Az EU véleményének kozmetikázására utal az a pénzügyminiszteri nyilatkozat, mely az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett jelentését értékelte. Az EB értékelése leszögezi: annak érdekében, hogy a GDP-arányosan számolt 3,8 százalékos idei hiánycél elérhető legyen, további, a GDP fél százalékát kitevő, a kiadásokat visszafogó intézkedésekre lenne szükség. Az EB új ajánlásában azt is megállapította: "Magyarországnak az eddig tervezetteken felül további erőfeszítést kell tennie annak biztosítására, hogy elérje a felülvizsgált, a 2005. évre vonatkozó hiányt, mivel a makrogazdasági teljesítmény gyengébb lehet az előre jelzettnél."

Draskovics a jelentéssel kapcsolatban kijelentette: az EB nem ajánlotta, hogy hazánk a hiányt további fél százalékkal csökkentse. A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint miért van ekkora különbség a jelentés brüsszeli és itthoni olvasata között, illetve hogy a bizottság értékelése dicséret-e vagy figyelmeztetés, a Brüsszelben tartózkodó Draskovics mindössze anynyit mondott: "Ezek ajánlások, amelyeket ennek megfelelően kezel a kormány."

Az uniós jelentés és az azt kommentáló pénzügyminiszteri nyilatkozat közötti eltérést Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke azzal magyarázta, hogy Draskovics Tibor az Európai Bizottság ajánlásáról, nem pedig annak értékeléséről beszélt. Pichler hangsúlyozta: míg a brüsszeli testület értékelésében valóban további félszázalékos hiánycsökkentést kér hazánktól, a bizottság ajánlásában ez nem szerepel.

- Szomorú, hogy az Európai Unió által meghatározott lépések megtétele helyett Draskovics Tibor inkább az Európai Bizottság véleményének átfestését és a valóság elkendőzését választotta - reagált a pénzügyminiszter nyilatkozatára Surján László, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki aláhúzta: jól mutatja a gondokat, hogy szerdán a brüszszeli testület hét országot vett górcső alá, amelyről összesen két jelentést adott ki: egyet a hat tagállamról, egyet pedig csak Magyarországról és annak költségvetési problémáiról.

A kérdéses félszázalékos hiánycsökkentés egyébként mintegy százmilliárd forintos további megszorítást jelentene az idei költségvetésben. Ezzel kapcsolatban a brüsszeli jelentés megállapítja, hogy a tartalék meghatározott összeg elégtelennek tűnik a kockázatok ismeretében, így például a hiánycél elérésében veszélyt jelenthetnek a magánpénz bevonásával épülő állami programok, az úgynevezett PPP beruházások. Mint ismert, az Európai Bizottság tavaly júniusban indította meg eljárását hazánkkal szemben a túlságosan magas államháztartási hiány miatt. A múlt év októberében az uniós testület azt állapította meg, hogy Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen követelményt sem teljesíti. Decemberben a bizottság újabb figyelmeztetést adott, eszerint hazánknak mielőbb le kell szorítania a magas deficitet, amely 2004-ben és 2005-ben is magasabb lesz a kormány által vállaltnál. Ezek után a kormány a 2004- 2008-as időszakra vonatkozó, új középtávú felzárkózási programot nyújtott be Brüsszelnek. Bár az ebben vázolt konszolidációs pályát az EB kielégítőnek találta, ám arra, hogy az államháztartási hiány 2008-ra a GDP három százaléka alá csökkenjen, az EU változatlanul nem lát garanciát.

Hasonlóan vélekedett januárban az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin is, amely úgy döntött: a 25 tagállam közül mindössze Görögország és Magyarország ellen kell folytatni eljárást a túlzott deficit miatt.

Forrás: Magyar Nemzet

fideszfrakcio.hu