Farkas Árpád költőt, műfordítót a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjében részesítette Mádl Ferenc államelnök. Farkas Árpád nem veszi át a magas rangú kitüntetést - írja az erdely.ma.
A háromszéki költő Mádl Ferenc magyar államelnöknek írt levelében kifejti, a hír hallatán lelkesedése csak addig tartott, amíg felkereste e kitüntetés honlapját, amelyben rögzítve van, hogy "a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök".
Farkas Árpád leszögezi, bár ismeri Mádl Ferenc affinitását a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítése iránt, és álláspontját a népszavazás ügyében, mégsem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Farkas Árpád indoklásában megállapítja: "E kormány a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtti kampányában megvádolta a határon túli magyar nemzeti közösségeket Magyarország és állampolgárai kifosztásának szándékával. E kormány, pontosabban annak fője ellenünk hangolt kampányának számunkra oly szomorú sikere után támogatásáról biztosított, és egyben biztatott bennünket kettős identitásunk megőrzésére és fejlesztésére."
A levél aláírója közli az államfővel, hogy másfélmilliónyi sorstársával együtt több mint 50 éve küzdelemre kényszerült a nemzeti önazonosság megőrzéséért, ezért megfogalmazása szerint: 2004. december 5-e után nevetségesnek érzi egy kitüntetés örvén kiemelkedni sorstársai közül. Farkas Árpád megjegyzi, hogy december 5-e előtt talán nem kényszerült volna e magas kitüntetés elhárítására. A háromszéki költő elnézést kérve Mádl Ferenc államfőtől végezetül kijelenti, a magyar államelnök sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólagos kézszorítása is többet jelent számára minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél.

erdely.ma - fideszfrakcio.hu

***

Farkas Árpád az erdélyi magyar irodalom egyik legmarkánsabb hangú költője. 1944-ben született Siménfalván. A kolozsvári egyetemen szerzett tanári képesítést. A második Forrás-nemzedék meghatározó tagja volt Magyari Lajos mellett. Sepsiszentgyörgyön él. Az 1968 után induló Megyei Tükörben Czegő Zoltánnal, Csíki Lászlóval együtt publikált. Hosszú időn át volt az Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársa. 1990 után a megújult Kovászna megyei magyar napilap, a Háromszék főszerkesztője.
Első kötetével 1968-ban jelentkezett. Az utóbbi években ritkán közöl új verseket. Költészetében a magyar kisebbségi lét megélése meghatározó élmény, az erdélyi tájak, a székely népélet leírása és a történelmi emlékezet visszatérő téma. Magyarság-verseit rendszeresen szavalták az Egyetemi Színpadon a Kádár-korszakban, amikor a nemzeti önazonosság tabunak számított.

MNO - fideszfrakcio.hu