Nálunk családi hagyomány az emlékezetes söjtöri lakoma óta, hogy hetente egyszer Söjtörön ebédelünk. Annyira ízlett akkor mindannyiunknak az ebéd, olyan cuki volt a kiszolgálás, és végül is nincs is olyan messze. Szinte Deák Fecót is egy jófej pesti srácnak érezzük, amikor elindulunk a szülőháza felé, mintha itt lenne a szomszéd kerületben. (Kovács Lacinak meséltük ezt a már szinte szenvedélyünkké váló szokást, nem bírta sírás nélkül végighallgatni, látva, hogy már tényleg milyen kicsik vagyunk.) Négy személyre az egész költség nem éri el a hárommillió forintot, és ebben már benne van a borravaló is. Ezt időben megbeszéltük Klárikával, és ő is egyetértett velünk abban, hogy ez így igazságos. Egy miniszterelnök nagyon is megérdemel ennyit, és akkor a fránya ellenzék szelét is kifogjuk a vitorlából, hiszen igazságtalan rajtunk számon kérni a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok hitelességét, ha nagy értékű ingatlan lízingelése nélkül is sikerült - csak zabálással - több mint 70 milliós lukat illeszteni a családi költségvetésbe. (Csak mellékesen: a Jókai bableves többször el lett sózva, és egész úton hazafelé a gyerekek telefingták az autót. Csak azért jegyezzük meg mindezt, hogy nehogy má' azt higgyék, hogy olyan fenékig tejfel minden héten Söjtörön zabálni.)
Azt sajnáljuk, hogy a Hiller Pistiék nem állnak még olyan jól, szegények lopott autóval voltak kénytelenek kirándulni, és mióta a bíróság azt is elvette tőlük, csak a BKV 56-os autóbuszával tudnak eljutni Zugligetbe. Sokszor mesélte a minisztertanácsi ülés szünetében, hogy egész úton frászban van amiatt, hogy mikor gyullad ki a busz. Csak a poroltó közelében hajlandó leülni, akkor is, ha ott már ülnek, és minden második héten így is kénytelenek lógni, mert ezt a fajta szabadidős tevékenységet nem támogatja a minisztérium egyik pályázati programja se.
Eredeti kérdésükre visszatérve, azt tudjuk mondani, hogy országjáró körutunk alkalmával talán már csak az Angyal bárban nem jártunk, de azt hiszem oda is kellene szereznünk egy belépőt. Ezt azért még Klárikával is kell egyeztessük. E tervünk végrehajtására - látva a tavalyi tetemes hiányt - azt hiszem, várnunk kell, de szerintünk így lenne az igazságos, hogy az ottaniak se legyenek kirekesztve a mi mondanivalónkból. Adjunk egy esélyt nekik is, ne csak a vasi elvtársak kamatoztathassák a tőlünk hallottakat. (...)
Mivel látjuk, hogy gyanúsan csillog a szemük, arra bíztatjuk Önöket, vegyék elő nyugodtan a zsebükben szorított zsebkendőt, és sírják jól ki magukat, az mindig könnyebbé teszi az élet nehézségeinek elviselését. Hogy ezt mi is megkönnyítsük Önöknek, így, ezen a fórumon egészítenénk ki a vagyonnyilatkozatot: Mivel látják a tetemes hiányt, elmondjuk, a családi vészhelyzet feloldása érdekében úgy döntöttünk, hogy idén Pápán élő kisnyugdíjas édesanyám támogat bennünket az ígért 55. és 56. heti nyugdíjából, valamint gyermekeink, akik látták rajtunk, hogy milyen nagy gondnak súlyos terehhe nyomja vállainkat, felajánlották, hogy hetente 98 forint 60 fillér zsebpénzzel járulnak hozzá a továbbra is tervezett söjtöri ebédek benzinköltségeihez.

Szeretettel küldi: K. A.