Dr. Pálinkás József kiemelte: a tudás- és műveltségvagyon a társadalmi haladás fontos hajtóereje, de egy nemzet műveltségvagyona egyben az együvé tartozás és a nemzeti identitás biztosítéka is. Bár ma vitatják - tette hozzá -, mégis érdemes leszögezni, hogy a közös műveltség-eszmény és közös tudásanyag (amit az oktatásban a Nemzeti Alaptanterv is megtestesít) megőrzendő, sőt kormányzati eszközökkel támogatandó.
Dr. Bendzsel Miklós a szellemi vagyon létrehozásának, oltalmának és felhasználásának a gazdaságra gyakorolt jelentős hatása miatt az állam szerepvállalásának fontosságát emelte ki.
A vita keretében hozzászólásában Orbán Viktor kiemelte: a kultúra művelői azon kívül, hogy saját művészi, szellemi, tudományos területüket gazdagítják, egyben segíthetnek megerősíteni azt a nemzeti identitást, amelynek zavarai elvezethetnek a társadalom egészségi zavaraihoz, és így áttételesen a gazdasági versenyképesség gyengüléséhez is. A kulturális vagyon megoszlásáról, annak újratermelődéséről nincs világos képünk, holott a sikeres kormányzati működéshez nagy szükség lenne egy "forrástérképre". Orbán Viktor méltatta az Európai Unió azon törekvését, hogy támogassa a tagországokat nemzeti kultúrájuk, nyelvük, szellemi sokféleségük megőrzésében, sőt mint említette, ez egyúttal kötelezettségünk is.
Kósa Ferenc, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke azt a reményét osztotta meg a résztvevőkkel, hogy nem lehetetlen a kultúra alapkérdéseiben még a mai polarizált politikai helyzetben is olyan egyetértést elérni, mint amilyen előállt a filmtörvény konszenzusos elfogadásakor.
A vitaest keretében Ács Margit író ismertette - és a Társaságunk támogatja - a Magyar Művészeti Akadémia azon kezdeményezését, hogy az elfogadás előtt álló európai alkotmányba szövegmódosítás formájában kerüljön be az anyanyelvhez való jog is.
Összességében Társaságunk úgy véli, hogy minden közösségnek - a nemzettudatában és identitásérzésében meggyengült magyarságnak pedig különösen - szüksége van aktív programra, nemzeti kulturális stratégiára, a szellemi élet, az oktatás, a tudomány, a művészetek, a nyelvművelés, az örökségvédelem és a sport területén egyaránt. Magyarországon egy ilyen programot az elmúlt évszázadokban létrehozott szellemi vagyonra és kulturális intézményrendszerre kell alapozni. E jelentős, részben közpénzen létrehozott és fenntartott materiális és szellemi vagyon teszi lehetővé, hogy a nemzet polgárai különbségtétel nélkül, a piaci viszonyoktól vagy az anyagi helyzetüktől függetlenül részesei lehessenek a nemzeti kultúrának. Jó életminőség csak a közösséggel azonosuló, identitására büszke és ennek értékeit védő nemzet esetében lehetséges. A nemzet kulturális hagyományait, emlékezetét, lelki és fizikai állapotát nem szabad és nem lehet átengedni az üzleti szemléletnek.

Baross Gábor Társaság

Budapest, 2005.02.16.

OS - fideszfrakcio.hu