A Rákóczi Szövetség szervezésében rendezett koszorúzáson Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala volt elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy Esterházy János politikai pályafutása alatt mindig a keresztény erkölcsöt, a politikai alázatot, a szolidaritást, a szülőföldön való megmaradást testesítette meg.
"Magyarsága miatt lett áldozat" - emlékeztette a hallgatóságot Szabó Tibor, hozzátéve: Esterházy János példát mutatott akkor is, amikor szülőföldjén maradt és nem vállalt Magyarországon politikai pályát.
Az ünnepi beszéd után koszorút helyezett el többek között az Országgyűlés Külügyi Bizottsága, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Föderalista Párt (Felvidék), a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség, az Esterházy János Emlékbizottság, valamint a mártír politikus egykori rabtársa.
A koszorúzást követően átadták az Esterházy János Emlékérmet a Magyarok Házában.
Ünnepi beszédében Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese kiemelte: meg kell hajolni Esterházy János erkölcsi nagysága előtt.
Hangsúlyozta: az egykori politikus a legnehezebb körülmények között is hű tudott maradni belső értékeihez, és felvállalta, hogy a szlovákiai magyarság vezéralakjává vált és maradt élete végéig.
Az Esterházy János Emlékbizottság kitüntetettje lett Burián László lelkész, aki a II. világháború utáni jogfosztás időszakában követte a Csehországba deportált híveit, hogy ott se maradjanak lelki gondozás nélkül.
Kitüntetést kapott Hetényi László egykori rabtárs is, aki a gulági száműzetés alatt ismerkedett meg Esterházy Jánossal és akinek ápolója és társa volt.
Esterházy János Nyitraújlakon született. 1932-től a csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt elnöke volt, 1935-től Kassa országgyűlési képviselője.
A II. világháború idején a szlovák nemzetgyűlésben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, majd tevőlegesen is segítette az üldözött szlovákiai zsidóságot.
Esterházy Jánost 1944 decemberében magyar nyilasok tartóztatták le Budapesten, majd szovjet lágerbe hurcolták. A szovjet hatóságok 1949-ben adták ki a csehszlovák szerveknek.
Korábbi halálos ítéletét köztársasági elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtönre változtatták. A felvidéki magyar politikus 1957. március 8-án halt meg.

MTI - fideszfrakcio.hu