A személyét a KGB ellen is sikeresen dolgozó kémelhárítónak, majd az IMF-csatlakozási tárgyalások titkosságának biztosításával megbízott elhárítótisztnek beállító kormányfő a bizottságot ugyanis arról igyekezett meggyőzni, hogy ő D-209-es ügynökként csupán szakértő volt, aki értékelő-elemző tevékenységével segítette a kémelhárítást.
A bizottság szocialista szakértője - egy volt pártállami titkosszolgálati operatív tiszt - által írott jelentéstervezet szerint Medgyessy "kiemelkedő szakmai felkészültségével" hívta fel magára a kémelhárítás figyelmét. E jellemzésnek azonban ellentmond több egykori kortárs pénzügyi szakember véleménye. Ők szerény képességű közgazdásznak tartották a jelenlegi kormányfőt.
Igaz, mára elszaporodtak a Medgyessyt "fényező" médiaértelmiségi vélemények, leginkább az udvari politológusok szájából. Ők olyan "nagy összefüggések" felismerésére is képesnek tartják a közgazdász kormányfőt, mint például az olajválságnak és néhány kelet-európai szocialista állam csődjének az együttes hatása a 80-as évek eleji magyar gazdaságra. Eme nagy felismerésért a D-209-es kódszámon elemző, volt pénzügyminisztériumi főosztályvezetőt mi még nem tartjuk szellemi felhőkarcolónak, jóllehet a forint 80-as évekbeli, majd a Horn-kormány idején végrehajtott olcsításában szerintünk is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Ma, amikor a vizsgálóbizottság tagjai is elmehettek végre szabadságra - talán éppen Medgyessy után a kies francia Riviérára -, több a megválaszolatlan kérdés, mint amennyi a kormányfő szt-tiszti múltjának leleplezésekor egyáltalán felmerült. A szabadon választott parlament vizsgálóbizottságának munkáját a szocialisták a lehető legátlátszóbb módszerekkel zavarták, így esélyt sem adtak arra, hogy az működő polgári demokráciához méltó módon végezze el feladatát. A tegnapi bizottsági ülésen Toller képviselő például azt akarta megszavaztatni, hogy Balogh bizottsági elnök, amikor Medgyessyről szól, nevezze őt miniszterelnök úrnak. Ilyen és ehhez hasonló ügyrendi vitákkal zavarták a bizottsági munkát.
A Mécs Imre által vezetett bizottság párhuzamos létrehozásával és az általa feltárt tények titkosszolgálati módszerekkel való kiszivárogtatásával pedig a figyelmet terelték el a Medgyessy múltját tisztázó bizottság munkájáról. Balogh László elnököt telefonon megfenyegették, majd a szobájában elhelyezett üzenettölténnyel igyekeztek kizökkenteni lelki egyensúlyából.
A sajtót kiszivárogtatott információkkal látták el a Mécs-féle bizottság munkájáról, s titkosszolgálati módszerekkel járatták le a Medgyessy-bizottság jobboldali szakértőit is. Közülük az egyiket a kémkedés gyanújába keverte a kormánypárti Magyar Hírlap. Mellesleg valamennyi általuk befolyásolt hullámhosszon és képernyőn folyik az agymosás. A Fidesz volt elnöke édesapjának múltját egy rossz hírű sajtómunkás közreműködésével kiszivárogtatták, mert korábbi titkosszolgálati megfigyelési akciójuk eredményeként tudták, milyen hatást váltanak ki vele a fiatal politikusban.
A bizottság Medgyessy meghallgatásakor még azt a csekély mennyiségű adatot sem tudta felhasználni a miniszterelnöknek feltett kérdésekhez, amit nagy nehezen megszerzett. Csak azután oldotta fel a belügyminiszter a titkosságot, miután befejeződött a kormányfő meghallgatása. Ez is jellemző titkosszolgálati módszernek tekinthető. Az, hogy a Medgyessy múltját vizsgáló bizottság nem tudta elvégezni a munkáját, és az, ahogyan titkosszolgálati módszerekkel zavarták működését, nekünk egyetlen dolgot bizonyít: Medgyessy Péter múltját nem lehet tisztázni, mert az nem tiszta.

Torkos Matild, Magyar Nemzet