Tisztelt Miniszter úr!

Emlékszik még arra, hogy mit ígért a szocialista kormány a mezőgazdaságból élőknek? Azt, hogy mindannyian emelt fővel sétálhatnak majd az Unió főutcáján. Versenyképességet ígért, és biztos megélhetést, sőt a jövedelmek növekedését.
Nos, miniszter úr, önök mindjárt a koppenhágai megállapodás aláírásával négyszeres versenyhátrányba hozták a magyar gazdákat azzal, hogy beleegyeztek a 25%-ról induló uniós támogatásba. Ma pedig az a helyzet, hogy hiába van ez a pénz hónapok óta az országban, önök hétről-hétre csak a kifizetés határideit tologatják.
De hangzatos szocialista ígéret volt az unió által engedélyezett nemzeti támogatások fenntartása is. Tisztelt miniszter úr! Több tízezer vidéki ember várja, hogy végre meghirdessék az idei évre vonatkozó támogatási rendeletet. Több tízezer ember, akinek a kormány a megélhetését veszélyezteti a késlekedéssel! Különösen azokat az ágazatokat hozva ezzel nehéz helyzetbe, amelyek az Uniótól nem számíthatnak támogatásra. Ez főleg azért ad okot aggodalomra, mert az agrártárca már a múlt év végén is csak úgy tudta elkerülni a teljes pénzügyi összeomlást, hogy több nemzeti támogatást leállított, komoly feszültséget okozva ezzel például a tej-, a baromfi-, vagy sertéságazatban. Miniszter úr! Csak nem az a késlekedés oka, hogy az önök által rekordösszegűnek kikiáltott 2005. évi agrárköltségvetésben nincs erre fedezet? Ugyanis, ha ebből levesszük az uniós támogatásokat, valamint a tavalyi évről áthúzódó kifizetési kötelezettségeket, bizony azt látjuk, hogy erre az évre a nemzeti támogatásokra egy fillér sem marad! Igen, miniszter úr, ez a szomorú valóság, egy fillér sem! A pénz tehát csak papíron létezik, a valóságban nem! Mit ígértek önök? Több pénzt az embereknek! Mit ígértek? Jóléti rendszerváltást! Mit ígértek? Azt, hogy felvirágoztatják a mezőgazdaságot! És mi van e helyett? Lendületes hazugság, bátor mellébeszélés, tönk szélére juttatott gazdák! Márpedig ha nincs mozgástér, honnan lesz forrás? Újabb hitelekkel terhelik majd a gazdákat? Így kívánják javítani a versenyképességüket, és növelni a jövedelmüket? Vagy az uniós agrárpolitikai célkitűzésekkel mit sem törődve más fejlesztési célú pénzekből csoportosítanak majd át?
Egy biztos. A kormányzat tehetetlen az ágazat problémáival szemben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a gazdák ismét az utakra vonultak. És követelik azt, ami jogosan jár nekik. És számon kérik a be nem tartott ígéreteket. Miniszter úr! Itt mellébeszélésnek már nincs helye! Itt cselekedni kell!

Várom tehát válaszát a kővetkező kérdésekre:
1. Mikor indítják újra a tavaly Ősszel leállított nemzeti támogatásokat? 2. Hol van a pénz az idei támogatásokra?
3. Mikorra készül el az agrártárca az idei évre vonatkozó támogatási rendelettel?
4. És mikor fizetik ki a szintén több tízmilliárd forintra rúgó lejárt kifizetési határidejű támogatásokat?

***

Németh Imre mezőgazdasági miniszter azt válaszolta, hogy "hazudni önök szoktak, mégpedig elég gyakran." A szakminiszter groteszknek nevezte azt az állítást, miszerint egy év támogatás kimaradt volna. Szerinte a épphogy a polgári kormány nem tett meg semmit a gazdák boldogulásáért.
Lengyel Zoltán úgy reagált erre, hogy Magyarország sereghajtóvá vált az agrárágazatban. "Gratulálok, gyönyörű eredmény" - mondta.
A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy a kormánypolitikusok összevissza beszélnek, sajtótájékoztatókat tartanak, miközben a gazdáknak egyre rosszabb.
Lengyel László "a gazdák nevében" elutasította a miniszter válaszát, ám az Országgyűlés kormánypárti többsége igennel voksolt rá.

fideszfrakcio.hu