségére. Dávid Ibolya elmondta: a bizottság tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási lépésekre.

 Az MDF elnöke vázolta elképzeléseit a bizottság struktúrájáról: a testület tíz tagból állna, paritásos alapon az MSZP és a Fidesz négy-négy, az MDF és az SZDSZ pedig egy-egy képviselőt delegálna a testületbe, amelynek elnökét az ellenzéki pártok adnák.