A Kolozsváron megjelenő erdélyi napilap beszámolója szerint a Vekov Károly kolozsvári történész, volt parlamenti képviselő által a család nevében benyújtott per-újrafelvételi kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, tavaly elfogadott törvénycsomag értelmében megszűnt az effajta jogorvoslati elbírálás lehetősége.
A Krónika által feltett kérdésekre adott főügyészségi válaszból éppen ezért az derül ki, hogy Wass Albert immár - legalábbis a hazai jog szempontjából - háborús bűnös marad Romániában. Ellenben a főügyészség eljárása azért különös - írja a lap -, mert Vekov Károly kérelmét tavaly augusztus 17-én iktatták a legfelsőbb bíróság bűnügyi osztályán, a főügyészség által hivatkozási alapként említett törvénycsomag pedig csupán szeptember elsejei hatállyal szünteti meg a per-újrafelvételi kérelem lehetőségét, egyszersmind a semmisségi folyamodvány intézményét.
Vekov Károly felháborítónak tartja az eljárást - olvasható a Krónikában, amelyben a történész megállapította: "Megkerülik a kérdést, mert a főügyészségen még a régi, magyar- és grófellenes hangulat uralkodik. Ahelyett, hogy újra átnézték volna a peranyagot, a régi szöveget hajtogatják." Vekov Károly egyébként az egykori kommunista rendszer titkosszolgálatának, a Securitaténak a levéltárából megszerzett, az ügyhöz tartozó dokumentumokat is mellékelte kérvényéhez. Szerinte ezek alapján a háború után hozott ítélet jogossága erősen vitatható.
Wass Albertet és édesapját 1946-ban a kolozsvári népbíróság ítélte halálra, miután háborús bűnök elkövetésében vétkesnek találta. Az ítélet végrehajtása elől az író Amerikába emigrált, ahonnan soha többé nem térhetett vissza az erdélyi Mezőségre.
Tény, hogy ugyanebben az ügyben egyszer már született döntés, akkor Frunda György marosvásárhelyi ügyvéd-szenátor kérésére vizsgálták meg a főügyészségen a Wass Albert és édesapja, Wass András ellen hozott ítéletet.
A Krónikához eljuttatott főügyészségi faxüzenetben az szerepel: "A vizsgálat során megállapították, hogy 1940 szeptemberében Wass András és Wass Albert fajüldöző módon arra buzdította a bevonuló horthysta csapatokat, hogy öljék meg Omboztelke és Vasasszentgothárd 15 lakóját, köztük nőket és gyermekeket... A dokumentumokat megvizsgálva kiderült, hogy a bűncselekmény, amelyért a két vádlottat elítélték, valóban megtörtént, így a perújrafelvételt semmi nem indokolja".
A döntést 2003. június 9-én hozták Frunda György, a képviseletet akkoriban vállaló ügyvéd tudomására. Bár Rátz-Illés Zoltán székelyudvarhelyi származású, Budapesten élő ügyvéd az erdélyi lapnak korábban arról számolt be, hogy a család kérésére ő is elindította a semmisségi eljárást, erről most a főügyészség levele nem tesz említést.
A Wass Albert rehabilitálására vonatkozó jogi és politikai lépések tehát rendre kudarcba fulladtak, így a jelenleg érvényben lévő romániai törvények értelmében az író nevéről a szennyet nem lehet lemosni - állapítja meg a Krónika, hozzáfűzve: a háborús bűnök vádja alól immár aligha felmenthető Wass Albert szobrai sem kerülhetnek vissza Vice, Szászrégen és Holtmaros köztereire, s a bögözi és vicei iskola is végképp búcsút mondhat a reménynek, hogy az író nevét viselje.

MTI - fideszfrakcio.hu