A Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesülete (MADE) által szervezett rendezvény a hatvanas évek végén meghonosodott filmkészítési irányzat követőinek alkotásait mutatja be, olyan neves rendezők munkáit felvonultatva, mint Tarr Béla, Gazdag Gyula, Dárday István és Schiffer Pál.
Az ötnapos fesztiválon levetítik többek között Zolnay Pál Fotográfia (1972); Elek Judit Egyszerű történet (1974); Dárday István Jutalomutazás (1974); Ember Judit Tantörténet (1976); Tarr Béla Családi tűzfészek (1977), Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Két elhatározás (1977); Schiffer Pál: Cséplő Gyuri (1978); Vitézy László Békeidő (1979); Gyarmathy Lívia Koportos (1979); Szalai Györgyi Dédelgetett kedvenceink (1980) című munkáját.
A Budapesti Iskola 1972-ben Zolnay Pál Fotográfia című filmjével kezdődött és körülbelül 1984-ig tartott. Nevét nem az alkotóktól, hanem egy olasz filmkritikustól kapta, aki egy európai filmfesztiválon használta először a kifejezést. A stílusirányzat kialakulásában meghatározó szerepet játszott az a szemléletváltás, amely 1968-1972. között ment végbe a magyar dokumentumfilmezésben. Ekkor olyan filmalkotások születtek, amelyekben a kamerát a mindennapi élet jelenségeire irányították, közvetlenül, kendőzetlenül, mellébeszélés nélkül. A Budapesti Iskola fő műfaját a dokumentum-játékfilmben szokás meghatározni. E filmirányzat megőrizte a dokumentumfilmek valóságismeretét, környezetvilágát, ugyanakkor - félúton a játékfilm felé - olyan "civileknek" adta a főszerepeket, akiknek habitusuk, mozgásrendszerük, és legfőképp beszédmódjuk dokumentumszerűen hiteles. Az alkotások megfogalmazása és struktúrája azonban már a játékfilmekre hasonlított leginkább - összegezték a szervezők.

MTI - fideszrakcio.hu