Sajnos véletlenek sincsenek, miután a brüsszeli verdikt a kiábrándító februári államháztartási adatok - a vártnál kisebb áfabevételek és a túlköltekező közigazgatás miatt az első két hónap után 394 milliárd forintra rúg a hiány; a "pótlólagos" növekedés mértéke uszkve 24-25 milliárd - publikálása alatt született meg. A legnagyobb gond az, hogy Magyarország képtelen felállni a szégyenpadról. Míg az unió a közösségi előírások be nem tartása miatt indított deficiteljárást hazánk ellen, addig a piacoknak a leminősítése, vagyis az ország negatív megítélése a kormány által vállalt, ugyanakkor be nem teljesült céloknak - leginkább az euróövezethez történő csatlakozás feltételei megteremtésének - tulajdonítható. Az euró bevezetése azért nemzeti érdek, mert a közös nyugat-európai pénz átvétele gyakorlatilag az egyetlen haszna az uniós tagságunknak. Ráadásul a hozzá vezető út - alacsony infláció, mérsékelt költségvetési hiány, államadósság lefaragása - stabil nemzetgazdasági feltételek megvalósulását biztosítja. Ne feledjük, hogy 2004 december végén az Európai Bizottság (EB) közleményben tudatta: nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási deficit korrigálására.
Az EU legfőbb döntéshozó szerve azt is hangsúlyozta, hogy további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kormány által rögzített deficitcél elérhető legyen. Ez a döntés azért volt bornírt, mert a kormány már túl volt a megszorító intézkedéseken, ám a magyar hatóságok bevezetett intézkedései nem voltak alkalmasak a korrekcióra és a további túlköltekezés elkerülésére - így az EB, amely ez év februári értékelésében jegyezte meg: annak érdekében, hogy az idei évre tervezett hiánycél elérhető legyen, további, a GDP fél százalékát kitevő, a kiadásokat visszafogó intézkedésekre lenne szükség. S miközben itthon a kormány a nemzetgazdaság négyszázalékos bővüléséről áradozott - amivel cseppet sem mellesleg az utolsók vagyunk a kelet-közép-európai régióban -, az EB ajánlásában azt is megállapította: Magyarországnak az eddig tervezetteken felül további erőfeszítést kell tennie annak biztosítására, hogy elérje a felülvizsgált, a 2005. évre vonatkozó hiányt, mivel a makrogazdasági teljesítmény gyengébb lehet az előre jelzettnél. Tegnap az EU pénzügyminiszterei tehát megintették hazánkat, ám nemcsak a deficit gyorsabb csökkentésére szólították fel, hanem intézkedésekre is javaslatot tettek. Mindenekelőtt a vésztartalék megemelését írták fel receptre, aminek szükséges mértékét Brüsszelben kétszázmilliárd forintra taksálják, a kormányzat ennek csupán felére. A pénzügyi tárca terveivel szemben a deficit 2005-ben ismét felszökhet a GDP 5,2 százalékáig - legalábbis így látják most Brüsszelben. Azaz a büdzsé tervezett hiányának teljesülését az EU intézményei nem látják biztosítottnak.
Draskovics Tibor alig egy hónapja, amikor megjelent az EB-jelentés, még úgy nyilatkozott, hogy nem tervez "fantasztikusan új" intézkedéseket. Pedig úgy tűnik, terveznie kellene.
A büdzsé már megint "vészhelyzetbe" került. Százmilliárdos vésztartalékért kiált.

Forrás: Szajlai Csaba, Magyar Nemzet, 2005. március 9.