Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának szakértőit, továbbá a magyar és az európai sajtó egyes képviselőit tájékoztatta Brüsszelben a magyarországi gazdatüntetés okairól és a tüntetők követeléseiről Varga Géza, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) egyik vezetője. A kormány agrárpolitikája ellen tüntető magyar gazdák hangja európai érdekképviseleti szervezetükön, az Európai Gazdakoordináción (Coordination Paysanne Européen) keresztül szólalt meg Brüsszelben.
Varga Géza a BruxInfónak három pontban foglalta össze a Budapesten napok óta tüntető gazdák legfontosabb panaszait: a közvetlen jövedelemtámogatások lassú és vontatott kifizetése, az intervenciós gabonakészletek raktározási problémái és a vidékfejlesztési alapok nemzeti kiegészítő támogatásra való átcsoportosítása.
A Magosz képviselője emlékeztetett arra, hogy Magyarországtól eltérően minden új tagállam kifizette már gazdáinak az EU-tól járó 25 százalékos direkt támogatást és a 30 százalékos nemzeti kiegészítést. Elmondta: a hektáralapú kifizetéseknek mindössze 40 százalékát teljesítették, szemben a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által hangoztatott 75 százalékkal. Varga rámutatott: a teljes összeget tekintve a megtörtént kifizetések körülbelül csak 40 százalékos szintet jelentenek. Kitért arra is, hogy a kormány a rosszul benyújtott igénylések nagy számával magyarázta a csúszást (a SAPS-kifizetések határideje április vége), a gazdák azonban az intézményrendszer hiányosságaira vezetik vissza a szerintük hat-hét hónapos csúszást a tenderek feldolgozásában. A Magosz képviselője hangsúlyozta, hogy amikor májusban benyújtotta a támogatásra vonatkozó igénylését, az egységes parcellaazonosító rendszer még nem állt rendelkezésre. Januárban, tehát mintegy nyolc hónappal később kapott csak értesítést arról, hogy az adatok helytelensége miatt tévesen adta be az igénylést. Ilyen késlekedést egy szakszerűen működő intézményrendszer nem tehetne meg - mondta. A kifizetések késése azért is hoz kétségbeesett helyzetbe számos gazdálkodót (így a tejtermelőket), mert 2004-ben már nem kaptak nemzeti támogatást, a termelői árak pedig például a tej esetében a kereskedelemi korlátok megszűnése miatt 30 százalékkal csökkentek.
Varga Géza azt sem érti, hogy miért ilyen szegényes a raktárkapacitás az intervenciós készletek tárolására, amikor "májusban már mindenki tudta, hogy rekordtermés lesz". Emlékeztetett arra, hogy a teljes uniós gabonafelesleg 50 százaléka Magyarországon jelentkezett. Ennek oka szerinte az, hogy a piaci ár hazánkban alacsonyabb, mint az intervenciós ár, ezért ajánlanak fel intézményes felvásárlásra a gazdák ilyen hatalmas mennyiséget.
A gazdák képviselőit az a döntés is felháborítja, amely a vidékfejlesztési alapok jelentős részét a közvetlen kifizetések nemzeti kiegészítésére csoportosította át, mégpedig úgy, hogy előtte nem megfelelően konzultáltak a társadalmi szervezetekkel. Az átcsoportosításra annak ellenére került sor, hogy a vidékfejlesztési alapra benyújtott pályázatok értékösszege négyszerese volt a rendelkezésre álló pénzügyi keretnek - hangsúlyozta Varga.
Varga Géza ezzel együtt mégis úgy véli, hogy nem is a kormánnyal van igazán baj, hanem magával a közös agrárpolitikával. "Az Európai Unió a Világkereskedelmi Szervezeten (WTO-n) keresztül kiárusítja az európai mezőgazdaságot, hogy a szolgáltatásaival bevonuljon a harmadik világba" - vélekedett a Magosz szakértője. Úgy vélte, ha most meg is állapodnának valamiben a kormánnyal, egy év után újra visszajönnek tüntetni a gazdák, mert a probléma gyökereit a közös agrárpolitikában kell keresni.

BruxInfo - fideszfrakcio.hu